Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

- 11 — ember mögöttünk fekvő fejlődés-történetének nyomait fel fogjuk fedezni, a mennyiben nagyon csekély agyvelőt befogadó koponyákat fogunk lelni oly időkből, melyek a palaolith eszközök idejének messze előljárnak. Még távo­labbi időben talán reá akadunk azon fokozatok némi jelére, melyek által az egyenesen járó emberi-alak egy majomhoz hasonló ősnek átváltozásából lassan kifejlődött. 1) VII. Az ember állati eredésenek legkiválóbb előharcosa a jeles genfi tanár Vogt Károly. Ez irányban tett kutatásait felolvasásokban tette közzé, melyekből kiki megértheti, miszerint az embernek állati leszármazásáról meg van győződve. Ki fogja állítani irá 1863. március havában, hogy tíz, hu.sz. ötven év múlva nem fogjuk ismerni egész sorozatát az ember s ma­jom közötti középalakoknak ? A majomtypus nem egy, hanem a három emberszabású majomban éri el tetőpontját. E három emberszabású majom mindegyike külön jellegekkel bir, melyek által az emberhez közelebb áll; a siinpánsz koponyaalakja s fogazata, az oráng agyvelő képződése, a goril­la végtagjainak képződése által. Egyik alak sem áll minden tekintetben az emberhez absolut közelebb mint a másik .— három oldalról törekszik e három alak az ember felé, a nélkül hogy azt egészen elérné. 2) 8 hogy a közvetlen majom-eredés gondolatától sem idegenkedik, világosan követke­zik e szavaiból: „Nem látjuk be, mért ne lehetne levezetni amerikai maj­mokból az amerikai emberfajtákat, afrikai majmokból a négereket, ázsiai­akból talán a negritókat." 3) Sőt még manapság sincs széttépve az össze­kötő kapocs az ember és majom közt, mert e kapcsot Vogt szerint a microcephalok, a kisfejűek képezik. Hol ugyanis szabályosan képződött alakok bennünket cserben hagynak, ott beteges alakokhoz fordulhatunk, melyek itt s ott sajátságos viszonyok közt fordulnak elő. Itt gazdagon arat­hatunk. S nem félek kimondani, hogy a kisfejűek, a született idióták oly tökéletes sort szolgáltatnak a majomtól az emberig, a minő csak kívánható. 1) Lombroso kissé könyebben veszi a dolgot. Szerinte mi fehérek nem vagyunk mások mint a sárga fajt ínak javulása és módosulása; a sárga ha­sonlókép nem más mint javult és módosult fekete fajta, s végre a fekete nem más, mint valamely idővel javult és módosult majom-féle faj. 5) S mi­dőn Noiré irja, hogy az ember legrégibb lakóhelye a fákon fonott fészek !) Lyell. ])as altér des Mensehengeschlechtes. Leipzig. 187-t. 494.1. 2) Vogt. Vorlesungen iiber deli M<>n.seheu. tiiessen. 1864. If. 279, 2K0. 1. 3) u. o. 284. 1. 4) Vogt. Vorlesungen. 1. 24G. 5) Lombroso. Ij'uomo bianco, et 1'iinino 'li colore. Padova, 1871. idézve Ventu­roli által. lVuomo preistorieo. Bologna, 1872. 207. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom