Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882
volt.; vagy Helhvald, hogy az ember egyenes járása arra mutat, miszerint egykor fán lakó volt, mindkettő az állati eredés nézetéhez hajol. ^ Cotta geológiájában ugy vélekedik, miszerint a majom teste alkotására nézve az emberhez oly rendkívül hasonlít, hogy a kettő között tulajdonképen semmi lényeges különbség sincs. 2) Az emberi s állati faj Huxley a jeles angol természettudós szerint hasonlít két egészen hasonló szerkezetű órához, melyek az egyensúlyzón levő hajszál, egy szögecskén levő rozsda folt, vagy egy fokocskának meghajlása vagy egyébb hasonló által lassan egészen különböző gépezetté váltak. 3) Azért Cotta szerint az ember a majommal közös törzsfának egy tökéletesebben kifejlődött faját képezi. 4) Iluxley szerint pedig, ha Darwin nézetei igazak, azok épúgy érvényesek az emberre, mint az alsóbb emlősökre nézve. Nem lehet kétség, hogy azon érvnek, mely a lónak valamely korábbi törzsből való tökélesbülésére, vagy egy majomnak más majomtól való leszármazására illik, illenie kell az embernek egy az embernél egyszerűbb, alantabb álló törzsből való nemesbülésére is. 5) Mindazonáltal Huxley elismeri, hogy a jelenben az embernek a majomtól vagy a majmokkal közös törzsből való leszármazására bizonyíték nincs. 6) Érdekesen írja le Albin Kolm az emberrélevés folyamatát. A mamin úthkori barlanglakó kétségkívül azon primitív emberfajtához tartozott, mely a hegyek tövénél eredett; s ezek ormaira fölnézvén, megtanult egyenesen állni, hogy azokat szemlélhesse, s ezt mindaddig ismételte, míg a meghajlott kezeken s lábakon való járást elfelejté. Ez ugyanazon fajta volt ; melyről Rossi mondja: „topographiai tanulmányaim kezdete óta azt következtettem, hogy a negyedkorban a hegyek szomszédságában lakott, és nem a síkságokon települt meg." Azonban mintegy sejtve nemének jövendő nagyságát, homlokát kevélyen az égfelé emelve, áttekinté az előtte fekvő síkokat, melyeket azonban magasabb fajtának kellett laknia és megművelnie. Az ojcowi mammúthbarlangban lakott azon ember, kihez aza'tnMWmészet szólott: emelkedjél föl és járj ! 7) !) Nőivé. Ursprung der Spraehe 256. 1. — Hellwald. Der vorgesehiehtliche Mensch. Leípzig, 1880. 37. 1. 2) Cotta. A jelen geologiája. Budapest. 1873. 271. 1. s) Huxley. Zeignisse fflr die Stellung des Meuschen. 1863. 117. 1. *) Cotta. i. h. 272. 1. 5) Huxley. Ueber unsere Kenntniss von den Ursachen der Erseheinungen in der org. Natúr. 133. 1. f l) Huxley. Zeignisse 120. 1. 7) Albin Kolm, Dr. C. Mehlis. Materialien zur Vorgeschiehte der Menschen. Jena. 1879, 1 33. 1.
