Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-29 / 358. szám
10. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1927. december 29 Ha ezt nem teszi a kölcsön maradékára egy hónappal előre kamatot tartozik fizetni. Ha az egész kölcsönt felmondja, de a megállapított hatridőben nem fizeti ki, a kötelezettségeinek eleget nem tevő adósok ellen szokásos eljárást indítja ellene a bank. XIII. Az elzálogosított ingatlanok teljes vagy részleges eladásához a bank engedélyére van szükség, amely ilyen esetekben a törvényben meghatározott módozatok szerint jár el. Hasonlókép köteles az adós értesíteni a bankot minden az ingatlanon eszközölt változásról, amely a zálogtárgy értékét megváltoztatná. A banknak jogában van hozzájárulását a zálog megtoldásától vagy a kölcsön visszafizetésétől függővé tenni. Az épületek tüzbiztositási összegének megállapítása a bank joga és ugyancsak a bank fizeti a tulajdonos helyett a biztosítási dijakat is. A szabályzat már életbe is lépett. A szuboticai L'oyd közlaményei * Törvény a munkások kötelező takarékosságáról. A szociálpolitikai miniszter már elkészítette a munkások kötelező takarékosságáról szóló törvényt és jóváhagyás végett legközelebb a minisztertanács elé íogja terjeszteni. A törvénytervezet szerint a munkaadónak kötelessége lesz a munkás napibéréből egy meghatározott összeget levonni illetve visszatartani és azt az arra kijelölt takarékpénztárnak havonként beszolgáltatni. A törvény azonban csak abban az esetben lépne életbe, ha az sem államra sem a munkaadóra nem járna megterheltetéssel. Egyébként csak fokozatosan léptetnék életbe igy első sorban csak a gyárilag fejlett vidékeken. Mielőtt a szociálpolitikai miniszter a törvényt a minisztertanács elé terjesztené, szükséges lenne a munkaadók véleményét is megtudni, azért a szuboticai »Lloyd« felkéri 'az érdekelteket, hogy a véleményüket Írásban foglalva jutassák a tftkátf biVaL tálhoz, hagy a szükséges lépéseket a titkári hivatal megtehesse. A szusaki szabad zóna. A zagrebi kereskedelmi és iparkamara táviratilag fordult a kereskedelmi, a külügyi, pénzügyi és közlekedésügyi miniszterhez, hogy nem;..a érdekből feltétlenül kívánatos lenne Szusákon a szabad zónának a megnyitásáé. Kereskedelmi tárgyalások Magyarországgal. Magyarországgal való kereskedelmi tárgyalások az ünnepek miatt szünetelnek, a tárgyalások folytatása január hó folyamán várhatók. A magyar-adriai tarlia é'etbelépíetése. Budapestről jelentik, hogy a magyar adriai díjszabás 1928 évi január hó 1-én életbe lép. Ez a díjszabás körülbelül 135 árura nézve jogiul magában dijtételeket. A jugosziáv-osztrák kereskedelmi szerződés felmondás előtt. Az Ausztriával megkötött keresi:: '.Imi szerződés revíziójára vonatkozó tárgyalásokat megszakították. Becsből érkezett hírek szerint, a tárgyalásokat minden valószínűség szerint nem is fogják folytatni,Ausztriát belső politikai helyzete arra fogja kényszeríteni, hogy a szerződést felmondja. Közvetlen kocsik Belgiumtól Koostantinápolyig. 