Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890
64 irása; különösen sok az aranyozott fa- és márványszobor, de nem sokkal kevesebb zinóbberrel vagy egyszerűen vörös, vagy néha más színű festékkel bemázolt szobor sem. Egyik helyen még azt is megmondja, hogy a görögök a zinóbert Ibériából kapták. (VII. 20. 4.) Az eddig talált nyomok azt engedik következtetni, hogy a polychromiát különösen a márvány-templomok külsején a metopok fölött szokták alkalmazni. Még pedig, mint a »Denkmáler des klasischen Alterthums* 8) 15-ik táblája mutatja, az architráv leginkább aranyozott kék és vörös, a triglyphek kék, a gerendaszékek (metopák) és oromfalak háttere vörösbarnára voltak festve. Az úgynevezett terracottának (égetett agyag) is igen szép példányaira bukkantak Olympiában, a gelook kincstárában. Bár az agyagművesség Görögországban rendkívüli kifejlődést ért el, de az úgynevezett zománeznak nyomát épülettel kapcsokitban sehol sem találták s Pausanias sem nyújt erre vonatkozólag semmit. A eddig tárgyalt adatok elég világosan igazolják I .enormant állításának tarthatatlanságát. Lenormant t. i. azt mondja Pausanias könyvéről, hogy benne csak a régész és mythologus találhat tanulnivalót, a művészettörténetre és az emlékek megismerésére pedig semmi más nincs benne, csak határozatlanság. Van Lenormantnak még egy feltevése Pausanias adatainak használhatóságát illetőleg. Azt mondja ugyanis, hogyha gonddal követjük P. leírását, annak megismerésére jutunk, hogy egyrészt az emlékeket és helyeket általános tájékozatlansággal, hiányos helyi körülményekben való hiszékenységgel, némi kicsinyes észrevételekre való hajlandóssággal, csodálkozásra kész hajlammal, részletes elbeszélések közbeszövésére czélzó irányzattal irja le; vagy másrészt, mint utazó elmélkedésekbe merül, felhozza ellenvetéseit, hivatkozik a magyarázatokra s a legkülönbözőbb anekdotákra. (De la maniére de lire Pausanias. Bulletin Archéologique De l'Atheneum Frangais. 1855.) Emlékezzünk azonban vissza csak a görögországi ásatások történetére, különösen Olympiára; mily sok hasznát vették ott periegetánk adatainak a topographia, az emlékek meghatározása és a föld alatt rejtőző műkincsek felkeresése alkalmával. Igaz ugyan, hogy ő mint aféle utazó idegen, a helyeket és emlékeket teljes tájékozottsággal nem ismertette; az is igaz, hogy a kicsinyes észrevételeket is leírja magának s ezt sokszor könyvébe is beviszi, de azt már nem akarjuk elfogadni, hogy ő nagyon hiszékeny lett volna; mert nagyon gyakran találunk nála ilyféle kifejezéseket: Ezt mondják ugyan, ') Baumeister.
