Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-25 / 356. szám
26 oldal BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1027 december 25 ban a korai csömör keserű szájizét. Frissen, üdén indul neki az életnek. Igaz: egyedüli titkos, sokszor öntudatlan célja megtalálni azt a férfit, akiről könyvei felett annyiszor álmodozott Kutat, keres, de nem azzal a céllal, mint nagyanyja, hogy a férfi rögtön az oltárhoz vezesse. Egy kedves, meleg, megértő barátot keres, kivel órákig sétálgatva tanulmányairól és kedvenc olvasmányairól lehet csevegni. Milyen boldogság egy-egy jól sikerült diákcsinyen együtt kacagni. De gyorsan betelik az emlékezéssel és fejlődő lénye uj ideákat, uj könyveket keres, azokért rajong, lelkesedik és ez megszépíti életét A faluhoz vagy esetleg kis városhoz láncolva vágyai messzi idegen országokba szállnak, ismeretlen szépségek után szomjuhoznak. S előkerül ilyenkor a francia vagy olasz nyelvtan, kedvvel s örömmel gagyogja az idegen szavakat abban a reményben, hogy majd előtte idegen, ismeretlen világban ezen a nyelven kérhessen vasúti jegyet. És milyen jól esik a zongora hangjai mellett elábrándozni, este a ritmikus zene dalamaira tipegni, a rádiót csavargatni, reggelenként tornázni. De hivatásáról sem szabad megfeledkeznie: a konyhán segíteni, bútorokat törülgetni, harisnyáit stoppolni épugy kell, mint öreganyjának, mert hiszen neki is csak férjhez kell mennie. De ő már a férjben az igaz, megértő barátot keresi, akivel a gyermekek kedvéért egyesül egy háztartásban. ö is részt akar venni a kenyérért való küzdelemben és hiszem, hogy több felkészültséggel és nagyobb önállósággal talán jobban sikerül majd az élete, mint Kaffka Margit Magdájáé. Póíh Erzsébet Noviszivac. A pletyka — a vidéki lány legnagyobb ellensége Egy vidéki fiatal leány életét leírni milyen könnyű feladatnak látszik, pedig valójában milyen nehé#! Hiszen ez nem jelent kevesebbet, mint lelkünket, álmainkat, gondolatainkat, legsajátosabb énünket feltárni, amelynek értelmével, céljával tulajdonképen magunk sem vagyunk tisztában. Prózai hasonlattal élve, olyan dolog ez, mintha fel kellene tárnunk szekrényünket, mely minden leánynál olyan hasonlónak tűnik kívülről, ámde belül összevisszaságban hevernek legkedvesebb, legértékesebb holmiaink mellett, régmúlt idők értéktelen lomjai. És ahogy magunk sem tudjuk, mit tartalmaz szekrényünk, pedig naponta többször kutatunk benne, ép oly nehéz magunkkal számot vetni, milyen és mi a mi életünk, mi a tartalma, öröme és célja. Kezdjük el annál az álomnál, mely minden vidéki leány lelkét hevíti: a vágyakozás a vidéki élet egyhangúságából a nagyváros színházai, képtárai, múzeumai és szórakozásai után. Milyen boldogság, ha a családi tanács arra Ítéli a fiatal lányt, hogy nagyvárosi intézetbe vonuljon' »magasabb kiképzés« végett. Könyveiből már ismerni véli a nagyvárosi életet s az intézeti szokások sem ismeretlenek előtte, idősebb barátnői elbeszéléseiből. Mégis mennyivel más és szebb minden, mint ahogy ő azt elképzelte. A múzeumok, képtárak és főleg a jó színház élvezetet nyújtanak szépséget kereső lelkének. Ha azután egy rokon vagy ismerős vasárnap elviszi egy tánchelyiségbe, kávéházba vagy kabaré-előadásra, akkor nincs boldogabb ember nálánál. Esténként, ha már a villanyt el kell oltani, mesél társnőinek arról, amit látott és a