Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 16 — faja. Két fő qualitása a meleg és liideg, melyeken kiviil van még általános és különös érzéklete is. A meleg és hideg érzelem a minőségi kiilönféleséget jelenti, látszólag ugy állnak egymáshoz mint plus és minus; a melegérzelem a meleg növekedését, a hideg pedig a meleg fogyását jelenti, de tulajdonképeni közönbös pont a kettő között nincs ; szokás ugyan ilyen gyanánt felvenni a bőr tulajdon melegét -j- 15 Réaumur fok mellett, de bizonyos az, hogy fölmelegített tag sokkal nagyobb hőmérsékletet is hidegnek talál, és hidegebb tag csekélyebb fokot is melegnek érez. A hőmérsékleti érzelem kellemes és kellemetlen voltára négy kifejezés használatos, van kellemes meleg, felfrissitő hideg, nyomasztó hőség s borzongó hideg. Hidegnek általában azon mérsékletet nevezzük, mely kisebb mint tulajdon melegünk, még akkor is ha ránk nézve kellemes; p. o. nyáron nagy melegben a folyami fürdő, még ha 20 fokú is, hidegnek tűnik fel, habár meleg, mig télen a nem eléggé fűtött szoba is nagyon meleg, ha kemény hidegről jövünk be. A meleg és hideg tehát különböző qualitások. A hőmérsékleti érzék finomságára nézve megjegyzendő, hogy kedvező körülmények között még a/

1

0 R. fokú különbséget is képesek vagyunk észrevenni. A hőmérsékleti érzék nem csupán a felső bőr különböző részeire szorítkozik, hanem érezzük általa a bennünket környező tér hőmérsékletét is; s habár a hőmérsékleti érzéklés e neme még nincs teljesen felkutatva, mégis állítható, hogy sokkal finomabb, mint a felbőr hőmérsék érzéke. Ezen általános hömérsékérzéklés, mint a szervezet állapotáról való tudomásvétel szerepel; s épen ez oknál fogva ezen érzéklésnem közérzelemnek nevezhető. Az általános hőmérsékletérzéklés tehát annyiban közérzelem a mennyiben az egész szervezet állapotát fogja fel, a mely képesség mellett még obiectiv észrevételekre is használható pl. a szoba melegségének megítélésére, be van-e az fűtve ? stb. Obiectiv felfogásokra nemcsak a hőmérsékletérzelem használható, hanem — különösen felnőtteknél — obiectiv ismeretekre más érzéki érzetek is használhatók, igy pl. midőn a jelentkező éhségből az időre következtetünk, vagy a fájdalomból az ütés nagyságára. Hogy valamely érzelem mint közérzelem szerepelhessen, arra az inger háromféle alakja szükséges, t. i. a nyomás, a hőmérsékleti és chemiai tulajdonságok. Épen ezen három ingeralak fordul elő az alsó érzéki érzékeknél; az íz és szag megfelel a chemikusnak, a nyomás és hőmérsékleti felfogás pedig tartalmát képezi a tapintási érzéknek. 3) A hallás és látás. A hallás és látás, az érzéki érzetek legfelsőbbjei, az Ízléssel és szaglással több rokonságot mutatnak. Mindkettőnél közös a számos qua-