Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1897

.5 minél jobban érdekel bennünket, a mi után törekszünk. Ennélfogva nyilvánvaló, hogy az akarat annál jobban erősbödik, annál határozottabb lesz, minél gyakrabban kerül a gyermek oly körülmények közé, melyek őt érdeklik. Tehát minél korábban gondoskodunk az érdeklődés felkeltéséről, annál nagyobb szolgálatot teszünk a jellemképzésnek. Minthogy pedig az érdeklődés érzéssel jár együtt, a nevelésnek a szív képzésével is egyidejűleg kell foglalkoznia. Az akaratot eszerint az érdeklődés táplálja. Hiszen lehetetlen akarnunk olyasmit, a mi közelebbről nem érint bennünket. Közvetetlen tapasztalás bizonyítja, hogy a mi nem képes közel férkőzni lelkűletünkhez, az után nem törekszünk. Törekvéseink pedig, mikor tényekben nyilatkoznak meg, jellemünkké válnak. De egyszersmind erkölcsiségünk is bennök jut kifejezésre ; egyenesen erkölcsiségünket alkotják. Érthető azért, hogy az akarat, jellem, erkölcsiség a lelkűlet állapotait is jelentik. A lelkület ápolása nem lehet egyoldalú; mindennemű állapotát kell nevelnünk, minthogy valamennyien kedvező hatással folyhatnak be az érdeklődésre és a jellem szilárdságára. Ezért a tanítás nem csak képzeteket, ismereteket nyújt, hanem arra is törekszik, hogy szívünk az érdeklődés útján fölmelegedjék. A képzetek minél nagyobb világossága, határozottsága, rendje és erőssége a szív világára hatásssal van. Kétségtelen, hogy az értelmiség és a szív míveltsége eltérhetnek egymástól. Tapasztaljuk, hogy az emberek érzelmei és cselekedetei sokszor a legnagyobb ellentétben állanak a jobb belátással. »Látom a jobbat és helyeslem, és mégis a rosszabbat követem« mondja Medea Ovidiusnál. Az is megesik, hogy a szív tisztasága nem jár mindig együtt nagy értelmiséggel. Azonban az is való, hogy értelmiség nélkül nem képzelhető valódi erkölcsiség. Igazi erkölcsiség csak oly lélekben van, mely teljesen képzett, melyet meleg érdeklődés által .támogatott gondolatkör hat át. A jellem további képzése azért nem képzelhető a gondolatvilág további képzése nélkül. A jellem az akaratban gyökerezik. Hogy akaratunk ne tétovázzon, első és legszükségesebb kellék, hogy törekvései sikerüljenek. A sikeres cselekvés azután, mint eredménye a törekvéseknek, az akaratot határozottá teszi; bizalmat önt belé önmaga iránt. A jellemképzésben tehát a fődolog, hogy a növendéknek minden körülmény között oly alkalmakat adjunk és érdeklődése oly tárgyakra irányúljon, melyekben saját felfogása szerint oly sikerrel forgolódhatik, a mint az az ő érdeklődésének megfelel. Oly körülmények közé kell hoznunk, melyek között jól érzi magát, melyek nem lohasztják le bátorságát és bizalmát. Ily alkalmakat különösen a jó családi kör nyújthat vagy oly iskolai élet, hol az igazi érdeklődést és a közös életet ápolják, hol egészséges közszellem, jó hang uralkodik. Ha ugyanis a közösség érzetét belevéstük a gyermek szívébe, oly hibák, milyenek : a