Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

63 Pythionban Charisok a parosi Pythagoras festményei; továbbá Sokrates, Sophroniskos fia az athenaeieknek a Charisok szobrait az Akropolisra való feljáratnál készítette el. Ezek mind fel vannak ruházva, a későbbiek, nem tudom miért, ez ábrázolást megváltoztatták. Az én időmben a szobrászok és festők legkevésbbé sem ábrázolták őket mezítelenül.« Mégcsak egyszer említ Pausanias egy mezítelen női alakot, mely díszként egy síremléken állott. (VII. 4. 9.) Azonkívül Pausanias sokszor megmondja, mikor pl. az istenek és istennők szobrait együtt felsorolja, hogy íme az istenszobor mezítelen, mig az istennőkről semmitsem szól; a miből látszik, hogy azok ruházottak voltak. íPausaniasnak eme leirásai is mutatják, hogy csak igen ritka kivételek közé tartozott a görögöknél a női test mezítelen ábrázolása egész Praxitelesig, illetőleg kortársáig, Skopasig. De ezek, mint már mondottam, mindig hívei maradtak az igazi művészet szabályainak; nem akarták a csábító ingert alkalmazni s istennőjök nem lett kaczér hetaerává; Aphroditét erkölcsösnek s szemérmesnek tűntették fel. Mindazonáltal az istennőből még is csak nő lett.

1) Ez időtől fogva a mezítelenség mind nagyobb tért foglalt s a régibb kor ünnepiesebb és komolyabb művészete, mely Pheidiasnál oly bámulatos hatást gyakorolt, sutba került. Foglalkoznunk kell még röviden a szobrok és épületek festészeti diszítményeivel Pausanias nyomán. Mennyi értéket tulajdonítsunk e tekintetben Pasaniasunk adatainak, ismét csak a felásott emlékek tájékozhatnak bennünket. Ezek azonban csak azt tanítják, hogy a görögök, valamint épületeik egy részét, úgy szobraikat is szokszor be szokták festeni vagy mázolni. Bizonyítják ezt az Erechtheion és Parthenon külső festett részei és az aiginai Athena-templom oromfalának festékmaradványai. Az épületek festésére Pausaniasból nem hozhatunk fel határozott adatokat; mert ő legfölebb azt irja le, a mi az épület vagy csarnok falára volt festve. De több emléket sorolhatunk fel, melyekről azt mondja, hogy festményekkel volt díszítve. Ilyen pl. Zeus trónja Olympiában, a melyen Panainosnak voltak festményei s mielőtt Triteia városába belépünk, fehér márványsíremlék vonja magára figyelmünket, különösen pedig a festmények által, melyek a síremléken vannak; Nikias munkája.«

2) A szobrok festésére hasonlókép sok adatot nyújt Pausaniasunk le') Curtius: A görögök története. III. 220. 2) Paus. VII. 22. 6. I. 18. 8-