Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

Az ember kora tekintettel a geologiára. Az ember megjelenése. ® időn a geologia alapján akarunk az emberi nem koráról szólni, " ^""korántsincs szándékunkban az ember korát évek szerint mérlegelni, mert a geologia alapján az ember korát számokban kifejezni lehetetlen'); hanem először azt keressük, földünk mely korszakában leljük az ember legelső nyomait; s másodszor megvizsgáljuk, hogy a régészeti leletek, minő felvilágosításokat nyújtanak az ember korára vonatkozólag. Annak megértésére, mikor lett az ember bolygónknak lakójává, szükséges rövid vonásokkal földünk történetét vázolni. A Laplace rendszer szerint, mely miként Cotta mondja

2) egyetlen egy ismert természeti törvénynyel sincs ollenmondásban, s melyből a föld jelenlegi állapotát átalában le lehet vezetni, s mely rendszernek kitűnő védelmezője a nevezetes csillagász P. Secchi,

3) földünk egykor a naptól elvált izzó gázállomány, folytonos hővesztés által jutott a merevültség állapotába. A kívülről megmerevült földtestnek minden valószínűség szerint a gneisz képezé első kérgét, mert minden kőzetnek ez képezi kétségbevonhatlan alapját

4). Erre gyülekezett össze az első az egész földet körülfolyó világtenger, melynek hullámai részint a gneiszt, részint a föld belsejéből kitört közeteket, a ') L'»ncienneté de l'hnmme. Par Marqui« de Nadaillac Paris. 1870. 158. 1. ') Cotta. A jelen geologiája. Budapest. 1873. 197. 1. ') Secchi. Die Sonne, iibersetzt v. Scheller. 4) Oscar Fraas Vor der Sündfluth 92. 1.