128. évi május hó 15-től. vagyis az uj menetrend életbeléptetése napjától, közvctV.i kocsik fognak közlekedni Belgiumból i1' Németországból és Csehszlovákiából Beogradba, Konstantinápolyba és Athénbe. Az erre vonatkozó tárgyak'sok a legközelebbi időben meg fognak kezdődni. A szovjet vasúti kocsiparkjának reformja. A szovjet forgalmi biztosa rendeletét adott ki, hogy a régi kocsikat át kell alakítani és teherbíró képességüket ötven tonnára kell felemelni. Az uj kocsik csakis ilyen hőrdképességüek lehetnek. Egyb elrendelték uj mozdonyok építés 'fis, amelyeknek vonóképességük ezer tonna lesz. Görögország érdeklődik élelmiszer piacunk iránt. A szaionikii SHS konzulátus értesítése szerint a görögök igen élénk érdeklődést mutatnak é!e!m'?’rer piacunk iránt, ugyancsak élénk érdeklődés mutatkozik iparcikkünk iránt is: az ottani kereskedők összeköttetést keresnek az itteni kereskedői világgal. Vizűm nélküli utazás Magyarországba. 1928. évi március hó 22—26-ig Budapesten rendezendő mezőgazdasági és tenyész álltkiáüitás alkalmával vizűm nélkül lehet Budapestre utazni. Ez idő alatt lényeges vasúti kedvezmények adatnak a jugoszláv és magyar vasutakon. Az aranyvaluta csodája Nyolc napos tárgyalás előzte meg a lira törv.’nyes stabilizedóját Az olasz minisztertanács törvényjavaslatot fogadott el, amely szerint ez év december 22-től kezdődöleg a Banca d’ Italia arannyal fogja beváltani az általa forgalomba hozott bankjegyeket. Az uj aranyparitás csak legalizálja a lira eddigi árfolyamát Miután a további árfolyamemelkedés kedvezőtlenül befolyásolta volna az olasz gazdasági élet fejlődését. Az aranyvaluta csodája, amelyet Olaszországban nyolc nap alatt oldottak meg, tulajdonkép nem is csoda. A rendkívüli az egész stabilizációs törvényben, hogy azt ilyen rüvid idő alatt perfektuálták. A lehetőség erre már régebben meg volt Olaszországban; a lira stabil volt éppúgy, mint ahogy de facto stabil ma egynéhány európai valuta, anélkül, hogy ezt külön törvénybe iktatták volna. Olaszország késett az aranyvaluta bevetésével, hogy a világ, lássa mire képes a fasiszta állam ha a Ura revalörizálásáról van szó. Ugylátszott, hogy Mussolini nemzeti büszkeségből a háboruelötti aranylirát akarja visszavarázsolni. Ez a kísérlet olyan gazdasági katasztrófával járt volna, amelyet még a fasiszta nemzeti büszkeség sem engedhetett meg magának. Az olasz gazdasági élet vezetői tudtára adták a kormánynak, hogy az, ország érdekei a Ura jelenlegi kurzusának állandósítását követelik meg és az olasz pénzügyminiszterben volt annyi ercly, hogy a törvényes stabilizációt legrövidebb Időn belül keresztülvigye. A Ura törvényes stabilizálására vonatkozó tárgyalásokat a Banca d’ Italia elnöke vezette, aki e célból Londonba utazott, hogy ott a világ vezető jegybankjainak támogatását biztosítsa. Az angol és amerikai jegybankok 75 millió dollár erejéig nyújtanak hitelt a Banca d’ Italiának, ezenkívül 50 millió dollár összegig garanciát vállalnak a többi jegybankoknál a Banca d’ Italiának nyújtott hitelekért. Szóval 125 millió dolláros garancia ál! az olasz jegybank mEgett, azonkívül, hogy a jelenlegi nemesfém és devizakészlet, amely a Banca d’ Italia birtokában van, teljes biztosítékot nyújt a Ura stabilitásának megőrzésére. A módszer, a többi jegybankok hitelnyújtása és az angol és amerikai garancia, nem nj. Ugyanígy történt a stabilizáció Belgiumban és Lengyelországban. Valószínűleg a közeljövőben Románia és Franciaország is elhatározzák magukat erre a lépésre. A francia sajtó, amely különben nem nagy hive az olasz fasiszta módszernek, nagy megelégedéssel kommentálja az olasz pénzügyi politika határozott lépését és annak