Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

— <»<) — Mindezen é.s hasonló jelentések, mig egyrészt másod és harmad forrásból származván, kevésbé megbizhatók, másrészt tüzetesebb vizsgálat által téveseknek bizonyultak be. Az utazó Le-jean, ki a nyám nyam négerek közt megfordult, egyet közülök meglőtt, egy nőt elfogott, az állítólagos farknak semmi nyomát sem lelte. 1 leuglin a nyam-nyam négerekről mondja: „a hátgerinc megnyúlásáról farkba semmi nyomot sem voltam képes felfedezni." Ugyanígy nyilatkoznak az e népfajt ismerő Piaggia és Schweinfurth. E népek állítólagos farkosságáról szóló véleménynek oka, sajátságos ruházati módjukban fekszik. E népek ugyanis mint Schweinfurth irja, hosszúfarkú állatok, különösen a hosszú farkú colobus guereza majom borét használják ruházatúi oly formán, hogy a fark a test hátsó részéről csüng le, mely szokatlan ékesség valóban oly benyomást képes előidézni, mintha a fark csakugyan a nyam-nyam testének kinövése volna. Schmeltz is a ruházkodási módban találja a farkos emberek meséjének eredését, midőn a Hermit és Anchorites (Ujguinea) szigetek lakóiról szólva mondja, hogy az asszonyok ruházatúi két kötényt hordanak, melyek közül a melső széles és kurta, a hátsó keskeny és hosszú és kérdi, vájjon nem e ruházatból származott-e a farkas emberek meséje?

1) Annyi bizonyos, mondja Reclus, hogy a geografia utolsó regényes lényei a farkkal ellátott nyain-nyamok eltűntek a föld színéről.

2) Ennél sokkal fontosabb amit Darwin ir, hogy az emberi embryo farokkal bir. A farokcsont úgymond, az embernél mint fark semmi szolgálatot nem tesz; még is égy korábbi embryonális korban szabadon áll, s a végtagokon túlnyúlik. 1840-ben Fleischmann mutatott egy emberi fötust, mely szabadon előrenyúló farkkal birt önálló csigola testekkel.

3) Amit Darwin az emberi embryonak farkáról mond, azt K. E. Biier, az embryologia terén oly nagy nyomatékú tekintély, tisztára mesének mondja. A állítólagos embryonális farok onnan származik, hogy igen korai időben a hátfelöli rósz valamivel hosszabb a hasfelöli résznél, mi által az előbbi igen kicsiny csúcsban előrenyúlik, mely azonban eltűnik, mihelyt a a hátgerinc elkezd megrövidülni.

4) XIJ. Ismeretes dolog, hogy a különféle emberfajták közül a majomhasonlóság a négerekre van reábélyegezve. E tekintetben az amerikai iskola beszélt legmerészebben. Nott és Gliddon szerint a hottentott és busman erkölcsileg és phisikailag az orángtól csak keveset különbözik. Waitz ezen állításokat szemtelen túlhajtásoknak nevezi, melyeket csak a rabszolgatartás és rab1) Natúr. 1881. 536. I. 2) líeclus. A Föld. Budapest. 1880. II. 553. 1. 8) Darwin. Abstammung. I. 28. 1. 4) Baer. Studien. 338. 1,