leánylelkekben fölébred a vágyakozás a szabadság és szórakozás után. És milyen szépek a kirándulások és a csínyek, amelyeket elkövetnek, pokollá téve a reájuk felügyelő szegény kisasszony életét. Azután jön a hazamenetel. Bár sajnálja otthagyni a nagyvárost, mégis örül, mert elképzeli, milyen szép lesz otthon a szabadság, a vidám nagylányos élet. És egy ideig nagyon szépnek találja a vidéki életet is. A vasárnapi teadélutánok, a mindennapos esti korzó, az éjjelizenék, (melyek ma már csak vidéken ismeretesek) és az a tudat, hogy otthon a kisvárosban mégis csak valaki, akit ismernek és i szerepet játszik, boldoggá és megelégedetté teszik, de azután érezni kezdi a kultúra és társadalmi élet hiányát. Az elsőt még pótolják a könyvek és egy-egy művész is ellátogat még a vidékre, de az utóbbi teljesen hiányzik. Igyekszik kistársaságot teremteni, összejöveteleket rendez, melyen mindenkinek valami szépet, értékeset kellene produkálnia, de hiába minden. Hisz itt van a tánc és azzal semmi sem veheti fel a versenyt. S Így lassan visszazökken abba a kerékvágásba, amelyen barátnőinek, a többi vidéki leánynak napjai, tevékenysége, szórakozása végigvezet. Tevékenysége a háztartásban való segédkezésben és tanulásban merül ki. Barátnőivel a napi eseményekről, könyvekről, udvarlókról, divatról beszélget, együtt álmodoznak a nagyvárosról, jövendőbeli életükről s egymásnak öntik ki bánatukat. A vidéki leányok nagyon egymásra vannak utalva, mert barátnő nélkül elhagyatott, nincs társasága, senkije. Az udvarlókat a leányok rendszerint két csoportba szokták osztani: a táncosok és a komoly intelligens fiuk csoportjára. Bár egyik nem zárja ki a másikat, azért mégis az a véleményük, hogy nagyon jó táncos nem lehet okos fiú és fordítva. Az okos és tanult fiukból hála Istennek több van mint a jó táncosokból, (bár azokból is jó sok van). Ezek az udvarlók teszik azután változatossá és vidámmá egy vidéki leány életét. Velük sétál, sportol, mulat, flörtöl és (legyünk őszinték) igyekszik barátnőit egy kissé pukkasztani. A fiatal leány egészen kellemesen rendezhetné be életét a vidéken is, ha nem volna valami, ami minden örömét, mulatságát elrontja és az életét is megkeseríti: és ez a kisvárosi pletyka. Nem mehet végig az uccán egy ösmerősével sem, hogy már másnap ne egész regényeket mesélnének róluk. Csodálatos a fantáziájuk ezeknek a kisvárosi pletykaterjesztőknek. Az érdekelt fél nem Is álmodik olyan dolgokról, amelyeket már más mindenki »autentikus forrásból« tud. És egy szegény fiatal leány nem is tud védekezni a pletykák ellen, amelyek talán hírnevét egész életére tönkre tehetik. Nem tudom, hogy minden leánynak ez-e a benyomása a vidéki életről, de abban azt hiszem mindnyájan egyetértünk, hogy a nagyvárosi leány élete sokkal változatosabb és irlgylésreméltóbb. Frank Klári Noviszad. Ami hiányzik a nagyvárosi lányok életéből A vidéki diáklányok életét két részre lehetne osztani. Az egyik részt az őszi, téli és tavaszi hónapok teszik a másikat a nyári hónapok, óriási különbség van a két rész között. Legalább is az én életmben nagyon érezhető ez a különbség. Az ősz, tél és tavasz a munka ideje. Akkor komolykodunk dolgozunk, jobban mondva tanulunk. Mivel, hogy én még nem tartozom a bálozó lányok közé és e tekintetben az én akaratomnak is fontos szerepe van, azt gondolhatják, hogy