Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

- 42 — folytán, hogy szerűit helyzetünk a körülöttünk levők tudomására jutott A szégyennek a komikummal való ezen összefüggése az erkölcsi kialakulásban nagy szerepet játszik. Ez képezi azon legélesebb korbácsot, melj- az embert a becsület és kötelesség szűk ösvényén megtartja; a szégyen és nevetségestől való félelem jobban működik mint a büntetéstől való félelem, csakhogy nem szabad nagyon gyakran igénybe venni. Ezen összefüggésnek köszöni eredetét a legfontosabb ethikai érzelem — e becsületérzés Szorosan függ ez a nevetségestől való félelemtől; azon ember, aki semmit sem szégyel — mindenre képes; ismeretes mily mélyen s mily gyorsan siilyednek az olyan egyének, kikből a szégyen, a szemérem érzelme kihalt. A becsületérzés magva nem más mint a szégyentől és nevetségestől való félelem ; lényege abban áll, hogy nem kell magunkat szégyelnünk, nem teszsziik magunkat nevetségessé és mások által sem engedjük magunkat büntetlenül nevetségessé tétetni. Ezen negatív határozmányhoz járul még a helyzetre és állásra vonatkozó erős positiv érzelem, melynél fogva az egyén egyenlők közi egyenlőnek tartja iriíigát s úgy tekinti magát mint egy tisztelt testület tagját, mint tiszteletteljes egésznek részét. A szégyennel és becsületérzéssel belső összefüggésben a bánat a „lelkiismeret hangja", morális egyéniségünknek közvetlen nyilvánulása. A bánat nem csupán bűneinkre, hibáinkra s kötelességünk mulasztására vonatkozik, hanem morális tekintetben teljesen közönbös dolgokra is kiterjed, igy pl. bánjuk, hogy rosz időben kimentünk, bánjuk, hogy rosz szinielőadáson jelen voltunk stb. Ethikai szempontból tekintve a bánat magában foglalja a szánakozást. A gyermekek és a természet emberei csak a kellemetlen következmény miatt bánkódnak: a vallás és magasabb erkölcsiség ellenben joggal megköveteli az erkölcsök megváltoztatását és oz képezi a bánat lényegét. Mindezekből kitűnik, hogy a bánat egyrészt következményi indulat, azaz sajnálkozás ténykedésünk s az általa előidézett kellemetlen érzelem miatt, másrészt pedig bűnös öntudat, elitélése és elvetése a cselekménynek az alapéi'zeíemmel egyetemben, melyből keletkezett. A bánat különféle nyomokat hagyhat maga után; az egyik talán jobban bánja Lettét a büntetéstől való félelemből, a másik áldozata iránt való részvétből, lehet továbbá forrása a szeretet, a hála, igazságérzet, vallásosság. Becsületérzés, lelkiismeret, szégyen és bánat szoros összefüggésben vannak, csakhogy a becsület és szégyen inkább külsőre, rang-, állás-, erkölcs- s szokásra adnak többet, mig a lelkiismeret és bánat inkább a belsőre, a dolog lényegére, a szellemire vonatkoznak. Az ezen osztályhoz tartozó érzelmeket összefoglalva azt tapasztaljuk, hogy kifejlődésüknél két dolog szerepel, egyrészt a biztosság és készség, melyeknél fogva sikeresen visszahathatunk érzelmeinkre és más-