Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1893

hanem, hogy ezzel hazájának a közügyek terén legtöbbet tehessen; ez okból békére törekedett, s főcélja volt Athént megóvni a kalandos politikától. Athén hatalmas volt, hatalmasabb, semhogy újabb hóditások javára szolgáltak volna az államnak. Fentartani a status quo-t, de nem engedni Spartának az elsőségben egy lépést sem; ez volt Perikies politikájának iránytűje. E célból segítette Phokis lakóit, Sparta részéről kegyelt és támogatott delphiek ellen a jósdára való felügyeléshez; — 448. — e célból ellenezte a boeotiai háborút. — 447. — A koroneai veszteség, melyet előre érzett, csak növelte tekintélyét. A fejlődés állapotában levő nemzetnek, hogy megerősödjék, hosszú békés időre van szüksége. Midőn a Kimon által 450-ben kötött béke, Sparta és Athén között, 445-ben lejárt, s Phlistonax spartai király Kleandridas vezérlete alatt Attikába ütött, Perikies békére bírta a királyt; mily eszközzel ? könnyű kitalálni, ha figyelembe vesszük, hogy azon évben a rendelkezési alapot, — 10 talentum — melynek hovafordításáról számolni nem tartozott, teljesen elköltötte. Samos és az elpártolt Byzanc meghódítása által — 440 — Athén fényes bizonyítékát adta annak, hogy barátait megvédeni s elleneit megbüntetni elegendő hatalommal rendelkezik. Rendkívül mulasztás történt azonban azon téren, hogy a szövetségesek, a külháborúk befejezése után, Athén érdekeit a magukénak ösmerjék és vallják. Perikies athénei állama méltán megérdemli bámulatunkat; az eddig pártoskodó, örökösen civódó népet békés, a vezérhatalomban megnyugvó, közös célra, a haza érdekében munkálkodó nagy nemzettestté tudta átalakítani. Benső lelki örömét sikeres munkája fölött csak azon többször felmerült aggodalmai zavarták: a békés időben oly kitűnően bevált demokratikus állani, képes lesz-e, a veszély idején a tűzpróbát kiállani!? Perikies aggodalmai nem voltak minden alap nélküliek; ő maga észrevette, hogy a demokracia fejlesztésében sokkal tovább ment, mint a hogy az állam egészséges érdekei megengedhetik. Szükséges, hogy az államban legyenek politikával, tudománynyal, művészettel, iparral, földmíveléssel, kereskedelemmel foglalkozók, a kik az államnak mindmegannyi kiegészítő társadalmi osztályai; az államügyekben csak azok és oly mértékben vegyenek részt, amily mértékben életöket, előkészültségök alapján, annak szentelik. A nép csak azon arányban bírjon befolyással a politikai élet irányítására, a mennyiben ez szükséges az alkotmányos jogok megvédése érdekében azon elv alapján, hogy ,semmit rólunk, nélkülünk.' Eddig csakugyan így volt ez Athénben. De megváltozott Perikies alatt, midőn a társadalom minden osztályát, kivétel nélkül, a szegény népet napidíj mellett, a politikai élet tényezőivé avatták. Ez által, míg egyrészt