nagyon unalmas az életem télen. Ez azonban nagy tévedés. Mert amellett, hogy komolyaknak kell lennünk mert ezt a tanulás megkívánja, szoktunk mi gyerekesen vidámak, gondtalanok is lenni. És ez a vidámság az, amelyet irigyelhetnek tőlünk a nagyvárosi lányok, mert náluk ez sohasem lehet úgy kifejlődve, mint nálunk. És ugyanez a vidámság teszi a mi életünket olyan kimondhatalanuf finommá és kedvessé. Az iskolán kívül vannak még más kötelességeink és szórakozásaink is. Kötelességek amelyek szórakozások is egyúttal. Mint például a zongorázás, olvasás, kézimunka. Szórakozás nincs nagyon sok. A sport és a mozi. Sportot üzünk, amennyit csak lehet. Moziba én keveset járok, mert nem szeretem a limonádét. Ott pedig komoly szellemi táplálék helyett azt kapunk. Hanem azért az órákhosszat tartó hólabda-csatákat nem adom oda nem tudom mennyi nagyvárosi szórakozásért sem. A nyár azután csak szórakozással telik el. A sok vendég által a társaságunk megnövekszik és kezdődnek a végnélküli tréfák, gyerekeskedések, kirándulások, csolnakázás, fürdés, tennisz, a zsurozások tánccal, fogócskával és hason-Kelen politikai karikatúrái l<Co£ t-o-k Zalewsky lengyel népszövetségi delegátus Gróf Betauen DcOETKER* ^BACKIN' SÜTŐPORRAL SÜT! Dr. Oetker képes receptkönyve körüibelz- 200 elsőrendű receotet tartalmaz 51 illusz trációva!» Ára 5 dinár. Kapható mindenütt Ha valahol nincs raktáron, Írjon közvetlenül a következő cimre: Dr. Oetker d. z. o. z., Maribor lókkal összekötve. Szóval éljük világunkat. , És annak ellenére, hogy én mindig csak ilyen életet éltem, amely teli volt játékkal, a lelkem alaphangja mégis a komolyság lett. Ugyanez történik a vidéki lányok legtöbjével. És innen van az is, hogy a jövőt nem képzeltem el magamnak tulrózsásan, hanem reálisan látok mindent. És nem vágyódom egy, örömmel, gazdagsággal teli élet után, hanem csak nyugodt, csendes életet kívánok, amelybe kis fájdalom is vegyüljön, nehogy elbizakodott legyek. Mert a fájdalom és csalódás szükséges az embernek, hogy annál könnyebben megérthesse mások fájdalmát. És ha azt megérti és segit rajta, akkor jó ember. Ez pedig a legfőbb. Ezek után könnyen elképzelhetik, hogy én milyen férjet kívánok magamnak. Legyen jó, finomlelkü és megértő. Ez minden amit tőle kívánok. Na meg, hogy szeressen, ez természetes. Grün Piry Becskerek. * Ezeket mondják el magukról a fiatal vidéki lányok. És ha legtöbbjüket talán feszélyezte is bizonyos mértékig a nyilvánosság, amely előtt most először szólaltak meg és ha nem is akartak ezelőtt a nyilvánosság előtt lelkileg teljesen pőrére vetkőzni, mégis megismerjük ezekből a válaszokból a mai fiatal leány gondolkodását, terveit, vágyait és álmait. Meg lehet állapítani, hogy a mostoha viszonyok ezeket az álmokat és vágyakat is alaposan megszürkitette, fakóvá tette. Nincsenek merész, elérhetetlen vágyai a vajdasági fiatal leányoknak; a legtöbbjük megegyezik abban, hogy szabadulni szeretne a vidéki korlátok közül, nagyvárost, külföldet járni és — ez a legfőbb cél mindegyiknél — boldog megértő házasság után vágynak. Olyan szerények és kedvesek ezek a fiatal lányok, hogy megérdemlik, teljesüljenek ezek a vágyak. NÁTHA valamint tok ragályos betegség ellen (Torv. véd.) Dr. Besarovié szerint fertőtlenítő orrkenőcs Kapható minden gyógyszertárban Lírákat: ScMíZíiajotlMiiíclrii Árka pjjszcrlár ZAGREQ
