Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-23 / 354. szám

# 1927 december 23 BACSMEOTM NAPLÓ 5. oldal Ki illetékes az ármentesitési munkálatok irányítására ? Illetékességi vita a bácskai tartománygyülésen Szomborból jelentik: A bácskai tarto­­mánygyülés ülését csütörtökön délelőtt tiz órakor nyitotta meg Manollovics yiadiszláv dr. elnök. Popovics Izidor jegyző megállapítot­ta, hogy az ötvenkilenc képviselő közül ötvenhatan vannak jelen. Napirend előtt az elnök szavazás alá bocsátotta dr. Pa­­idsthy Ödön javaslatát, hogy a kisebb­ségi gazdasági sajtót is támogassa a tartomány. A pénzügyi bizottság is ma­gáévá tette a javaslatot, amit a közgyű­lés egyhangúlag elfogadott. Azután folytatták a költségvetés tár­gyalását, aminek során hosszabb vita keletkezett a folyamszabályozás kérdé­séről Krotin Zlatoje mérnök, az állatni folyammérnöki hivatal vezetője, mint a kérdés előadója, kijelentette, hogy az állam eddig huszonhárom millió dinárt adott és az állami jelzálogbanknál hat­van millió dináros hitelt nyitott az ár­­vizmcntesitő társulatoknak a munkálatok elvégzésére. Ebből megjavították a töl­téseket, amire tizenöt millió dinárt köl­töttek el, de a legsürgősebb munkálatok elvégzésére még tizenhat és léi millió dinár szükséges. Dr. Palásthy Ödön ja­vaslatára nemrégen bizottságot küldött ki a tartomány és a bizottság megálla­pította, hogy az összes védelmi és rendészeti be. Klicin Mita és Jojklcs Dusán dr. fel­szólalása után az ülést délután három órára halasztotta az elnök. Délután három órakor nyitotta meg a folytatólagos ülést dr. Manojlovics Vladiszláv elnök és az ülés megnyitása után dr. Jojkics Dusán előterjesztette a Pénzügyi bizottság javaslatát, amelyben a pénzügyi bizottság indítványozza, hogy a tartományi választmányt jogosítsák fel négy millió dinár kölcsön felvételére. A javaslat szerint ezt az összeget a leg­sürgősebb kultur-technikai munkálatok elvégzésére fordítanák. Az első és má­sodik amortizációs részlet kifizetéséről utólagos hitel utján gondoskodnának. A kölcsön felhasználására azonban a vá­lasztmány csak akkor adhatja beleegye­zését, ha megállapítja, hogy milyen mun­kálatok szükségesek és hogy mekkora hitelre van szükség. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, majd áttértek az egészségügyi költség­­vetés tárgyalására. Erre a célra 1,272.000 dinárt irányoztak elő, ebből ragályos betegségek elleni védekezés céljára 60.000 dinár, a szombori kórház részére 250.000, ártézi kutak fúrására 120.000, járvány­barakkok építésére 50.000, fürdők építé­sére 75.000 dinár van előirányozva. A közgyűlés a tervezetet elfogadta. Ezután a költségvetés ipari, kereske­delmi és szociális részének a tárgyalá­sára tértek át. Ez 559.000 dinár előirány­zatot tartalmaz. Elsőnek Pdlics József szólalt fel aki az önkéntes tüzoltótes­­tületek segélyezésére előirányzott 30.000 dinárt keveselte és kérte, hogy azt az összeget 100.000 dinárra emeljék fel. Dr. Jojkics Pálics indítványa, eiltn szólalt fel, majd dr. Deák Leó a tartományi munkásközvetitő hivatal felállításáról be­szélt és keveselte az erre a célra elő­irányzati 35.000 dinárt Javasolta, hogy ezt az összeget a szükséghez mérten százezer dinárra emeljék fel. Prcsies Miskó hasonló értelemben szóialt fel, majd Klicin és dr. Palásthy felszólalása után az