Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)

1927-11-01 / 304. szám

3. oldal 1927 november 1. BACSMEGTOt NAPLÓ Kedden megkezdődik a törvénykezési szünet A választás utáni napig nem lehet feleket idézni a bíróság elé — Vujics Jóeó beszéde Szentén a magyar nyelv jogairól vett autókért fizetett. Felsorolja az ok nélkül elcsapott hivatalnokokat, akikkel a város csak a nyugdíjasok számát sza­porította. A gyűlés után .Sztarakanizsára, Hor­gosra és Bácstopolára mentek a képvi­selők, ahol szintén sikerült gyűléseket tartottak. A községi választásról szóló szabály­­rendelet szerint a választás előtt öt nappal nem lehet feleket a bíróság elé idézni. A törvénykezési szünet tehát kedden reggel kezdődik az egész Vaj­daságban és november 6-ig tart. A vá­lasztás utáni napon a bíróságoknál is­mét megkezdődik a rendes munka. A szünet alatt a járásbíróság,, továb­bá az ügvészség és a vizsgálóbíró dol­goznak, csak tárgyalásokat nem lehet tartani. Agitációs gyűlések a szombori kerületben Szomborból jelentik: A hivatalos ra­dikális párt vasárnap délelőtt Apatinban a főtéren tartott népgyülést, amelyen ezernél több hallgató vett részt, a gyű­lésen dr. Racics Szima országgyűlési képviselő német nyelven tartott beszé­det, amelyet a hallgatóság többször za­jos tetszésnyilvánítással szakított meg. Ugyancsak vasárnap dr. Racics több száz jelenlévő előtt a az apatini halász­otthonban konferenciát tartott. Vasár­nap este dr. Racics Szima Szomborban Czetl Dezső bankigazgató és dr. Rajics Torna ügyvéddel a gradinai szálláscso­portban tartott konferenciát, amelyen többszáz bunyevác gazda jelent meg. Hétfőn délután Szelencse városrészben szintén dr. Racics, dr. Müller János és dr. Rajics Torna tartottak konferenciát, amelyen főleg a szombori iparosok je­lentek meg nagy számban. Hétfőn este a Lioydban volt népes konferencia, ahol dr. Racics Szima, dr. Maglics Cveto szólaltak fel. A német párt vasárnap Priglevica­­szvetiivánon tartott konferenciáján Jeisl Henrik kerületi elnök és Jane Ferenc helyettes elnök beszéltek. Ugyancsak vasárnap dr. Krafft Bács községben tartott népgyülést. A község­ben dr. Krafftot lovasbandériummal és diadalkapuval fogadták. A gyűlés szó­nokai dr. Krafft, dr. Diesman Antal és Suj Jakab voltak. Hétfőn a német párt Rigyicán és Sztanisicsen, este pedig Ga­­kovőn tart gyűléseket. A gyűlések szó­noka dr. Krafft, Ripp Ferenc, szombori járási pártelnök és Suj Jakab lesznek. Kedden délelőtt Karavukovón, délután Parabutyon és Szekicsen tartanak né­metpárti népgyüléseket. A városi párt nagygyűlése Szentén Szerdáról jelentik: A kormányttámo­­gató városi párt vasárnap délután az Eugen-szálló dísztermében tartotta nagy­gyűlését. Az első szónok Vuics Ssá­­vó volt, aki kritizálta a demokraták ellenzékieskedését, amikor ők is a kor­mányban vannak. — Kerepessé Vince — mondotta Vu­ics Száva — vasárnap délelőtt a városi gazdálkodás és a városi tanács ellen beszélt, pedig Kerepessy még mindig tagja a tanácsnak. Kerepessy is hozzá­járult, hogy autókon szállították az or­szágos képviselőválasztáskor a válasz­tási elnököket, bizottsági tagokat Ke­vibe. Tornyosra és most ezért szemre-! hányással illeti a radikálisokat. Végül kijelentette Vujics Száva, hogy fél hold föld házhelyet kell adni minden nin­csetlen magyar földmivesnek. Utána Vuics Jócó tartománygyülési képviselő, listavezető tartotta meg programbeszédét. Vuics Jócó hivatko­zni' arra, hogy ő hívta össze a közgyű­lést a veszélyben forgó gimnázium fennmaradása érdekében, az ő inter­venciójára kerültek be először magyar képviselők a város kiszélesített taná­csába. Neki köszönheti a város, hogy dr. Szpajics Koszta volt polgármester minden nyugdíj igény nélkül lemondott állásáról. — Nem programom, hanem hitem — folytatta — hogy tisztességes községi élet. szerbség és magyarság közt, har­mónia addig nem lehet, amig meg nem kav'a a magyar nyelv megillető jogát. Mindenkinek legyen joga szerbül és magyarul beszélni. A közigazgatás nyel­ve úgy is az államnyelv lesz. Az alkot­mány nem tiltja, tehát ezzel megenge­di. hegy panaszát, kérését mindenki anyanyelvén is előadhassa és a közsé­gi élet minden ágában magyarul tár­gyaljanak. A polgármesternek és a re­feráló tanácsnokokmalk tökéletesen kell é-teni a magyar nyelvet is. a jegyző­könyveket magyarul is kell vezetni, hogv ne legyen félreértés. Ezt már az első közgyűlésen rendezni kell. hogy jne teremtsenek ennek az örökös sző-1 nyegre hozásával újabb meg újabb harcokat. Programja, hogy a varosnak még meglevő földjeit örök bérletbe kell ki­adni a lakosságnak. Hangzatos beszéd helyett önzetlen, áldozatkész munkára