a reménynek ad kifejezést, hogy a francia kormány is rövidesen cselekvésre határozza el magát, miután a frank revalorizációja nem jöhet többé komolyan számításba. Ma a törvényes stabilizáció nem jelent nagy változást Olaszország gazdasági életében és nem az infláció megszüntetését jelenti a többi európai államokban sem, ahol a de jure stabilizáció késik. A jelenlegi állapot törvényesitése a pénzügyi politika feladata mindenütt, ahol a valuta stabil, de a gazdasági élet fejlődését állandóan akadályozza a revalorizáció és a valutareform gondolata. (hős) Milyen volt az 1927-as gazdasági esztendő? Beográdból jelentik: Az 1927-es esztendő végén az általános gazdasági helyzetről egy előkelő gazdasági szaktekintély a következőképen nyilatkozott a Bácsmegyei Napló beográdi munkatársa előtt: — Csodálkozni fog, ha önnek azt mondom, hogy az általános gazdasági helyzet az 1927-es esztendőben már javuló tendenciát mutatott. Bár ki kell jelentenem, hogy a pénzintézeteink még mindig igen nagy harcot folytatnak a múltak bűneiért, a könnyű hitelezésekért és most fizetik meg a tanulságokat. Körülbelül két esztendeje a hazai'bankok a hitelnyújtásaikban nagyon óvatosan jártak el és mindent elkövettek, hogy a régi hiteleket megszorítsák és .minimumra redukálják. Sok bankban most hajtották végre a kétes követelések leírását. Számos kisebb bank pedig csak azért egyesült, hogy nagyobb részvénytőkével vehessék fel a harcot a mindent maguk számára követelő nagy bankokkal. A bankok ma már mindenütt a legkisebb számú személyzettel dolgoznak és az úgynevezett rezsi kiadásokat is a minimumra szállították le. Így van ez ma már minden gazdasági ágban A legjelentősebb jugoszláv ipar, a faipar, most már túl vau a nagy nehézségeken és várják a kedvezőbb konjunktúra eljövetelét. — A nagybankok ma már nem küzdenek a pénzhiánnyal, mert ma már mindenki a megtakarított pénzét bankokra bizza kamatozás céljaiból. A jugoszláv nagyabankok nagy része annyira tele van pénzzel, hogy a pénz. fölöslegeik elhelyezése sokszor bizony a legnagyobb gonddal jár. Egyes zagrebi bankok annyira tele vannak pénzzel, hogy úgynevezett akviráló / osztályokat állítottak fel és szerteszét a vidéken mindenütt kerestek olyan egészséges vállalatokat, amelyeknek kisebb nagyobb pénzösszegeket adtak kölcsön vállalataik fejlesztése céljából. Az utóbbi időben nagyon sokat beszéltek két nagyobb horvát banknak, még pedig a zagrebi Eskompt banknak és Kreditbanknak az egyesüléséről, azonban ugylátszik a tárgyalások nem vezettek azokhoz az eredményekhez, amelyek a két bank egyesülését vonnák maga után. A jugoszláv gazdasági élet ezzel szemben még most is nagyon sokat foglalkozik a Wiener Bunk Verein itteni intézeteinek Jugoszláv—Belga bankká való átalakulásával. Sokat hallani azokról a kombinációkról is amelyek egy nagy prágai banknak Jugoszláviába való bevonulásáról tudnak és nincsen kizárva,! hogy egy nagyobb olasz bank jugo-1 szláv alapítása se fog megtörténni az' 1928-as esztendőben. Sok panasz hang- j zott él az utóbbi időben, az egyes ban- í kok hitelpolitikájával szemben. A bankok túl magas kamatot számítanak a klienseiknek, ezzel szemben nagyon kevés kamatot adnak a betevőknek. A ! tulmagas kamatnak a mai gazdasági | helyzet bizonytalansága az okozója, vi- j szont az alacsony betéti kamatláb okait inkább abban kell keresni, hogy a bankok maguk sem tudják, hogy mit csináljanak pénzeikkel. Nagy baja az idei gazdasági évnek, hogy a rossz termés következtében a parasztosztály nem tudott naiv fogyasztóként; a ciar^n megjelenni. A nagy szárazság valamint a kormánynak a nemtörődömsége a földműves . osztály bajaival szemben az ország gazdasági fejlődésére nagy kihatással lesz. A kormány, ha nem fordit nagyobb gondot a parasztosztály, illetve a többtermelés előmozdítására, akkor Jugoszlávia gazdasági utjai nagyon erősen korlátozva lesznek, de ennek azután az ország fejlődése szempontjából mérhetetlen következményei is lehetnek. Egy ország gazdasági életét mindig annak hitelpolitikája határozza meg. Jugoszlávia talán sokkal nagyobb eredményeket tudott vo|na elérni, ba mindenkor az ország gazdasági szempontjait tartották volna szem előtt. Az egyesülés óta elmúlt hét esztendő alatt a gazdasági élet nem nagyon sokat fejlődött bár kétségtelen, hogy a legutóbbi esztendőben az ország gazdasági élete nag'y előkészületet tett arra, hogy célszerű gazdasági politikájával fel tudja venni a külfölddel a versenyt. — Az egyes kormányok gazdasági politikája, de különösen az adópolitikája nagy részben gátlója voit annak, hogy Jugoszláviában újabb kezdeményezések induljanak meg. Egyes országrészeknek a kizsákmányolása 1 más országrészek javára nem mozdítja elő a nyugodt fejlődést. — A kormány kijelentéseiben állandóan hangoztatja, hogy agrár politikát folytat, ezzel szemben a kormány 3 földműves szövetkezetek működését sem támogatja olyanképen, ahogy a föidmives osztály érdekei azt megkövetelnék. Az idei szárazság ugyan sok szép terv megvalósulását tette lehetetlenné és Jugoszlávia már néhány lépéssel előbbre volna, ha az idei gazdasági esztendő normális lett volna. — A csődök számának emelkedése még a múlt bűneinek a következménye, az 1928-as gazdasági esztendő már sokkal egészségesebb körülmények között indul. Ha csak a politika és az előre nem látható események gátat nem vetnek az újabb reménykedéseknek. Vrsac város nem fket tartományi póíaáót A jog- é* peozägyi bizoítság szem» kehely ez-edatt a péazűgym'&iszter reade’etével Vrsacról jelentik: Néhány nappal ezelőtt a pénzügyminisztérium átiratot intézett Vrsac város vezetőségéhez, a melyben elrendeli a tartományi pótadónak szigorú behajtását. Vrsac város lakossága ugyanis ebben az évben még nem fizetett tartományi pótadót, mert a város vezetősége az eddigi közgyülsi határozatokra hivatkozva nem kezdte még meg ennek behajtását. A város jog- és pénzügyi bizottsága ebben az ügyben együttes ülést tartott amelyen a pénzügyminiszter átiratával foglalkoztak. Az értekezleten Jovanovics Szvetolik polgármester elnökölt. A gyűlésen a bizottságok résztvevői együttesen állást foglaltak a pénzügyminiszter átirata ellen és egyhangúlag elhatározták, hogy ennek nem tesznek eleget és tovább sem fizet Vrsac város tartományi pótadót. Határozatban hivatkoznak az alkotmány 3 szakaszára, amelynek értelmében az önkormányzattal rendelkező városok teljesen függetlenek a tartománytól és miüladclig, amíg a parlament az ni községi törvényt meg nem szavazza, melyben a városok helyzete is végleges rendezést nyer, nem hallandó Vrsac város polgásága tartományi pótadót fizetni. akkumulátor tiszta rádióvételt biztosit Minden rád'oüzletben ráki úron van