eredeti javaslatot fogadták el. A szavazásnál a magyarpártiak és a két főidmivespárti Deák Leó indítványát tá­mogatták. A közoktatásügyi költségvetést tár­gyalták le ezután, amely 775.000 dinárt irányoz elő. Klicin hosszabb beszédben ismerteit« a tervezetet és kijelentette, hogy a tar­tomány anyagi erejének megfelelően irányzott elö közoktatási és kulturcé­­lokra. Konyovics Steván pénzügyigaz­gató javasolta, hogy a tartomány támo­gassa a jugoszláv festőket is. Dr. Petro­­vies Jován tanügyi inspektor felszólalá­sa után a költségvetési javaslatot elfo­gadták. Az elnök ezután szünetet rendelt el, majd a szünet után a Költségvetés be­vételi tételeinek a tárgyalására tértek át, amelyeket elfogadtak. Az ülés este nyolc órakor ért vé­get. Ä nagy hideg gyors enyhülését Jósolják. a meteorologiai Intézetek I iCel-atearépátoan és a Balkánon csütörtökén még nagy h’deg volt, nyugaton azonban mindenütt enyhült már az Mb — Santootieán csütörtök reggel észle ték a legnagyobb hideget — Őrlési ké­séssel közlekednek a vonatok munkálatok elvégzésére kétszázöt­ven millió dinár kell. Most a legsürgősebb volna a patakok és csatornák kitisztítása. A Toplice patak kitisztítására 220.000 dinár, a Koraszi­­cáéra 300.000, Brzaéra 200.000, a Kígyós patakéra 500.000. a Mosztangáéra 314.000, Jedlicska patakéra 215.000 dinárra van szükség. Egy tisztitógép beszerzése fél millió dinárba kerül. A Bácski-Manasz­­tir—Bezdán—koluti lokalizációs töltés kiépítése egy és fél millió dinárba kerül. Eszerint az 1923-ban végzendő összes munkálatokra 3,769.880 dinár szükséges. Klicin Mita a választmány elnöke ellen­zi, hogy a munkálatokat állami szervek irányítsák és a tartomány fizessen. Az állam semmi figyelemmel sincs az auto­nómiára és sokszor a munkálatokat nem ott végezteti, ahol az a tartomány szem­pontjából volna fontos. Elmondja hogy a földmivelésügyi miniszter még mindig nem intézkedett, hogy a volt alispán víz­ügyi hatásköréből mi illeti meg a főis­pánt és mi a tartományt. Ebből sűrű ha­tásköri összeütközések támadnak. Lehetetlen — mondja Klicin — hogy mi csak fizessünk és semmi intézkedési jogunk ne legyen. A bácskai tartomány dolgozni akar és ezt Krotin Zlatoje hoz­za tudomására miniszterének — mon­dotta — és kérjen tőle felhatalmazást, hogy az önkormányzat irányítása mel­lett dolgozhasson. Udicki Szvetozár kifejti, hogy a mun­kálatokat nem lehet elodázni, mert nem tudni, hogy a Duna mikor fog ránk ko­pogtatni. Dr. Ivandéklcs Imre rámutat arra, hogy nem keil keresni az illetékes­séget, hanem meg kell kezdeni a mun­kát, mert a nagy havazás folytán a Du­na tavasszal megárad és félő, hogy ta­vasszal ujhót árvíz lesz. PcUics József, Regétjéé István, And­­rícs Márkó, dr. Nikolics Biankó, Vidd­­kovics Antal, Mayer Károly, Prcsics Miskó és Budisin Száva beszédei után Krotni Zlatoje mérnök válaszolt a fel­szólalásokra. ö törvényes álláspontot foglalt el az ügyben és miniszterétől en­gedélyt fog kérni, hogy a tartomány utasításai értelmében vezethesse a mun­kálatokat. Figyelmezteti a közgyűlést, hogy a munkálatok igen sürgősek és ha az illetékességi kérdés miatt a munká­latokat elodáznák, minden felelősséget eíhárit magáról Jojkics Dusán dr. pénzügyi előadó Is azon a véleményen van, hogy nem az illetékesség kérdéséről kell tárgyalni, mert félő, hogy a Duna veszi át