Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

18 gránitot, szienitet, itakolumitot elmorzsolván, kezdték alkotni azon közetrétegeket, melyek földünk magvát különféle módon borítják. E rétegek a bennük előforduló szerves maradékok szerint meghatároztalak s négy korra osztatnak; i. az első kor — primár, 2. a másodkor — secöndár, 3. a harmadkor — tertiár, 4. s a negyedkorra — quaternár. S e korok mintegy négy nagy fejezetét képezik földünk történelmének, melyek minden megszakítás nélkül folynak egymásból. Az ősidőkben az első korban, az első szerves életet képviselik a silur réteg kövületei. A növény országból tengeri algákat az állatországból puhányokat s izállatokat találunk minő a lánckorái mely később többé elő nem fordul, s a trilobiták, ráknemü állatok, melyek a silurral szintén eltűnnek Nevezetes kagyló a lingula, mely ma is ól. A silurt a devon rétegek követik. E rétegeket a goniatit jellemzi, mely ép azért e korszak vezérkagylója. Itt találkozunk egyszersmind az első gerincessel a 20 láb hosszú pterichthys-szel. Az ezt követő kőszénkorszakban egész uj világ tárul fel előttünk. Eddig a növényországot a rétegekben gyenge nyomok jelzik, most egyszerre óriás páfránok erdeivel találkozunk. A kőszénkorszakban még egyenlő hőmérsék volt az egész földön, mert a sarkvidéken a rétegekben ugyanazon növényeket találjuk, mint az egyenlítőnél. Itt tűnik fel egyúttal az első hüllő is. az archaegosaurus. A dyas korszak vezérkagylója a produetus horridus: 40 sajátos növénye van, azonban sigillaria, mely a kőszénkorszakban tűlnyomólag uralkodott, többé nem található. E négy korszak teszi együttesen az első vagy primár kort. A másodkor vagy secundar három szakra a triás, jura, s kréta korszakra oszlik fel; s mig az elsőkort a puhányok s izállatok roppant kifejlődése jellemezte, ezt a hüllők óriás tenyészete jellemzi. A triás puhányai közt legnevezetesebbek a fejlábuak s ezek közt a nautilus, mely ma is olyan mint azon ősidőkben ; itt találkozunk először a hosszufarkű rákkal, s egyszersmind megkezdődik a nagy hüllők. uralma a 8 láb hosszú labyronthodon, a 22 láb hosszú belodon, s a 30—40 láb hosszú zanelodonnal. Az első emlős állat is e korszakban jelenik meg egy kis patkány nagyságú erszényes alakjában. A jura alsó, közép s felső, vagy a közét szine szerint fekete,