Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890
62 köré csoportosulnak a másodrendű művészek és a művészi pályára készülők serege. S valamint a rhetorikai és philosophiai, úgy a művészi pályán is egyes iskolák keletkeznek, melyek a profán embertől is megkülönböztethető jeleggel, sajátsággal bírnak. Pausaniasunkban is igazolva találjuk ezt, a ki a művészek neve mellé többnyire azt is oda teszi, honnan való, kinek a tanítványa. A hol nem mondták meg a művész nevét, vagy nem olvashatta . ezt el a szobor feliratából, következteti a szobor ábrázolásának és kezelésének módjából, pl. »Hogy ez Endoios műve bizonyítja a többek közt a munka kezelése, különösen pedig a Charisok és Horák, melyek a bejárat előtt a szabad ég alatt állanak fehér márványból. < (VII. 5. 9.) A legjelesebb és egymástól különböző iskolák az aiginai, sikyoni, argosi és athenaei. Miben állott köztük a különbség, bizonyítékok híján meghatározni nem tudjuk. Pausanias sem igazít itt bennünket a helyes útrá; mert ő ugyan megmondja, hogy ezen a szobron ilyen vagy olyan stilus látható; de hogy miben áll e különbség, arról nem nyújt határozott képet. A férfiak és az istenek szobrainak mezítelen ábrázolása a görögöknél már a K. e. VIII. században elkezdődött. 1) »A hellén fiatalság mezítelenül jelent meg a küzdő téren; a művészet sem ábrázolhatta le máskép. Mert minél művésziesebben képezték a hellének testöket, annál kevésbbé gondoltak arra, hogy azt szégyeneljék Ok ugyanis ismerték a testet, mint az érzéki vágyak székhelyét is és jól tudták, hogy természeténél fogva ellenkezik a szellemivel. De minden törekvésök arra irányult, hogy ezt az ellentétet nem mint feloldhatatlan kínzó ellenmondást meghagyják, hanem legyőzzék és eképen a külső és belső ember között összhangzatot hozzanak létre, szellemítvén az érzékit és érzékítvén a szellemit.« A mezítelen alakok ábrázolása a győzők és athleták szobrait kivéve, a görögöknél általában nem igen volt divatban, sőt szobraikat annyira felruházták, hogy — mint Pausanias mondja — sokszor még azt sem tudta meglátni, márványból vagy fából van-e a szobor készítve. Ugyancsak Pausaniasból meríthetünk más adatokat is, a melyek a fentebbieket igazolják: (IX. 35.) »Athenaeben a fellegvár bejárata előtt három Charist találunk. Ki volt az első, ki a szobrászatben és festészetben a Charisokat mezítelenül ábrázolta, nem tudtam kikutatni. A régi időben legalább valamint a szobrászok, úgy a festők is felruházva alakították őket. így vannak a smyrnaiaknál a Nemesisek szentélyében ugyanazon szobortalapzaton arany Charisok felállítva, Bupalos művei, és odeionukban is van egy Charis kép, Apelles festménye, hasonlókép Pergamosban, Attalos termében, melyek szintén Bupalos munkái. Epúgy vannak az úgynevezett ') Curtius: A görögök tört. 200.