az irá­nyítást és a tartományt tavasszal Duna alatti tartománynak fogják hívni Azt Indítványozza, hogy a Javaslatot utalják vissza a pénzügyi bizottsághoz, hogy az kompromisszumos javaslatot terjesszen A szibériai hideg, mely Európa északi feléről húzódik dél felé, a csütörtöki na­pon szokatlan hevességgel érte cl a Vajdaságot. Szuboticán csütörtök hajnalban há­rom órakor a hőmérő 25 fokon ál­lott a fagypont alatt. A hideg reggelre némileg enyhült: öt órakor 24.5 fok, nyolc órakor 23, dél­ben pedig 14-5 fok volt a hőmérséklet Ettől kezdve újra erősödött a iagy és este hat órakor 23 fokot mutatott újból a hőmérő. A szibériai hideg következtében a telefonvonalak nagy része megrongáló­dott, több helyen az ablaküvegek és a tanyai vertsárból készült házak falai megrepedeztek. A telefonösszeköttetés a reggeli órák­ban teljesen megszakadt. A vonatok óriási nagy késéssel közlekedtek és Szubottca úgyszólván el volt zárva a külvilágtól. Csütörtökön délelőtt csak a szombori és becskereki telefonvonalat sikerült rendbeszedrsi. Beograddai, Budapesttel Noviszaddal, Szentával, délutánig nem lehetett beszélni telefonon. Őszijeiké1 és Zagrebba! már három nap óta nem lehet összeköttetést kapni. Szuboticáról a vonatok közlekedésé­ben óriási zavarok áltak be. A lokomo­­tivok tartányaihan a víz befagy és több vonat emiatt kénytelen volt a nyílt pá­lyán megállni. A beogrsdl gyorsvonatnak tizenkét órás késése volt, a zagrehi, becskereki és más vonatok is több órás késéssel érkeztek a szuboticai állomásra. A Vinkovcin áthaladó Konstantinápoly —párisi orientexpressz szerda helvett csütörtökön busz órás késéssel érkezett Jugo­szláviába. A szuboticai VasutigazgatóSághoz érke­zeit jelentések szerint az utazók száma jelentéktelen, mert csak a legszükségesebb esetekben szánják el magukat az emberek az uta­zásra. Még szerencse, hogy az utóbbi napokban nem esett hó és a vasúti pá­lyákat nem borítja el a hó, ami teljesen megakasztaná a közlekedést ilyen hi­degbe n. A Szerbiában és Bosznia-Hercegovi­nában szolgáló vajdasági katonák, akik karácsonyi szabadságot kaptak, sebb és ott több vonatjáratot beszüntet­tek. A nagy hidegnek eddig még nem volt Szuboticán áldozata, de annál borzalmasabb a helyzet Her­cegovinában, ahol az éties lark ások csapatostól támadnak rá a tanyai házakra. Ljubljanában 22—23, Beogradban IS­IS, Petrovaradinban 15, Szarajevón 13— 18 Nisben 14. Kragujevácon 11, Splitbes 3-5, Rabon —1 fok a hideg és ott még tálíknbát nélkül járnak az emberek. Zagrebban szerdán 9—17 fok között vál­takozott a hőmérséklet, Koprivnicán ló Ogulinban 15, Szrpszka-Moravicán 15 Szásákon 2 és Sibenikten (0) a fagyponton állt a hőmérő. mig Karlovácon már szerdán 23, Ooszi­­cson 20 fok volt a hideg. A zágrábi meteorológiái intézet pén­tekre is hideg időt jósol Megfagyott egv asszony a noviszadl országúton Noviszadon a városban csütörtökön reggel 22 fok hideg volt, mig a Duna­­parton a hőmérő 24 fokot mutatott Ilyen hideg tizenöt év óta nem volt ta­pasztalható Noviszadon és környékén. A ! Noviszad—palánkat országúton egy meg- S fagyott idősebb asszony hoiítestére akad- I íak. A holttestet beszállították a glozsáni ! temető halottas házába. A Dunán napok 1 óta tartó erős jégzajlás, az abnormális j hideg következtében sok helyütt megállt és ! ha a fagy még egy-két