Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

— <»1 — szolgakereskedés sugalt, s melyek csakis Amerikában leltek hitelre.

1) A négerek az amerikaiak szerint egészen más gyurmából készültek, és arra vannak rendelve, hogy szolgáljanak és kiirtassanak, mely „szomorú" törvény ellen sem philanthropia, sem bármely emberi hatalom nem léphet fel gátlólag; sőt ellenkezőleg ezen alsóbb fajták kiirtása, ez a valódi philanthropia.

2) Majomhasonlóságnak mondották a négernél az alsó nagylik hátrább fekvését. — Ha az alsó nagylik helyzete változik, ennek oka nem benne, hanem a szomszédos fejrészekben keresendő. A forarnen magnum ugyanis, miként már Virchow észrevette, helyéből ki nem mozdulhat. Ha azonban a koponyának nyakszirti része rövid, a nagylik a hátsó koponyavéghez kétségkívül közelebb áll, de nem azért, mivel talán hátravonúlt, hanem mivel a koponyavég a nyakszirti résznek kisebb kifejlődése által előbbre húzódott. Különben a nagyliknak e látszólagos hátrább fekvése nem minden négernél tapasztalható; mert a busman és hottentottnál fekvése ugyanolyan mint az európaiaknál.

3) A néger medencéjében is közeledést kerestek az anthropoidokhoz. Azonban e föltevés sincs semmi által igazolva. Ámbár a néger medencéje keskenyebb és nyújtottabb, ámbár méretei kisebbek mint az európainál, mindazonáltal sohasem válik hasonlóvá a legfejlettebb majoméhoz, és mindenkoron bírja a valódi emberi medence jellegeit. Wyman bonctanilag megvizsgált egy hottentott nőt, s üsszehasonlítá a gorillával, és azt tapasztalá, hogy a medence hasonlóságok eltűnő kicsinyek a különbözésekkel szemben.

4) Feltűnő majom-néger jellegnek mondja Vogt az ikranélküliséget. Azonban ép ily fejletlen lábikrákat láthatni Senaarban és Takában az araboknál. Ugyanezt látta Brehm a keleti Szudán nomád népeinél, s ennek okát abban leli, hogy a láb sarkán szoktak ülni, miközben a comb egészen az alsó lábszárra nehezül.

6) Azonkívül a lábikra fejletlensége nem általános jellege a négereknél; mert p. a bafióták kifejlett lábikrákkal bírnak.

6) Hiickel a négereknél gyakran előforduló lúdlábot tekinti majoini hasonlóságnak. Azonban a lúdláb vajmi gyakori a zsidóknál is. Másrészről a négerek közt vannak szabályos lábak is. Mindazonáltal a lúdlábban legalább is közeledést láthatunk a látszat szerint a majomlábhoz; de nem a legmagasabb emberszabásúakéhoz, hanem némely alacsony formákhoz, minő a colobus. Azonban csak látszat szerint. A sarokcsont a lúdlábnál ke!) Waitz. Anthropologie der Naturvölker. Leipzig. 1877. I. 106. Nott és Gliddon, idézve Gerland által. Beitrage. 24. I. s) Aeby. Schádelt'orraen. 16. I Rauscb. Einheit. 377. 1. 5) Waitz. Anthropologie. I. 117. I. «) Peschel. Völkerkunde. 467. |.