Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

IV. Morális érzelmek. Morális érzelmek alatt mindazon magasabb primar érzelmeket értjük, melyek sem nem aesthetikaiak, sem nem értelmiek, hanem saját vagy idegen megkivánásra vonatkoznak. Moralisoknak neveztetnek, mert épen ezen érzelmek azok, melyek a saját magunk, valamint mások erkölcsi megitélésénél tekintetbe vétetnek. Fölötte nehéz ezen érzelmek tárgyalása először azért, mert vágyódásra vonatkoznak s csaknem lehetetlen valmennyi működésnél az érzelmet és vágyódást egymástól elkülöníteni; pl. a boszunál vagy a szeretetnél kételkedhetünk mindig, vájjon mint érzelmet vagy mint vágyat kell-e tekintetbe vennünk, mert bizonyos az, hogy a vágyódás is lehet kellemes vagy kellemetlen. — Egy másik nehézség abban áll, hogy ezen érzelmek, melyek az erkölcsi Ítélet mérövesszöjét képezik, egyidejűleg a mértéket és megmértet mutatják miáltal az egész anyagban határozatlanság és duplicitas áll be. így pl. tagadhatatlan, hogy azon érxelem, melynél fogva én másnak jogait tisztelem, azonos azzal, mely nekem örömet okoz akkor, midőn valakit jogosan látok cselekedni, és azzal ami a szerencsétlenségben részvétre indít, vagy azt parancsolja, hogy másnak irányomban tett nemeslelkfi segélyét elismerjem : mindazonáltal ezen esetekben az egész lelki folyamat egészen más. Igaz ugyan általánosságban, hogy érzelmeinket érzelmeinkkel mérjük, de a mérték nem mindig egyenlő a megmérttel. Harmadszor egy érzelemnél sincs a qualitativ primar érzelem a neki megfelelő secundar érzelemmel oly belsőleg összenőve, mint a morális érzelmeknél. Például a hiúságnál, mely valamely ünnepélyre feleziezomázza magát és már előre kéjeleg a reménylett győzelmeken, ezen előöröm lényeges jellemző vonás Nem kevésbbé nehéz, teljes átnézetet és felosztást adni a morális érzelmek számos és fontos osztályairól, melyeknek még keletkezési módja is teljesen el van rejtve előttünk. Felosztási alapul mégis azon körülmény vehető fel, hogy ezen érzelmek bizonyos tekintetben activ és passiv lépnek fel.