napig ilyen erős j lesz, a Duna teljesen be íog állni. A Du­rván, a jugoszláv szakaszon 30 gőzös és 210 uszály volt utón, amikor a hirtelen jégzajlás bekövetkezett. Ezeknek már nem volt idejük téli kikötőbe befutni és Így kénytelenek voltak ott kikötni, ahol azokat a jégzajlás érte. Ennek követ­keztében előreláthatólag a hajóanyagban nagy károk lesznek, nem is szólva arról a nagymennyiségű áruról, amely az uszályokban volt és amely a nagy fagy­ban romlásnak van kitéve. A titeli uj közúti hidtól Szegedig a Tisza be van fagyva, csak Titelen a hídtól a Tisza­­torokig terjedő szakaszon van még erős zailás. A Beogradból este 6 órakor induló ' vonat csütörtökön hajnali 4 órakor ér- I kezeit Noviszadra. Fűtik a Zagreb« uccákat t < A zegrebi uccákon a dermesztő hidegre yajó tekintettel kálykákat állítottak fel I A forgalmasabb helyeken számos szén­­í kemencében fütenek, hogy az iskolás gye­­! rekek és a járókelők útközben meleged­­! hessenek. Magyarországon és Csehszlovákiában még Igen nagy a hideg A különböző országokból beérkező je­lentések szerint Nyngaíeurópában már szilnöben van, de Keletenrópábaa és a Balká­non még mindig tart a nagy hideg. Magyarországon a hideg még rendkívül erős és in ág a skandináv államokban sem magasabb a hőmérséklet, mirt Ma­gyarországon. A leghidegebb csütörtökön Kaposváron volt, ahol éjszaka 20 fokot mutatott a hőmérő fagypont alatt. Csengésen 25, Szegeden, Pécsett, Debrecenben 24 fokos hideg volt, Budapesten reggel 17, délben 15 fokon állt a hőmérő fagypont alatt. A nagy hideg következtében a legtöbb ház­ban befagyott a vízvezeték és a gázóra is. A mentőknek is sok dolguk akadt Bu­dapesten és szinte percenkint ke’lett kl­­vonuiniok balesetekhez, amelyeknek nagyrésze azonban nem kéz- és iábtörés, hanem csak hidegokozta összeesés volt. A mentők ezért uj rendszert vezettek te és j csikorgó hideg ellenére igen nagy kö­zönsége van állandóan a befagyott Du­nának, ahol csütörtökön vontatták be a hajózási vállalatok az utolsó uszályokat. A magyar államvasut vonalain csütör­­j tökön már a belföldi járatok csaknem j pontosan közlekednek, de Igen nagy késések vannak a kül­földi csatlakozó vonatok miatt, j Arról a gyorsvonatról, amelynek Románia ; felől reggel kellett volna érkeznie, az esti órákig még semmi hir sincs, A Komá­romból jövő berlini gyors hét és fél, a Szobon át Csehszlovákiából érkező vo­nat nyolc órát, a Jugoszláviából érkező vonatok pedig 53—60 percet késnek. Prágai jelentés szerint Csehszlovákiá­ban is tart még a nagy hideg. Csütör­tök reggel Egerből 28, Klappauból 26, BudveLssbőI 23 fok hideget jelentettek, Prágában pedig —18 fok volt a hőmér­séklet A Tátrából érkező jelentések sze­rint az ezerméteren felüli magasságok­ban sok helyütt melegebb van, mint az i alacsonyai'ban fekvő területeken. nem mernek útnak Indulni, mert nem tudják ml fog velük törtéinél az utón. a mentökoesik meleg termo!arukat forró tóét és forralt bort visznek magukkal A vasúti közlekedés ugyanis Boszrúá- hogy a baleset helyére érve elsősorban ban és Hercegovinában a legveszélye- [ meleggel segítsenek a áldozatokon. A A legtöbb hetven enyhült az Időjárás Ausztriában lényegesen enyhült a hi­deg. Becsben a szerda! húsz fokos hideg­gel szemben csütörtök reggel 14 fokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom