Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-22 / 353. szám

1927 december 22. BÁCSMEGYE3 NAPLÓ 5. oída? Dr. GótsEndre bűnügye íoíárgyalás előtt Januárban lesz a megvádolt becskereki orvos ügyének tárgyalása —Dr. Góts a kolozsvári egyetem hivatalos bizo­­hyiiv njúval igazolta, hogy orvosi dtp omája rendben van Becskerekrő! jelentik: Hosszú idő óta nem volt bűnügy a becskereki tör­vényszék előtt, amely akkora érdeklő­dést váltott volna ki, mint dr. Cuts Endre becskereki orvos ügye. Dr. Góts Endre ellen idestova két esztendeje fo­lyik a bűnügyi vizsgálat olyan termé­szetű vádak miatt, amilyenekkel talán még soha gyakorlóorvost meg nem gyanúsítottak. Ezek a vádak tulajdonképen két cso­portba oszolnak. Az első csoportba tar­tozó vádanyag azzal gyanúsítja meg dr. Gótsot, hogy a diplomája nincs rendben és az előirt kórházi gyakorlatot nem Végezte el, sőt a szigorlatokat sem tette le, holott mindezek elvégzéséről isme­retlen módon szerzett igazolványok bir­tokában van, amelyek tehát a vád gya­núja szerint hamisak. A gyanuokok kö­zött mint legsúlyosabb az a körülmény szerepel, hogy akadtak tanuk, akiknek állítása szerint dr. Góts doktorrá ava­tása napján Eleméren tartózkodott, sőt olyan gyanú is felmerült, hogy dr. Góts Endre nevű — talán meghalt, talán kül­földön élő orvos diplomáját valamilyen utón megszerezte magának és most an­­wak a nevét bitorolja. A vádak második csoportja azokat az eseteket öleli fel, amelyek az elmúlt hét év alatt dr. Góts prakszisában előfor­dultak és amelyekben Góts állítólag ha­nyagul, könnyelműen vagy gondatlanul járt volna el, miáltal a betegek halálát) Vagy súlyos betegségét és nagy anyagi károsodását idézte volna elő. Ezek az esetek — ha bebizonyítást nyernének — gondatlanságból okozott emberölés és súlyos testi sértés bűncselekményeit fog­lalnák magukban. A vádak második csoportja ügyében a Vizsgálat már hosszabb idó óta be van fejezve, de nem lehetett befejezni egyköpyen a vizsgálatot a diploma való­diságnak tisztázására vonatkozólag, mert erre vonatkozólag a döntő szó a kolozs­vári tudományegyetemet illette, az egyetem nyilatkozatának beszerzése azonban igen nagy nehézségekbe ütkö­zött. A becskereki törvényszék még má­jus havában Icküldte diplomáciái utón megkeresését a kolozsvári egyetem rek­tori hivatalához, ez a diplomáciai ut azonban olyan hosszadalmas, hogy a megkeresés még ma. félév után is a beo­­gradi külügyminisztériumban van elin­tézés alatt, úgy hogy arra választ csak hosszú évek múlva lehetett volna kapni. Ilymódon a Gots-iigy elintézése még leg­alább három-négy évet vehetett volna igénybe. El lehet képzelni, mit jelentett volna egy orvosra nézve, ba még négy-öt évig kellett volna a legsúlyosabb vádak gya­­nuja alatt állnia, különösen akkor, ha — mint azt sokan hiszik — ártatlan. Dr. Góts nem várhatta tétlenül az idő mú­lását, hanem ügyvédjét ,dr. Mrkasics Jó­zsefet elküldte Kolozsvárra, hogy sze­rezze be rövidebb utón az egyetem hi­vatalos értesítését diplomájának hiteles­ségére vonatkozólag. Az ügyvéd nemré­gen tért vissza Romániából és magával hozta a kolozsvári tudományegyetem perdöntő bizonyítványát mindazokra h kérdésekre vonatkozólag, amelyeket a törvényszék az ügy tisztázása céljából fölvetett. Az igazolvány az egyetem ez­­idei rektorának, dékánjának és titkárjá­nak aláírásával és hivatalos bélyegzőié­vel van ellátva, azonkívül a román köz­­oktatásügyi és külügyminisztériumok, va­lamint a bukaresti SHS konzulátus által Jdtelesitve van, annak valódiságéhoz és fytí'lessiWfiez tehát nem {ér kétség. A kolozsvári egyetem orvoskarának ,deklnja ebben a bizonyítványban iga­zolja azt, hogy Góts Endre, aki 1391- ben született, a volt magyar egyetem Iratainak tanúsága szerint 1911. szeptem­ber 9-én iratkozott be először az egye­bem orvosi fakulására, 1918. december 20-án abszolvált, első orvosi szigorla­tát áj>riliis 18-ikáix, a másodikat 1919. november l?