Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1893

2 népszónokok kezéből kivenni a mindenre könnyen bírható tömeget: ezek valának az eszközök, melyekkel Perikies, hazája törvényeit tiszteletben tartva, a legfőbb hatalomra törekedett. Athén gazdag volt; de e jelző, az államot s néhány előkelő család­ját kivéve, a polgárság zömére nem illett. Az aránytalanságot, mely az állam s polgárai közt jólét tekintetében létezett, megszüntetni, s ez utób­biakat az előbbi javaiban részesíteni a legnagyobb méltányosság; mert amivel az állam bír —- közvetve vagy közvetetlenül — polgárainak kö­szöni. Athénben magtárakat állított; törvény határozta meg a gabona olcsó árát: az elsőt, hogy szükség idején idegen uzsorások kezébe ne jusson a polgár, az utóbbit, hogy korlátozza a polgárok javára egyesek nyerészkedési hajlamát. Ünnepek alkalmával szokásos hekatombák, midőn a nép az állam költségén vendégeskedett a templom udvarán, gyakori­akká, úgyszólván mindennaposakká lettek, s ez által a nép élelmezését, jórészben, az állam magára vállalta. Igazságtalan valami, hangoztatá Demonides, hogy a nép oly szegény, hogy mióta a színházi díjat két obolusra emelték, a nép nem látogathatja, s meg van fosztva oly szellemi élvezettől, melyet a gazdagok kizáróla­gosan maguknak nem követelhetnek. Az állam elhatározza a diobolia ki­osztását, mely később nemcsak színházi napokon, hanem közönséges ünne­peken is kijárt a népnek, hogy legyen mivel az ünnepet magának ün­neppé tennie. — theorikon — Az athénei polgár maga munkálta földjét; nagyban akadályozta őt ebben a tartós háború. Igazságtalanság, mondták sokan, az állam részéről oly szolgálatot kivánni polgáraitól, melylyel az állam gazdagodik, míg a polgár házi gazdasága sülyed: kárpótlásul a ka­tonák napi zsoldot kapnak. Demokratikus államban a politikai jogok gya­korlata a népet illeti; az athénei polgárság, mely pedig műveltségre vala­mennyi görög nép közt első helyen áll, nevezetesebb törvénykezési napo­kat kivéve, nem jelenhetik meg, ha csak családja ügyeit elhanyagolni nem akarja. A gazdagok mellett tehát, kik minden veszteség nélkül a törvény­kezésben mindig megjelenhetnek, a demos ki van zárva legfontosabb pol­gárjoga gyakorlatából. Kettős okból képessé kell tenni a népet jogai gya­korlatára: először, hogy az igazságtalanság megszűnjék; másodszor, hogy a mindenre fogékony athénei nép, törvénykezési méltóságára ébredve, e téren is kitűntesse fensőbbségét. Kallistratos javaslatára törvényszéken s s népgyűléseken megjelent polgárok napidíjat nyernek. Minden fegyver, melylyel a népet a pártszenvedélyek vak eszközévé tehetni, össze volt törve. Békés gyarapodás! ez volt a jelszó, melylyel a hosszú párttusákat megúnt Athén, leghatalmasabb polgára, Perikies karjaiba veté magát, felruházván őt az állam legmagasabb méltóságaival. Nem személyes dicsvágya kielégítéséből óhajtozott Perikies az elért hatalomra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom