Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

lyed, inig az egyensúly helyre nem áll; csak addig van jelen az éhség és szomjúság, mig jól esik az evés és ivás. Hogy miképen felelnek meg a molekuláris működésnek és ellentétes viszonyainak érzelmeink, erre négyféle vélemény van, az egyik Anaxagorasé, ki az érzelmek alapját az ellentétben keresi; a második Wolf és Kant véleménye, mely szerint a hasznos, a szervezet által megkívánt kellemes, mig az ellenkező kellemetlen érzelmet kelt; Beneke szerint pedig az idegállomány molekuláris egyensúlyát követik az érzelmek, mig Hartman és Schoppenhauer a hiányt tartják a megkivánás alapjának. Azonban egyik sem elégséges arra, hogy az érzelem lényegét és az érzelmek viszonyairól való tapasztalatot megmagyarázzák. De ez még sem zárja ki azt, hogy a fentebbi elméletek egyike vagy másika bizonyos mérvű igazságot ne tartalmazzon; mert lehetetlen feltenni azt, hogy az emberiség az emberi gondolkodást ^oly közelről érdeklő tárgyban kezdettől fogva tévedett volna; pedig az összes philosophiai rendszerekben az érzelmek alapját illetőleg csak ez a négy elmélet dívott és dívik. Bizonyos e négy elméletből az, hogy minden szervezetre, sőt minden szervre nézve van bizonyos egyensúlyi helyzet, a mely körül érzelmeink olj'képen mozognak, hogy az attól való eltérés kellemetlen, a hozzá való közeledés pedig kellemes benyomást tesz ; ezen egyensúlyi helyzet azonban relativ és esékeny, bizonyos határok között mozog. Altalában nem az állapotokat, hanem azok változásait fogjuk fel és nincs sem az ingernek, sem az érzelemnek nullpontja. Az érzelem alapját nem lehet az ideginolekulák működésében keresni, mert ezen működésben előforduló processusok egyike sincs kellemes- vagy kellemetlennel összekötve. A kellemes és kellemetlen e két alapprocessusa egész lelki életünknek, nem chemiai működésektől, hanem azon viszonyoktól függ, melyekhez hasonlót az egész szervetlen természetben hiába keresünk. A physiologiai egyensúly, melylyel itt dolgunk van, nagyon különbözik a chemiai vagy mechanikai értelemben vett egyensúlytól; mig ugyanis a szervetlen természetben minden testnek megvan a maga nyugalmi s egyensúlyi helyzete, addig a szervezetet semmi más nem jellemzi, mint folytonos változás. Mi az érzelem valódi alapja, az az élet titka, mely a fentebbi elméletetek előtt el van rejtve; a szellemi működés anyag-működésből ki nem magyarázható. Egy bizonyos, s ez az, hogy az érzelmek ugyanazon törvényeknek hódolnak, melyeknek a többi lelki tevékenységek, s helyesen teszi Wundt, midőn az öntudatra ébredést és az érzelmet ugyanazon törvények alá vonja. S ha a valódi alapot nem vagyunk is képesek kimutatni, egyes okokat mégis megjelelhetünk, melyek befolyást gyakorolnak az érzelmek keletkezésére; ilyen először bizonyos egyensúlyi helyzet felé törekvő