Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-22 / 353. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1927 december 22 Gyilkosság a halpaprikás miatt A semmUSaiék (izénkét évi fegy­­bátra emelte fel a gyilkos pivnicai földműves büntetését Egy év múlva a szuboticai vasuiigazgatóságot K árpótlásul a bevitel-ellenőrzési osztályt helyezik Szuboticira Noviszadról jelentik: A noviszadi Semmitőszék szerdán tárgyalta Grapcsö Mihály pivnicai földmives bűnügyét. Gropcsót a szombori törvényszék ez év március tizennyolcadikán szándékos emberölés miatt tíz évi börtönre tíédc, mart agyonverte Drenjovszki Mihály íöldmh'est. Gapcsó és Drenjovszki együtt csé­peltek a pivnicai tanyákon és a csáp­­lés után este betértek egy korcsmába. Beszélgetés közben arra terelődött a szó, hogy ki tud jobb halpaprikást íőz­­ni. Ezen összevesztem és Drenjovszki eltávozott a korcsmából. Amikor a fa­luba ért megállt néhány ismerősével be­szélgetni és észrevette, hogy nem mesz­­sze utána jött Graprsó 13. Ennek azon ban nem tulajdonított nagyobb jelentő­séget, Ismerőseitől elvált és tovább íoly tatta útját hazafelé. A templomnál be forduit és ekkor hirtelen ratímadr Grapcsó és a kezében .evő vasviiiá\al Drenjovszki torkába szuit A szeien­­csétlen ember összeesett, tr a támadója tovább is ütlegelte és háiom-negys/cr teljes erővel Icjbevágta. Crapcsó ezután elbújt a templom mögé. Tíz perccel utóbb arra jött Hodolic? Mihály, mire Grapcsó előjött és meg­fenyegette Hodoiicsot, hogy őt is agyonüti, ha nem megy tovább. Hodo­­lics sietve eltávozott, de amikor már meglehetős nagy távolságba ért, vissza* fordult és látta, hogy Grapcsó még mim dig üti a vérében fekvő embert. A tárgyaláson kihallgatott tanuk sze­rint a gyilkos még csépiés közben han­goztatta:-—Ma sok pénz van nálam, ma egy embert agyonverek. Ennek alapján az ügyész módosította a vádat és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal vádolta Grap­­csót. A noviszadi feiebbviteíi biróság au­gusztus huszonharmadikán nyele évi börtönre mérsékelte a büntetést. Az ügyész és az elitéit semmiség! »eh*sm folytán a noviszadi semmitősfzék Brap­­csé büntetését tizenkét évi börtönre emelte fel. A szuboticai vasutigazgatóság Novi­­szadra való áthelyezéséről az utóbbi idő­ben újból különböző hirek jelentek meg a sajtóban. A Bácsmegyei Napló munka­­.társa beavatott helyen úgy értesült, hogy a szuboticai vasutigazgatóság áthe­lyezése Noviszadra befejezett tény, A vasutigazgatóság áthelyezése maga­sabb állami érdekekből vált szükségessé. Illetékes helyen közölték a Bácsmegyei Napló munkatársával, hogy a vasutigazgatóság áthelyezése csak 1929. évben fog megtörténni, mert Noviszadon nincs alkalmas épület a vasutigazgatóság és tisztviselőinek el­helyezésére. Kárpótlásul a közlekedés­­ügyi minisztérium az országos vasúti be­vétel-ellenőrzési osztályt fogja Szuboti­­cára összpontosítani. Ennek az ügyosz­tálynak ugyancsak három-négyszáz tiszt­viselője lesz, tehát ugyanolyan hatalmas intézmény lesz, mint a tartományi vasut­­igszgatóság. Karácsony után Neviszádon Is megkezdik az adók szigorú behajtását A noviszádi járásiban folytatják az adővéjjrchejtácokat, csak Peirovácon szüneteltetik Noviszadról jelentik: Mint ismeretes, a noviszadi kerület egy nagyobb küldött­sége dr. Ribár Iván és Pepovics Dáka, nemzetgyűlési képviselők vezetésével el­járt dr. Spaha Mehmed helyettes pénz­ügyminiszternél, akinek elpanaszolták, hogy a noviszadi kerületben kíméletlen adóvégrehajtás folyik. A helyettes pénz­ügyminiszter a panaszok és sérelmek megvizsgálására kiküldötte Perzies Pé­ter pénzügyminiszteri titkárt aki a múlt héten Noviszadra érkezett és Szávics Sztoján noviszadi tartományi inspektor­ral, az adóügyi oaztály főnökével bejárta a noviszadi járás érdekelt községeit, Per­­zics Péter ezután visszautazott Beograd­­ba, hogy a miniszternek jelentést tegyen. Szávics Sztoján inspektor a Bdcsme­­gyei Napló munkatársának erről az ügy­ről a következőket mondotta: — Ferries Péter pénzügyminiszteri tit­kárral, akit a miniszter a panaszok meg­vizsgálására kiküldött, bejártam az ér­dekelt községeket és ezek között legelső sorban Petrováeot. A miniszteri kikül­dött hivatalos adatok alapján megállapí­tott* az érdekelt községek lakosságénak adóké tnalákít és a behajtás wöd»z«Vo1t. — Nem Igaz egy beogradl újságnak az a híre, hogy Báaskopetrováesn az adó­hátralékok nyolcvan milliót tesznek ki A petrováci adóhátralékok, amelyek 1918 óta állanak fenn, csak tizenhét millió di­nárt tesznek ki és a tartományi pénzügy igazgatóság a miniszter rendelete értei méhen annak csak egy negyedét kivánta behajtani. Meg kell állapítani, hogy vég­rehajtást csak néhány esetben kellett fo­ganatosítani, mert az adóhátralékosok a végrehajtást bejelentő hivatalos értesí­tésre önként fizettek és tíz nap alatt egy millió kétszázezer dinár folyt be. —- Glozsánban ahonnan szintén pana­szok jöttek, még egyáltalán nem volt végrehajtás. A glozsáni adóhátralékok négymillióra rúgnak. — Temerlnben a panaszok nem any­­nyira a jövedelmiadó hátralékok meg­sürgetne miatt merültek fel, mint in­kább a harmadosztályú kereseti adó be­hajtása miatt. Meg kell állapítanom, hogy mint Glozsánban, úgy Temerinben sem kezdődtek meg az adóvégrehajtások. — Perries miniszteri kiküldött vissza­utazott Beogradba és amíg jelentésére a pénzüEvmlníszterhelyettes nem tesz újabb intézkedést, Petrovácon szünetel az adó­végrehajtás, ellenbe* a többi helye* és így Novisznde* is — ahol a karácsonyi ünnepekre való tekintettel ideiglenesen Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A női szépség igen sokban hasonlít minden más — értékeket produkáló — tőkéhez. Egyiknek a tulajdonosa (t3j«o!) dúsan szedi érte a kamatot s a »höchst* Fruktiiizierung« elvei szerint használja ki, a másiké (óh, az ügyetlen!) parlagon heverted és holt tőke gyanánt kezeli. Az egyik meggazdagszik tőle és házat épit vele, a másik annyit se tud kihozni belő­le, hogy éhen ne vesszen. Egynémelyük — mint a gazdasági életben is — kis eszközökkel nagyobb eredményeket ér el, mint egy vetélytársa tizszerte na­gyobb befektetéssel. Nők, akik épp csak csinosak, néha napóleoni karriert csinál­nak, mások meg — ragyogó szépségek — elszürkülnek a nyárspolgári élet prózájában vagy elzüllenek a számolás­hoz és gazdálkodáshoz nem értő kokot­­tok világában. v A női szépségnek azelőtt nagyobb volt az ára, mint az értéke, most pedig az ér­téke kisebb, mint az ára. Végkövetkez­tetés: mindig többe kerül, mint ameny­­nyit megér. # Mikor a bácsi íőhercegkisasszony, Marie-Antoniettc, mint a francia trón­örökös felesége először lépett be Paris kapuján, olyan lelkes fogadtatásra talált, »minőre még nem volt példa. Tizenöt­éves hajadoni bája és nyájas mosolya egy pillanat alatt hódított meg minden férfi szivet. Lázas örömmel köszöntötték 0 gyulákén? franeiák és Briwac ar, Pária katonai kormányzója, aki őt egy katonai diaz.’clvonulás álén fogadta, jog­sai szólhatott hozzá így: —- Látja Felséged ezt az ujjongó töme­get? Ez a százezer ember mind szerel­mes önbe s egy Intésére föláldozná az áletét leendő királynéjáért! Ez a csodálatos ünnepié« és lelke« fogadtatás feit,' tkotokon emléke ma­radt a wépséges fiatal asi«e*y*ak... De az a százezer ember, aki ott ujjon­gott a fogadtatásánál, húsz esztendő múlva nyugodtan nézte, mikor a szerel­me tárgyát vesztőhelyre vitték. A szegény királyné már nem volt seep, amikor kivégezték. A aéi szépség veszedelmét találóan illusztrálja * Páris fiú esete Menelaus feleségével, amely miatt két ország né­pe tiz évig állott háborúságban egy­mással. A Szép Heléna története persze merő kitalálóig és őnagysága nem ke­­vésbbé mese- és regényalak, mint Du­mas bácsinak vagy Jókai mesternek bármelyik es,■‘bitó női figurája, — t’e valami belső igazság mégis kihámozható az érdekes históriájából, s Homérosz apó igen helyesen adja azt úgy elő, mintha valóban megesett volna. Végbe­ment már nem egy hasonlóan va'ószi­­nütlen dolog a világon, s ha látjuk, hogy egy fitos orr, két karesu boka s harmóniásan ringó esipők micsoda föl­­fordulást tudnak csinálni a szerény em­berek polgári világában, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a spártai királynéról szóló régi monda nem ép­pen hazugság. E monda személyei sose éhek, s az esetük csupán ezért nem történt meg. Ha Páris, Heléna, Mese- l«!i». Asf(im*o«nos, Achilla* ♦» a többi I hősök élnek, úgy vas? olyanf^rtBén j mentek vdija vócbe az eseisinyek, I ahogy a jó Rshi«5om íöüwtóle őket. Mert a női szépség a biztosabb baj­szerző s a legnagyobb harckeverő. # Még nem volt rá eset, hogy egy nő w*g lett volna lepetve a szépségétől. Azt 5 ma*« mindig előbb veszi észre miirt egyéb báimtlói. Szinte sorsdöntő hogy leányok sokkal előbb kezdenek a tükörbe tekintgetnl mint a fiuk. A tükör Is udvarias a nőkkel szemben Szebbeknek mutatja őket mint aminők valójában. Avagy a nőkben van meg az a sajátságos Önismeret, hogy szebbnek látják masukat a tükrükben, mint ami­lyeneknek a közönség Ítéli őket? A nők boldogsága semmi arányban sincs a szépségükkel. Egyaránt szépek­nek tartják magukat s a legkülönbözőbb módon és mértékben boldog aíanok vagy boldogok. •íií Jaj annak a nőnek, akinek egyetlen boldogsága a szépsége! A szépség mú­landó. * A férj, akinek szép a felsége, vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldog­talan. # A nőnek nagyon rútnak kell lenni hogy n« tartsa magát szépnek. Egy hölgy igy nyilatkozott egyszer egy barátnőjéről: — Nem csoda, hogy ilyen szán»!m*­­saa Muaya.'NinuMa semmi ambíciója. Ö*ndö*k»ztarn a kijeienté* falúit, maly első hallásra kivi»! an »égként haa&Mtt s tozáteta bálától, hagy a sa­szünetelfek a végrehajtások, — * kará­csony után ismét megkezdődnek a vég­rehajtások. , — Egyébként a tartományi pénzügy­­igazgatóság egy rendeletén dolgozik, % mely nyolc napon belül fog meg.tlenni és az általános rendelkezéseket fogja tar­talmazni a jövő évi adóbevallásokra vo* natkozólag. A lugosi és temesvári rendőrség is nyomoz Vacnrsscu Angelina titokza­tos e tűnése ügyében Vrsacról jelentik: A vrsacl rendőrségen — mint megírtuk — bejelentették, hogy Condesca Trajan temesvári kereskedő két hónappal ezelőtt Lúgoson találkozott Veesresea Angolnával, akinek meggyil­kolásával vádoKiJc Radanov Dusán vr­­saci tollkerBskeólt. Radanov négy hó­napig ült vizsgálati fogságban, a beU- erkval törvényszék azonban bizonyíté­kok hiányában a rabtógyilkosság vádja alól felmentette. A bejelentés a rendőrségen nagy fel-, tűnést keltett és dr. Meridrachszky Mik­lós rendőrfőkapitány széleskörű vizsgá­latot rendelt el. Megkeresték a lúgost rendőrséget és közölték, hogy Vacarescit Angelina, akiről eddig azt hitték, hogy ráblógyttkosság áldozata, állítólag Lú­goson él egy Banescu Györgye nevű ju­goszláviai román nemzetiségű katona­­szökevénnyel. Az átiratban kéri a vrsacl, rendőrség a lugosi rendőrprefekturát, hogy Vaca­­reseu Angelina felkutatása érdekében te­gyék meg haladéktalanul a szükséges lé­péseket és ha sikerülne feltalálni őt, ak­kor kérik részletes kihallgatását eltűné­séről és Jugaazláviából való távozásának körülményeiről. Kérik egyúttal a lugosi rendőrséget, hogy a nyomozás eredmé­nyéről részletes jelentést küldjön és az' esetleges kihallgatásokról felvett jegyző­könyvek másolatát tegyék át a vrsacl rendőrséghez. Ezenkívül átiratot küldtek a temesvári rendőrséghez és kérték Csudescu Traján temesvári kereskedőnek részletes ki­hallgatását Is. Vrsacen nagy érdeklődéssel néznek a Vacaresru Angelina titokzatos eltű­nés« ügyében Indított újabb nyomozás fejleményei elé, mert Radanov felmen­tése még nem jogerős, hanem az ügy a felebbviteli biróság előtt van. játságos állításban van valami igaz. Rá­jöttem, hogy létezik olyan becsvágy, amely szépségre törekszik s hogy van­nak nők, akik sikereiket e becsvágynak köszönhetik. A vágy: szépnek lenni, még n«m rarésso’.t senki-rutát széppé, d« kellemessé tudja tenni a csúfat és szebbé a szépet. Nemcsak a szabónő, a kalapdiszitő és a kozmetikus — az am­bíció is fokozza a női bájakat. * A férfi ízemében csak a szép nő szá* mit nőnek. Szerencsére a szem« sok olyant lát szépnek, akit csak ő lát ilyen­nek. A férfiak között nem is ritka az olyan Don Quijote, áld toboso-i Dulein­­cának s a világ legszebb hölgyének né­zi azt, akit mindenki más egészen kös zonséges némbernek tekint *• Egy esetben volna nagy szerencsét­lenség a szépség — ha minden férfinak egyforma volna az iziése. Akkor min­denki egy-ugyantzon nő vagy legalább ugyanazon nőtlpus után loholna. S mi lenne ebből? Elgondolni Is borzalmas. ék Már láttam férfit, nem egyet, aki véka alá rejtette az éles eszét vagy a tudo­mányát, de még nem találkoztam nővel, aki rejtegetni próbálta volna a szépsé­gét * A rut nőt szívesen ismerik el eszes­nek, ha még oly buta s a szépet lelke­sedéssel kiáltják ki bárgyúnak, ha mén »ly «kos — a többi nők. A férfiak t&aatbea baga^dék a oau­­faket oiebútaak & a szépeket pedig szeUiuasseJswek Is tartant

Next

/
Oldalképek
Tartalom