Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 17 — litásra való feloszlás, és hogy eme különböző qualitások egymás közt fo • kozatot képeznek ; igy találjuk a hangnál a magasság- és erősségen kívül a színezetet; hasonlóan a színeknél az alapszínen kívül a hatályosságot, világosságot és teltséget. E két érzék közti rokonság lehetővé teszi, hogy a hang- és szinérzék közt ugyanolyan analógiát vegyünk fel, minőt láttunk a szagnál és íznél. Miként a szagérzetet legfölebb Ízérzettel hasonlíthatjuk össze és megfordítva, s igy beszélünk édes vagy fűszeres illatról, aromatikus vagy kozmás izről: ép ugy jogosultak a szinhang s hangszínezet elnevezések is. — De más szempontból a két felsőbb érzék rokon a nyomás és mérséklet érzékeivel is; nevezetesen a finomságot tekintetbe véve az 7ioo> '/isoí Viso világossági különbségek még észrevehetők a szinnél; a hangnál pedig a megkülönböztetési képesség V1200 rezgés különbségnél kezdődik. ^általában valamennyi érzelmet két irányban, az intensitás és qualitás dolgában, igen finomnak találjuk. A szinek világosságban és szinhangulatban ; a hangok erősségben és magasságban, a hőmérséklet kettős qualitásban és intensitásban nyilatkoznak. Épen igy meg van az iznek és szagnak a maga qualitása és különböző intensitása. Legjobban megfelel ezen sehemának a két felső érzék, különösen a szinérzéklés az egymásba átmenő színkörével s végtelenül finom intensitási skálájával; utána következik csaknem olyan tökélyben a hangmagasság. A mérsékletérzéke távol áll ezektől és határolt qualitása, ellenben finomabb intensitása van. Az elemi nyomásérzék teljesen tagozatlan. Az íz és szag több-kevesebb intensitási különbséget mutatnak, de qualitási sorozatuk tökéletlen. A hang- és szinérzékletek ugy szólva lenyomatai a külső ingernek, ezért gyakoribb előfordulásuknál fogva általánossá lesznek ; egy bizonyos szin, bizonyos hang, több dolognál előfordul, ennélfogva utánozható, ellenben a rózsa-, ibolya-illat, csak a rózsánál, ibolyánál fordul elő s ezért általánosságra nem emelkedhetnek. 2