Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 35 — Vannak ugyanis közöttük olyan érzelmek, melyek kiválóan a megkivánás alakjára vonatkoznak s ennélfogva formalisoknak nevezhetők, ilyenek pl. a bátorság és hűség; más érzelmeknél meg azt tapasztaljuk, hogy nagy különbséget mutatnak a szerint, a mint magunkon vagy másokon észleljük őket, pl. a hiúság, büszkeség önszeretet, stb. ezek inaterialis érzelmeknek neveztetnek, mert nem a megkivánás alakjára, hanem tartalmára, ezéljára s anyagára vonatkoznak. a) A formális érzelmek. A formális érzelmek a vágyak erősségére, tartósságára és egységes voltára vonatkoznak; ezen érzelmeid ényegileg erönyilvánulások ; mi természetesebb tehát, mint ha megítélésüknél az erőt használjuk mérővesszőül. A megkivánás ugyanis lényegénél fogva innervatió erő; saját valamint idegen megkivánások tetsző vagy nem tetsző megítélésénél tehát mindenek előtt annak kell tekintetbe jönnie, minő erővel működnek azok. Az erő tehát az erkölcsi megítéléseknél fontos szereppel bír. Imponál az erő oly ténykedéseknél, melyektől más különben irtózunk, mig a tetszetős ténykedések, visszatetszenek, ha gyengén, nem kielégítőleg működnek. Az erő háromféleképen nyilvánulhat: 1) Pi'inatnyi eleven erő által, melynek alakjai: az egyszerű erő, gyorsaság elevenség, erély ; a szellemi erő kellemes érzeleme. Mindezen érzelmek közeli rokonok az aesthetikaikkal, de különböznek tőlük abban, hogy a morális érzelmek magasabb akaratkifejtést létesítenek, az aesthetikaiak ellenben képzetalkotást. 2) Tartós működés által, ide tartoznak a kitartás, bátorság, türelem, hűség, állhatatosság. Az erő szükséges és lényeges tulajdonsága, hogy no csupán pillanatnyilag hanem kitartóan működjók. Ezen oknál fogva várunk minden törekvéstől bizonyos mértékű kitár és e fölött kellemesen érezzük magunkat, mig a kitartás hiánya kellemetlenül érint. A bátorság egyrészt kitartást, állhatatosságot, szorgalmat, a veszély megvetését, másrészt pedig nélkülözést, önmegtartóztatást és takarékosságot igényel. Visszataszító az oly jellem, a mely törekvéseit, elhatározásait csak rövid időre tartja fen. 3) Az erő harmadik nyilvánulási alakja az egységesség, tervszerűség, következetesség. A cselekvési következetesség tartós munkálkodás kifolyása. Ha pl. szomorkodom egy elhalt fölött s a temetés után legott mulatságba megyek, ez azt mutatja, hogy szomorúságom nem volt komoly. Az erős érzelem s ennek következménye az erős megkivánás mindazt távol tartja, ami vele nincs arányban s épen ezen körülmény különbözteti meg ezen érzelmet az értelmi érzelmektől. 3*