-én, a harmadikat pedig 1919. december 5-én tette le, másnap december 6-án pedig orvosdoklorrd avattatott. A szigorlatra csakis fényké­pes leckekönyv felmutatásával lehet jön­ni tehát a személyben nem lehel téve­dés. Az orvosi diplomát csak egy évvel a doktorátus letétele után, 1920. decem­ber 23-án adták ki dr. Gótsnak, de or­vosi prakszis folytatására már 1919. december 6-ikdtól lel volt jogosítva. Er­ről 302—1920. szám alatt az egyetemtől ideiglenes bizonyitványt kapott, amely diplomablanketta hiányában a diploma pótlásául szolgált. Később kiadott dip­lomájának száma 823—1919., azt Pus­kariu akkori rektor és Hatzegan dékán 1919-ben Írták alá, míg a diplomája hát­lapján foglalt záradékot 1920. december 23-án irta alá dr. Jón Minea dékán. Mindezek a diploma aláirói még ma is funkciót végeznek az egyetemen. Igazolja továbbá ez az érdekes doku­mentum, hogy a felavatást az egyetemi tanács végzi, azon a személyes megje­lenés feltétlen kötelező. Végül az igazol­vány felemlíti, hogy azt dr. Góts End­re kérelmére abból a célból állították ki, hogy azzal dr. Góts a jugoszláv bíró­ságok előtt igazolhassa, hogy <5 tényleg az orvosi tudományok doktora. Ezt a bizonyitványt dr. Mrkusics vé­dő eredetiben és hiteles fordításban be­terjesztette Pejorics Velimir vizsgáló­bíróhoz, aki a bizonyítvány áttanulmá­nyozása után úgy találta, hogy a vizs­gálat további folytatására semmi szük­ség nincsen. Ez az okmány ugyanis vi­lágosan és mindenre kiterjedően Igazol­ja, hogy dr. Góts diplomája körül nin­csen semmi hiba, hogy annak ellenke­zőjét ugyancsak nehéz volna bizonyi-1 tani. A vizsgálóbíró tehát a második év» húzódó vizsgálatot befejezettnek nyilvá­nította és az iratokat további intézkedés végett a napokban átteszi az állam­­ügyészséghez. Az ügyészség, a dolog természetéből kifolyólag soronkivül elkészíti dr. Góts ügyében a vádiratot. Miután a diploma^ körüli kétségek tisztázódtak, az ügyész­ség előreláthatólag csak a különböző, gondatlanságból származó bűnesetek' miatt fog dr. Góts ellen vádat emelni.! A vádnak ez a része is sokkal enyhébb1 elbírálás alá esik akkor, ha dr. Gótsj orvosi volta nem kétséges, mert igy* inkább csak műhibákról lehet szó, migi ha dr. Góts diplomája hamis lett volna, akkor minden haláleset feltétlenül gyil­kosságként minősült volna. Az izgalmas bűnügyben január má­sodik felében tartják meg a íőtárgya­­lást. A tárgyalásra a szokatlanul nagy; érdeklődésre való tekintettel a törvény­szék belépőjegyeket fog kibocsájtani. Január második leiében kezdődik ■ a költségvetés parlamenti vitája A pénz ügyi bizottság elnökének tanácskozása YnkicsevI ccsel Beogradbó! jelentik: Szerda dél­előtt dr. Szubotics Nikola, a pénz­ügyi bizottság elnöke kereste fel a miniszterelnököt, akivel arról a kér­désről tanácskozott, hogy a pénz­ügyi bizottság hogyan tárgyalja le a költségvetési javaslatot. A minisz­terelnök azt a kívánságát fejezte ki, hogy a pénzügyi bizottság január 20-ikáig tárgyalja !e a költségvetési javaslatot, amely azután azonnal a parlament elé kerül, ahol haladék­talanul megkezdik a költségvetési vitát. Miniszteri konferencia a délszerbiai közbiztonság­ról Szerda délelőtt a kormány összes tagjai egybegyűltek Vukicsevics Vclja miniszterelnök kabinetjében és konferenciát tartottak, amelyen fő­leg a délszerbiai helyzettel foglal­koztak. Elhatározták, hogy energi­kus intézkedéseket fognak életbe lép­tetni a délszerbiai közbiztonság ér­dekében. A kormány a hadügyminisz­ter rendelkezésére bocsátja mind­azokat az eszközöket, amelyek Dél­­szerbiában a rend fenntartására szükségesek. Az egyes reszortmi­niszterek azonnal megadják az in­strukciókat az egyes közigazgatási szerveknek és személyükben teszik felelőssé a hivatalfőnököket az intéz­kedések végrehajtásáért. Az adóegységesitö zottság ülése bi-Az adóegységesitő bizottság szer­dán a közvetett adók kérdésével foglalkozott Elsősorban az adóeltit­kolásokból eredő büntetéseket tár-| gyaita le a bizottság. A büntetések a| javaslat szerint négy—nyolcszorosai: lesznek az eddigieknek. A bizottsági eddig a javaslatnak 147. szakaszát! tárgyalta le. A pénzügyi bizottság megszavazta az igaz­ságügyi tárca költ­ségvetését Szerdán délután a parlament pénz­ügyi bizottsága folytatta az igazság­ügyi tárca költségvetésének tárgya-, lását Az ülésen több felszólalás tör-] tént, melyekre dr. Szubotics Dusán igazságügyminiszter válaszolt. Be­széde után a költségvetést elfogad­ták. : A pénzügyi bizottság legközelebbi ülése karácsony után lesz. Január tizedikén lesznek Szuboticán a tisztviselőválasztások A választás utján betöltendő állásokra pályázatot írnak ki — A létszám­­apasztással egy és íé! millió dinárra! csökkennek a személyi kiadások Sztipics Károly dr. polgármester nyilatkozata A szuboticai tisztviselői kérdést rende­ző bizottság kedden délután Sztipics Károly dr. polgármester elnöklete alatt üíést tartott. Az ülésen, amely este nyolc órakor ért véget, véglegesen rendezték a szuboticai városi tisztviselői kérdést, illetve végleges javaslatot készítettek, amelyet a képviselőtestület pénteki ülése elé terjesztenek. A javaslatot, minden Jel szerint, egyhangúlag magáévá fogja lenn! a képviselőtestület, annál is inkább, mert az ellenzéki pártok vezetői részt vettek a javaslat elkészítésében. A választott bizottság ülése után Szti­­plcs Károly dr. polgármester fogadta a fl des megyei Napló munkatársát és a következőket mondotta: — A bizottság javaslata felöleli az egész tisztviselői kérdést és remélem, hogy a javaslatot változtatás nélkül el­fogadja a közgyűlés. A javaslat szerint a pénteki közgyűlés meg fogja erősíteni az állásokban mindazokat a tisztviselő­ket, akiket különben a főispán nevez ki Eszerint megmaradnak állásukban Petro­­vies Koszta főmérnök, dr. Pavkovícs Milutin főorvos, Szuvajdzsics Sándor fő­számvevő, Jakovljevics Obrád adófő­­számveyő, Straszbnrger Izidor mérnök, Tornánál Mihovil mérnök. Orosz Sán­dor fószámvevöhelyettes, Vukov Jó­zsef adőfőszáravevőhelyettes, Gubics Kffimán, Csovics Gábor, MüjacsM Rém'ra, Száries János számvevők, Mindezek a tisztviselők hivatalból tagjai a képviselő­testületnek. — Azokra a tisztviselői állásokra, amelyeket a tö.yény érteimében választás utján tehenek be, hat év­re vagy életfogytiglan, pályázatot Írnak ki és az összes ilyen álláso­kat választás utján fogjuk betölteni. Természetes, hogy a pályázóknak kellő kvaiflkációval kell rendelkezniük. Mindazok a tisztviselők és más »1- kz'fnozoítak, akiket a tanács vá­lasztana meg, vagy akiket a pol­­r'rníjster saját hatáskörben ne­vezne kí, kivétel nélkül megma­radnak állásaikba!». A bizottság ezenkívül ngy határozott, hogy nem állítja vissza a nemrég meg­szüntetett alpolgármesteri állást, továb­bá hogy egyesül a pénzügyi és a gazda­sági ügyosztályt. A javaslat szerint az iroda'gazgatól, a rendőrfelügyelői, egy kerületi tiszti orvosi, egy végrehajtói, négy közigazgatási fogalmazói, egy ta­nácsnoki, hét ir.ioki és három irodafő­tiszti állás szűnik meg. — Lesz-e még további létszámapasz­­tás a kisebbrangu hivatalnoki karban? — kérdezte munkatársunk. — Egyelőre nem lesz. Az eddigi re­dukció nagyon kedvező Kihatással lesz a város pénzügyeire, mert mimegy másfélmillió dinártól fog megsza­badulni a személyi kiadások szám­lája. Ez csak hozzávetőleges számítás, de le­het, hogy még több lesz a megtakarítás, amit sokkal fontosabb közérdekű célokra fogunk fordítani — fejezte be nyilatko­zatát a polgármester. Politikai körökben általános megelé­­ledést keltett a javaslat összeállítása, .miből azt látják, hogy Sztipics Károly dr. polgármester valóban hozzákezdett programja végrehajtásához. A Bdcsmegyei Napló munkatársa be­folyásos helyről úgy értesült, hogy iz összes tisztviselői választásokat a jövő év január tizedükén fogják megejteni a városi képviselőtestület rendes köz­gyűlésén. Amint a polgármester nyilatko­zatából megállapítható, a város vezető­ségének az a célja, hogy az összes tiszt­viselői állásokra odavaló, kvalifikált erők kerüljenek. Hír szerint nagy személyi változások lesznek a rendőrség tiszti és tisztviselői ka­rában és az adóhivatalnál, azonkívül több magasállásu tisztviselőt nyugdíjazni akarnak vagy végkielégítés­sel eTbocsájtanak ás ezáltal a vá­ros kiadásait jelentékenyen csökken­tik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom