Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-11 / 343. szám
24. oldal BACSMEGYK! NAPLÓ 1927 december 11. lejti az erős elődöket. Szólt és egy hajtásra kiitta sörét. Aztán tenyerébe fektette az arcát s egy szivén talált költő mélabujával intézte szózatát a pincérhez: — Még egy vágást! A meglepő pénztárvizsgálat egyébként szombaton igazi meglepetéssel végződött. A hires stréber, a legkisebbik számvevő, vagy ötezer forint hiányt fedezett föl. Ámbár lehet, hogy hatról is volt szó. Nem stimmeltek a takarékbetétkönyvek, hiányoztak az értékpapírszelvények, hogy elmaradt napkutatásukról ne is beszéljünk. Néhány értékpapír is elkallódott, amiért a főpénztáros a fplelős, hiszen csak ő nyúlhat a pénzhez is.Egy kicsit kellemetlen volt a dolog, de megesett s a föpénztáros, mikor később nagyobb hullámokat vetett az ügy, bosszankodva jegyezte meg. — Disznóság, határozottan disznóság, hogy a közigazgatás tele van titokzatossággal. Kiszakadna a gégéje az alispánnak, ha diszkréten tudatná, mikor tart meglepő pénztárvizsgálatot? hogy a legfiatalabb számvevő megy pénztárt vizsgálni, még hozzá meglepőleg, mikor ide jelentősebb szakértelem szükségeltetik. Olyanok is beleszóltak a dologba, akiknek meglehetősen kevés közük volt hozzá, irigykedő aljegyzők kutatták, hogy honnan fuj a protekció szele? A pénztári ellenőr, — kedvetlen, megsavanyodott ember, akit lenyűgözött a hivatal, holott verset írni jobb,— keserűen mosolygott. — Maholnap óvoda lesz a vármegyéből. Azelőtt teljesen érett férfiak léptek a közigazgatás szolgálatába, küzdöttek esztendőkig, végeztek hitvány prózai munkát ingyen, a jobb jövő reményében. Ma átcsúszik a gyerek a vizsgákon, segíti egy sereg nagybácsi, meg rokon, aztán készen várja a hivatal. Ez magában véve még nem volna baj, de az uj generáció neveletlen, semmibe veszi az érett kort, a szolgálati érdemeket, a múltat. Szónoklatát, amit a délelőtti sörözőasztalnál fejtett ki, igy fejezte be. — Pfuj az ilyen közállapotoknak. Ott tartunk már, hogy az elfajult koT elfe-TAMÁS ISTVÁN: Szuboticai vasárnap-délutánok Ilyenkor ősszel temetések húznak el az ablakom alatt, mint a darvak, minden délután erre sétál néhány halott, hétköznap kettő-három, de vasár- és ünnepnapokon ötösével korzóznak egymásután, hogy sokszor már az ablakhoz sem megyek, gyerekek világoskékben, mint a tenger és szüzlányok hófehérben, ó, a halál pontosan megérkezik, akár a hétfő, a méla menet talpig gyászban trappol a parádés-fogat után, a levegő csupa tömjén és muzsikaszó, a duhaj paraszt tüzoltózenekarral megy az utolsó útra, tram... trará.,. ■»Egy kis nátha vitte el« — üvölti a bánatos özvegy és a kürtök felzokognak, »a karácsonyt sem várta meg — jajong a harsonák zajában, amelyek szétkartácsolják bánatát és az orrát vörösre fújja a szél, tram... trará... Milyen természetes is, hogy élek — gondolom és mig egy hasáb fát dobok ^ tűzre, hangosan fütyörészve kisérem a vidám dallamot. Ahol a német gyárüzem anyagát vizsgáztatják Kétszázhusz előadás kísérte a német nagyipar üzemanyagszemléiének demonstráci ját Meglepő pénztárvizsgálat Irta: Sz. Szi-e'.hy Vilmos Kövér Andor hétfőn megkérdezte a kaszinóban az alispánt: — Lesz szerencsénk a körvadászaton? — Attól függ, hogy mikor tartjátok. — Szombaton. Az alispán, kicsi gömbölyű ember, gondolkodott egy sort Nem mintha szüksége lett volna rá, avagy az igyekezettel eredményt ért volna el, inkább a tekintély kedvéért. — Rossz napra tűztétek ki, akkor éppen el leszek foglalva. Nem halaszthatnád el, hiszen egv nap nem számit. Mi nem intézkedhetünk, |mert messzi vidékről is várunk vendégeket, a meghívók pedig elmentek. I Az alispán szükségesnek tartotta, hogy fokozza a tekintélyt, azért most megrázta a fejét is. — Mondom, hogy nem lehet. Szombaton meglepő pénztárvizsgálatot kel' [tartanom. Erre már Kövér Andor is kapitulált Az más! Biztosítalak, hogy vala- I mennyien nagyon fogjuk sajnálni. Egy darabig még elbeszélgettek a j vadállományról, hogyan költöttek a [foglyok, aztán az alispán félrehúzta a főszámvevőt — Jöhetsz velem szombaton pénztárt vizsgálni?' ■ Ha parancsolod... Ámbár szeretnék Andorékkal tartani, ha nem volna ellenedre. — Ki helyettesíthet? — Gondoltam erre is. Az uj számvevőnk pompás gyerek, régen jött valaki annyi ambícióval közszolgálatba, mint amennyi benne van. — Érti a dolgát? — Csak annyit mondok róla, hogy pénzügyi tünemény. Van egy kis öszszeköttetése is, félek, hogy hamarosan elviszik, ha egyszer eszébe jut, hogy fölfedeztesse magát. Az alispán elégedetten bólintott. — Hát nem bánom, jöjjön. Mielőtt megkapná az írásos utasítást, figyelmeztesd, hogy szombaton tartsa itthon az orrát. A .nodvnét j — Nem jár az semerre, legfőbb szórakozása a logáfifmíistábla, amit úgy fal. mntha regény volna. Az érdeklődés most a nagy társaság (felé fordult. A nagy társaság tagjai az apátplébános, a bezdáni képviselő, az árvaszéki elnök, meg a főpénztáros voltak, akik ferbliztek. Fő elvük a szolid alap volt, lehetőleg csak öthatosrts, arról azonban csak a felzaklatott idegek tehetnek, hogy amint befelé haladtak az éjszakába, a vizi az öt forintot is elérte. Ama régi, szép, zöldhasu, lepedőnagyságu ötöst. Most is ilyen ötforintosból megindult zsinór izgatta a kedélyeket, nevezetesen [az apátplébános viaskodott a főpénztárunkkal, aki két királyt tartott feltárva két szabadon fekvő ász ellenében. A másik kettő, (nem a király, nem is az ász. hanem a képviselő, meg az árvaszéki elnök), már keresztbe rakta a lapját, ők idejekorán visszahúzódtak ettől az istenkisértéstöl s átalakultak a többiekkel együtt nézőkké. A bankók .pedig egyre nagyobb halomban gyülekeztek, az apát izgalmak között gusztált, majd kivágta a harmadik ászt és besöpörte a pénzt. — Szép volt, gyönyörű! — szólalt meg legelőször az alispán. A papnak arcizma sem rándult, (ecclesia militans volt a bece-neve), mivel pedig rajta volt a sor, osztott. Az emberek pedig »megbeszélték« a pártit. A zsinór belekerült a főpénztárosnak vagy ezer forintjába, ami szóba sem jöhet ilyen mulatozásnál, de amivel szemben mindig megadja a kötelességtudása magaslatán álló társadalom a maga elismerését. — Klasszikusan játszott, iskolába kell hozzá küldeni az embereket. Másnapra azért elfelejtették az egészet. Hiszen úgy szokott az lenni, hogy hétfőn a főpénztárnokra jár a rúd, kedden a képviselő fizeti meg a tandijat, szerdán pedig az apátplébános jövedelme csappan meg. Aki mindig csak nyer, az gyanús. Sokkal nagyobb meglepetést keltett, Németország gyáripara az utóbbi esztendők során egyre nagyobb súlyt fektetett arra, hogy a különböző ipari üzemekben felhasználandó anyag minőségét minél magasabb fokra emelje. Ennek az egyszerű oka pedig abban rej, lik, hogy a német gyárakból kikerülő áruk csak ilyen módon tudják a háború után előállott helyzetében az angol francia és az amerikai áruval felvenni a versenyt. A német mérnökök a gyáripar valamennyi terén a legnagyobb energiával fogtak hozzá, hogy a gyárüzemekben feldolgozandó anyag minőségét emeljék és az uj anyagvizsgáló gépek egész sora állott elő és sorozódott a Werkstoff, a gyárakban feldolgozásra kerülő anyag megvizsgálásának szolgálatába. Ennek a nagy gondolatnak a demonstrációja volt a berlini Wcrksloífschau az üzemkiállitás, amelyet a német mérnökök egyesülete, a német gyáriparosok egyesületével együttesen rendezett meg a charlottenburgi hatalmas Autohalléban és amelynek megszemlélésére a világ legtávolabbi részeiből is érkeztek szakemberek és újságírók. Mert a németek mindent megszerveznek és pedig alaposan megszerveznek és igy természetes, hogy a Werkstoffschaunak is az egész világra kiterjedő reklámot csaptak. A szakembereknek pedig nemcsak bemutatták az üzemanyagkiállitást, amelyen szemmel, kézzel és füllel lehetett megtapasztalni a modern német technika legújabb vívmányait, hanem gondoskodtak az alaposságról is, amenynyiben nem kevesebb, mint 220 tudományos előadást tartottak a vendégek részére a berlini Műegyetemen. Aki mindezt a 220 előadást végig hallgatta az valószínűleg tudásban alaposan meggazdagodva — pénz dolgában azonban alaposan megfogyatkozva mehetett el Németországból, mert ezek az előadások pénzbe is kerültek. A vastól az alumíniumig Az idei üzemanyagszemlén természetesen nem mutathatták be mindazt az anyagot, amit a német ipar feldolgoz, dacára annak, hogy a kiállításra másfél év óta folytak az előkészületek". Ez egy kissé mégis sok lett volna, rriég a németeknek is és ezért megelégedtek azzal, hogy »csupán« a vas, acél, réz, aluminium, elektrotechnikai szigetelőanyagok, valamint a kémiai anyagvizsgálat teréről mutassanak be nagyszerű példákat a közönségnek. A hatalmas Autohalle Berlin nyugati részén fekszik. A kiállítás már messziről tud túl adja, hogy ugyancsak különbözik az eddig ismeretes és szokásos kiállításoktól, amennyiben nemcsak a szem, hanem a fül is jelentékeny szerepet kap a szemlélőnél. Mintha valami hatalmas gyártelep zakatolna, száz meg száz masina bug, a villanymotorok valóságos kórusban zugnak, döngő hámorok kalapácsai ütik az izzó, vörös vasat, közvetlenül előttük az elegáns nézők tömege áll és bámulja a munkást, aki izzadó homlokkal irányítja a gép munkáját. Mindjárt a bejárat előtt egy acélház áll, a beléptidij külön egy márka. A jó berliniek fizetnek, átmennek az acélházon, de igen elégedetlen arccal lépnek ki a másik oldalon, az acél, mint gép lehet szép és vonzó, mint lakóház | azonban nem valami kellemes. Hideg és I hűvös a levegő ebben az acétházban és ép ilyen hideg a fogadtatás is. A bejárat mögött közvetlenül a német acélgyárak vasúti kerekei sorakoznak. Két mozdonykerék, olyan nagy, hogy az ember a nyakát csavarja, ha felnéz rájuk, aztán kisebb vagonkerekek, természetesen a legjobb minőségű anyagból, amit eddig a német acélgyártás eddig produkált. És mögöttük sorakozik a százféle anyag, a rézcsaptól az aluminiumcsolnakig. Anyagvizsgálat A kiállítás legfontosabb része azoknak a gépeknek a bemutatása, amelyek a legkülönbözőbb anyagok minőségét iartósságát és teherbírását vizsgálják meg. A német ipar legfontosabb problémája ma az anyag minőségének a feljavítása és erre a célra egész külön nagyipar alakult ki. Gépek százai vizs-' gálják és javítják ma már a német ipar-; telepeken feldolgozásra kerülő anyagot. A kiállításon dübörgő gépek mellett, vagy, csendes laboratóriumokban mutatják be, hogy vizsgálják meg az anyag feldolgozhatóságát, etraktározhatóságát, a mechanikai, kémiai vizsgálatot, a fizikális és metallografikus vizsgálat száz és száz különöbzö eljárását. Elkáprázik az ember szeme, ahogy a mozgás és szinhatások változatos játékát végignézi, egyebet nem is sokat érthet ebből a laikus, legfeljebb a mérnökök, akik heteket töltöttek el ezen a kiállításon, előadások százait hallgatták meg és még mindig nem tanultak eleget. Oldalt, a folyosókon mozielőadások szórakoztatják a közönséget, pereg a film és bemutatják az acélgyártást, egy, másik helyen a repülőgépgyártás fázisai rohamnak el a szemeink előtt. Itt sorakoznak fel a feldolgozásra kerülő anyagok is, a réz, a nemesfémek, amelyek az egész kiállításon egyedül vannak üvegbura alatt és egyedül hozzá-j férhetetlenek a közönség kezei részére, bronz, nikkel, bádog .cink, cin, magnézium, a különböző alumíniumok stb. A, hatalmas tengeri hajók kolosszális csavartengelyeit csak úgy itt lehet találni, mint a repülőgépek felemelhetően' kö.iynyü szárnyait, avagy légcsavarjait. Egészen külön helyet foglalnak el a kiállításon a különböző villanyosságot izoláló anyagok, amelyek közül a legkisebb, legfeljebb centiméternyi a legnagyobb ellenben van vagy négy méter magas izolátor. A különböző kenamaial vagy gummi szigetelőanyagokat mutatják be ezen a kiállításon, ezeknek a megvizsgálását és ellenőrzését és aztán inkább a nagyközönség részére a millióvoltos áramot, amelynek kisülései valóságos menydörgésszerü robajjal történnek és a legkápráztatóbb és egyben legfélelmetesebb tűzijátékot produkálják. A nagyközönség persze legtöbbnyire itt tolong, ide siet, szemet és fület gyönyörködtet megrendülve a villamosság technikájának ettől a hatalmas panorámáját a szakemberek azonban inkább elnézegetnek egy-egy porcellán vagy gummiszigetelöt és ügyet sm vetnek a villámokra, amelyek a fejük fölött jobbra-balra elcikkáznak. Magunkfajta ember zugó fejjel és a fény valóságos orgiájától sokáig vibráló szemekkel kerül ki a berlini uccára, amely most a maga száz fényreklámjával és zugó autóerdejével együtt is valahogyan enyhítő csendet és megnyugvást jelent a füstölgő, zugó, villámló teremkolosszus ezer csodája után. Csuka Zoltán Takyzza magát karácsony ünnepére! Közéig az év vége, az ünnepek, mulatságok ideje, amikor minden hölgynek szépségének és j bájosságának teljében kell mutatkoznia. Egyetlen szorszálacskának sem szabad hát látszani az arcán, a kezén, a nyakán vagy a selyemharisnyán i keresztül. A borotva fekete foltokat hggy és a szőrszálak gyorsabban és erősebben nőnek tőle, a szőrvesztőszerek pedig rosszillatuak és még j komplikáltak is. — Vegyen hát egyszerűen TAKY-t, ezt a kellemes illatú krémet, amely eredeti állapótban használandó, ahogy a tubusból kijön. Egy I pillanat alatt megszabadul minden fölösleges szőr- ; száltól, bárhol legyen is az. A TAKY ártalmatlan, j gazdaságos, utána szép fehér marad a DŐr. Sok j orvos ajánlja és használja is már, ami a legjobb bizonyítéka előnyös voltának. Ha karácsonyra ki- j fogástalan szép akar lenni, nagyon jó lesz, ha 1 takyzza magát. — A TAKY (S. G. D. G. szabadalom) illatos krém, eredeti állapotban használandó, amint a tubusból kijön és kapható minden { jobb illatszerűzletben. — Képviselet és főlerakat Jugoszláviában: HENRY H. NtiUMANN, ZAGREB PoSt. pretinac 310. 10629
