Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-29 / 358. szám
jr* KÖZGAZDASÁGI BACSME6YEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Az aranytermelés és az árak Irta dr. Seltmann Rezső Ez a látszólagosan elméleti közgazdasági kérdés nemcsak a bankárt és a kereskedőt érdekli, hanem mindenkinek a magánháztartását is. Ha nincs elég menynyiségü arany, akkor a pénz és hitel drágábbak lesznek s az árak esnek. Viszont a jó pénzpiac drágasági hullám és az infláció okozója. A gazdasági biztonság és jólét oly pénzelosztást kíván, amilyen a népesség növekedésének és az ehhez viszonyított kereskedelemnek megfelel. Az utóbbi évtizedek árviszonyait éppen az aranynak az áruk tömegéhez való viszonya szabta meg. A kiváló nemzetgazdász, Cassel svéd professzor szerint 3%-os népességen felüli árutermelés a stabil ár meghatározója. Ezt a múlt tapasztalatai is bizonyítják. Az aranyár 1815—55 és 1866—96 között esett, mig 1850—66 és 1896—1920 közt nőtt. Az arany pénzállomány növekedése nemcsak az arany előállításától, bányászatától függ. A bankok megtanulták a háború és utókövetkezményeiből a spórolás utján való aranykészlet növelését. Kivonták az aranypénzt mindenütt s a készletet központi bankokba utalták, pótolva azt más kényszer-fizetési eszközökkel. Ezáltal az arany alkalmazása lényegesen ésszerűbb. Kérdés azonban, hegy ily mesterséges eszközökkel lehet-e tovább segíteni, ha az aranytermelés tovább apad? Az aranytermelés tetőpontját 1915-ben érte el, azóta állandóan apad, jóllehet az utóbbi három évben még mindig nagyobb, mint 1899-ben volt, de kétséges, hogy ez tart-e tovább. Európa egyik legjelentékenyebb bankja, a Midland Bank további apadást jósol. Eme bank elnöki jelentése szerint még esetleges uj elöálitási módszer, bányászati felfedezés se változtathat. Uj bányák megnyitása a régieket teheti tönkre. Ha pedig egyáltalában nem alkalmaznak valami újfajta termeiőmódszert, akkor az eddigi termelés továbbra is apadó tendenciát fog mutatni. Az arannyal való spórolás további lehetősége a jegybankok aranykészirtének leszállítása, továbbá a folyton haladó internacionális megosztása az aranynak, a nemzetközi kereskedelem fellendülése következtében. Ha azonban mindezek nem elegendők, sem az uj előállítási módszerek, sem a spórolás, akkor újra pénzszűke lesz és ennek következtében hanyatló árak és gazdasági krízisek állnak elő. A hires amerikai nemzefgazdász, Irwing Fischer ez ellen a pénzszűke eben a stabilizálás egy formáját ajánlja. Erről M.c. Henna, a Midland Bank elnöke volt kincstári kancellár, már 1922-ben igy nyilatkozott: Tény, hogy infláció és defláció nagy bajok a közgazdasági életben- Ami feltétlenül szükséges, az a stabilizálás, mert ez az a középpont, ahonnan elindulva rrr'ndkét irányban lehet segíteni és amely alapon a kereskedelmet helyesen lehet lebonyolítani. E célból sem anak a német professzornak javaslata. amely az egész világ aranykészletének kontroljában állana, se Irving Fischeré, mely az arany vásárlóerejének ingadozását a pénzegység aranytartalmának megváltoztatásával akarná egyensúlyozni, nem fogadható el alkalmasnak a pénzszűke elhárítására. Bizonyos körülmények közt, mindkét terv alkalmas lehetne a kivitelre, de a gyakorlati gazdasági éledbe bevezetni túlságosan komplikált volna és felesleges is, amig megfelelő hitelkoirjroll van. Ez utóbbi a jelenre is alkalmazható, de gyorsan előállhat olyan világ, melyben ez az álláspont nem lesz helytálló. Ha tehát az általános aranyszükét el Gazdasági körökben az utóbbi időkben egyre intenzivebben foglalkoznak a kisgazdák eladósodottságának kérdésével. A kormány a kérdés legjobb megoldásának előkészítésére szakemberekből álló bizottságot küldött ki, amelyben a gazdasági szervezetek képviselői is helyet kaptak. A kereskedelmi és ipari minisztérium a közigazgatási hatóságok utján az egész országra kiterjedő vizsgálatot indított a jugoszláv kisgazdák eladósodottságának megállapítására és a beérkezett jelentésekből a következő kép konstatálható: A bankszövetség a jugoszláv kisgazdák átlagos évi jövedelmét — természetesen csak a földből — 18.6 milliárd dinárra, az állattenyésztésből származó jövedelmet kerek 13 milliárd dinárra becsüli. Ha még ehhez a halászatból származó jövedelmet is hozzászámítjuk, akkor a kisgazdák jövedelme 31.7 milliárd dinárra tehető, de ebben az összegben az erdészetből, háziiparból származó jövedelmek, nemkülönben a munkabérek összegei nem szerepeinek. Ezzel szemben a 2—3 milliárdra becsült adósságot a szakértők kétségbe vonják. Tekintettel arra, hogy a bankszövetség jelentése szerint a bankok 14 milliárd dinár felett rendelkeztek, kívánatos volna, hogy az összlakosság 80 százalékát kitevő kisgazdák hiteligényei necsak 2—3 milliárd dinár hitel ereiéig legyenek kie'égitve, hanem azon túlmenő összegek álljanak a kisgazdák produktiv beruházási céljainak rendelkezésre A kereskedelmi nrniszterium adatai nem mindéiben fedik a bankszövetség jelentéseit. A minisztérium 33 megkérdezett területből 31 terület adatai felett rendelkezik. Eszerint a 12 milliós Mivel az országos jelzálogbank (Drzsavna Hipotekarna Banka) elhatározta. hogy hatáskörét az eddiginél nagyobb mértékben kiterjeszti a Száván inneni vidékekre, kiadott egy szabályzatot jelzálogkölcsönök elnyerésének módozatairól. A szabályzatot teljes terjedelmében itt közöljük: I. Az állami jelzálogbank kölcsönt ad 1. telkekre, amelyeken szilárd anyagból épült épületek állanak és pedig csak városokban és nagyközségekben és 2. mezőgazdasági földbirtokra: szántóra, legelőre, szőlőre, gyümölcsösre, kertre, de az érték megállapításánál csak magának a megmüveleílen földnek értékét számítja. II. A jelzálogbank nem ad kölcsönt 1 vegyes vagy gyenge anyagból készített épületekre, 2. olyan épületekre, amelyeknek használata nem jár jövedelemmel, vagy amelyeknek jövedelme változó akarjuk kerülni, mégis kell valami aranykontroliról gondoskodni. E célra kell irányulnia valamennyi állam pénzügyi politikájának. Jugoszlávia 11 milliót kitevő lakosairól van szó, illetve 411.000 adósról. A minisztériumhoz beérkezett adatok szerint 2.7 milliárd dinár a jugoszláv kisgazdák adóssága. Az öt legerősebben megterhelt terület közül egy-egy kisgazda adósra 8.427-től 6.152 dinárig jut, mig kevésbbá eladósodott kisgazdákkal lakott területen egy-egy kisgazda adósra 3.742-től 1.056 dinár jut. Az eladósodottság okai legtöbbször: földvásárlás, száraz és és rossz esztendő, áradások, állatelhullás, jégeső, agrárkérdésekből származó kötelezettségek, házak és istállók építése, szerszámok és vetőmag vásárlása, továbbá gyakran perek. A minisztérium adatai szerint a legtöbb adósság a bankokkal szemben áll fenn váltók és kötelezvények formájában. A kisgazdák 65 százalékát hoszszulejáratu adósságok terhelik. A kamatok szövetkezeteknél 8—10, bánkoknál és magánosoknál 30—40, sőt egyes ese'ekben 80 százalékot is kitesznek. A kisadósok nagy része átlagosan 40 százalékot fizet. Egy vajdasági nagyobb banknál, amelynek kliensei kizárólag kisgazdák, megállapították, hogy a leszámítolt vá'tók törlesztése évről-évre csökken. (1924-ben 25.5, 1925-ben 29.7, 1926-ban 22.7, 1927- ben 21.8 százalék.) Az állami Jelzálogbank 1926—1927-ben 1410 hosszúlejáratú kölcsönt engedélyezett 67.7 millió dinár értékben kisgazdáknak. 2.7 milliárd adóssággal szemben ez a 67.7 millió jelzálogbankhitel alig esik a mérleg serpenyőjébe. A kiküldött bizottság ezide:g nem tett javaslatot arra, hogy milyen intézkedések volnának szükségesek. Kétségtelen, hogy nagy tőkére volna szükség. * III. IV. V. (színházak, kórházak, iskolák, kiállítási pavillonok stb.), 3. bányákra és bányákhoz tartozó épületekre, 4. szigetekre és olyan partmenti földekre, amelyeket a csuszamlás vagy elmosás veszélye fenyegeti, 5. országúti és községi kocsmákra és ipari vállalatok telkeire és épületeire. III. A jelzálogbank kölcsöneit csak elzálogosítás ellenében adja és pedig legfel! el ’> <’ forgalmi értékük felének magasságáig. Minden kölcsönért a bank első helyen tetekkönyvileg bekebelezteti igényeit. A kölcsön tartama legfeljebb harminckét év lehet. A legkisebb kölcsönösszeg községekben tizezer dinár, városokban 25.000 dinár. IV. Az elzálogosított épületeknek valamely belföldi biztositó cégnél tűzvész ellen Vztositva kell lenniök. V. n kölcsönt buszdináros okmánvbélyeggel ellátott külön nyomtatott blan-2.7 milliárd dinár a jugoszláv kisgazdák adóssága Csak külföldi hitellel lehet a kisgazdák adósságát konvertálni Hogy lehet kölcsönt kapni az országos ;*elz lloyhan'ziól? Uj szabitvznt a f?lrđlor: ülcsönökró! kettákon kell kérni. A blankettán a következő rovatokat tartozik kitölteni a jelentkező: 1. név, 2. foglalkozás, 3. állandó pontos lakcim, 4. a kölcsönösszeg magassága, 5. a kölcsön határideje. Ezenkívül mellékelni tartozik a következő okmányokat: 1. teljes telekkönyvi kivonat, 2. adóbizonylat, amelynek alapján megállapítható az illető ingatlan jövedelme, 3. nyugta az utolsó negyedévi adó fizetéséről. A jelentkezésnél le kell róni a becslőbizottság illetékeit is a blankettán található táblázat szerint. Ezenkívül mellékelni kell még: ha épületről van szó: 1. a fő és melléképületek részletes terveit (metszet, alap, fasszád és az egyes emeletek) szakember kidolgozásában, 2. tüzbiztositási okmányt, 3. a tiztositó társaság elismervényét az az utolsó biztosítási illeték részlet fizetéséről. Ha földbirtokról van szó: 1. az illető telek szakemberektől kidolgozott tervrajza, 2. községi bizonyítvány a telek fekvési helyéről. Hamis adatok vagy bizonyítványok beterjesztése esetén az igénylőt nemcsak visszautasítják, hanem feljelentést is tesznek ellene az illetékes hatóságnál. VI. Kiskorúak kérelmeihez mellékelni kell az illetékes gyámhatóság hozzájárulását is. VII. A kérvényeket beérkezésük sorrendjében intézik el. Elutasító végzést a bank nem köteles megindokolni. VIII. A bank mihelyt a kölcsönt jóváhagyja, értesíti az igénylőt, aki az előirt határidőn belül köteles nyilatkozatot adni, elfogadja-e a neki ajánlott feltételeket. Ha elfogadja, a bank átadja neki a biztosítóintézet okmányait, hogy kieszközölje azoknak a bankra való átírását. Egyúttal megkapja a kölcsönkérő a kölcsönokmány t s aláírás, az aláírás hitelesítése és a telekkönyvi beiktatás végett. Az összes ezzel járó költségek és illetékek a kölcsönkérőt terhelik. Mivel a kölcsön kamatai a kölcsön jóváhagyásának napjától számitódnak, magának a kölcsönkérönek érdeke, hogy idejekorán kiegyezzék többi telekkönyvi hitelezőivel, hogy a bank követelését első helyen bekebeleztethesse. A kölcsönkérelemhez egyébként, mellékelni kell az összes hitelezők nyilatkozatát is, hogy a kölcsön jóváhagyása esetén hajlandók lemondani elsőségi jogukról a bank javára. IX. Ha a kölcsön jóváhagyásától számított két hónapon belül a kölcsönkérő hibájából nem vezethető keresztül a telekkönyvi bekebelezés, a kölcsönhatározat semmissé válik, a kérelmező pedig a jelzálogbankról szóló törvény 15. szakaszának értelmében fizetni tartozik a kölcsön kamatait a határozat keltétől kezdve egy hónapig a kölcsön megsemmisítése után is. X. A kölcsönt készpénzben fizeti ki a bank. A kifizetésnél levonásba hozzák elsősorban a jóváhagyás óta esedékes kamatokat és aztán a megállapított törlesztési terv szerint az első félévi törlesztési részletet. XI. A banknak jogában van megsemmisíteni illetőleg végre nem hajtani a kölcsön szerződést, ha a zálog értéke közben esik, ha a kölcsönkérő csődbe jut, ha a bank igazgatósága meggyőződik, hogy a kölcsön sérti érdekeit vagy, ha a kölcsönkérő meghal.. XII. A kölcsön részleteinek törlesztése vagy visszafizetése úgy készpénzben mint a bank kisorsolt jelzálogkötvényeivel vagy azok esedékes szelvényeivel történhetik. Több részletet is törleszthet egy időben az adós. A kölcsön lejárta előtt is kifizethető az egész kölcsön, de ebben az estben hat hónappal előbb értesíteni tartozik a bankot.