kell összehozni a város érdekében a szerbséget a magyarsággal. Vuics Jócó beszéde mély hatást tett a .ielenvoltak­­ra, akik percekig éljenezték a szónokot. A demokrata párt gyűlése Szentén Szentáról jelentik: Az egyesült demo­krata párt vasárnap délelőtt Szentán a Piactéren tartott gyűlést, amelyet Láliés Miladin, a Pribicsevics-párt elnöke nyi­tott meg. Néhány szóval üdvözölte a megjelenteket, majd Grol Milán beszélt. A községi választás fontosságát fejteget­te és hangoztatta, hogy a vajdasági de­mokraták érdeme, hogy a községi vá­lasztásokat kiírták. Az eddigi rossz gaz­dálkodás a virágzó Vajdaságot tönkre­tette. Ui elöljárókat kell választani a de­mokrata párt soraiból, hogy az eddigiek­nél jobban intézzék a városok ügyeit. Dr. Szkerovics Nikola montenegrói képviselő után Kerepessy Vince beszélt. Szerinte eddig a kormányzópárt nem bi­zonyította be kormányzóképességét. A magyarpárti lista nem jó. mert a szerbe­ket nem vették fel a listára. Rátért a polgármester és tanácsnokok közti harc­ra, majd a tizenhatezer dináros autó­számlát hozta fel, melyet a város az or­szággyűlési képviselőválasztáson igénybe Demokrata gyűlések a novi­­szadi kerületben Noviszadról jelentik: Dr. Ribar Iván és dr. Valanovics Ilija demokratapárti nemzetgyűlési képviselő vasárnap be­járták a zsabalji járás községeit. Zsa­­balj, Csurug, Nadalj, Goszpodinci és Gyurgyevó községekben igen látogatott gyűléseket, Temerinben értekezletet tartottak a községi választások ügyé­ben. A temcrjiii gyűlésen dr. Nikolics Bránkó tartományi képviselő, a demo­krata párt kerületi elnöke is résZtvett. Dr. Ribar Iván hétfőn Begecsen tartott gyűlést, azután visszautazott Beograd­­ba. Pénteken a petrováci gyűlésen fog beszélni dr. Ribar. Manoilescu vallomása a karlista pörben A. letartóztatott volt államtitkár szer at Bratianu minisztereinek is kapott levelet Párásból Károly hercegtől — Manoilescu a volt trónörökös tanúként! beidézését kérte a hadbíróságtól Fokozódik az izgalom Romániáiban Bukarestből jelentik: A kamara ülésén 1 érdekes vita folyt le arról a szinaji ko­ronatanácsról, mely annak idején elhatá­rozta, hogy Károlyt megfosztja a trón­­öröklés jogától. A kérdést Daca volt külügyminiszter, jelenlegi belügyminiszter hozta szóba, aki kijelentette, hogy a szinajai koronataná­cson csak a nemzeti párt élt fentartással a hozott határozattal szemben, a paraszt­párt ellenben helyeselte azt. Mihalache parasztpárti válaszában hangsúlyozta, hogy január negyedikén, a szinajai koronatanácson a parasztpárt ugyanazt a magatartást tnusitotta, miijt a nemzeti párt. csak az eljárásban volt kü­lönbség. Aelőtti audiencián ö, is, kérte az elhatározás, megmásitását, a ko­ronatanácson pedig csak azért nem hozta föl a kérdést és nem jelentett be tiltako­zást, mint Maniu, a nemzeti párt vezére, mert tudta, hogy úgy is hiábavaló. A pa­rasztpárt és a nemzeti párt lépése azon­ban közös megegyezés alapján történt és azért ma is vállalják a felelősséget. Dúca viszonválaszában gúnyosan em­lékezett meg a parasztpárt szerepéről és' beszédét igy fejezte be: — Mihalacha ur pedig csinálja úgy a történelmet, ahogy jónak látja. Madgearu kifogásolta, hogy a külföldi sajtótáviratokat a legutóbbi események miatt visszatartják, amivel óriái kárt okoznak Romániának, amely a külföld előtt gyanús hitbe keveredik. A liberális párt egyébként igen rossza'­­ja, hogy Dúca célzást tett a koronatanú- i csőn történtekre és ezzel a kényes kér- í désröl megindult vitát kiprovokálta. Manoilescu volt államtitkár vallomása A jilovai katonai börtönből, amely Bu­karest erődjeinek földalatti katakombái­ban van, a legszigorúbb titoktartás és cenzúra ellenére is kiszivárgott Manoilescu volt állam­titkár szenzációs vallomása. Az ezredes-ügyész kérdésére Manoilescu önérzetesen a következőket válaszolta: ) — Összeesküvésről nem lehet szó. Az én ténykedésem mindössze annyi, hogy j leveleket közvetittem. amelyeket az itteni politikai vezérekhez küldtek Párisból. Ehatianu Jonel is kapott Párisból levelet, ennek a kurírját azonban nem tartóztatták le. Külön érdekessége a Manoilescu elleni összeesküvés és hazaárulás címén indí­tott bünpörnek, hogy. a por előadója, Bratianu őrnagy­­hadbíró, a miniszterelnök egyik kö­zeli rokona, aki állandóan beható tárgyalásokat foly­tat Popescu igazságügyminiszterrel, Ta­­tarcscu helyettes-belügvminiszterrel és a miniszterelnök fiával, Bratianu György államtitkárral. A miniszterekből alakított bizottság nemcsak egész nap. hanem sokszor az éjjeli órákban is tanácskozik a karlistfc» -mozgalom elfojtása érdekében teendő in­­tézlcedésekről. A román közvélemény az ögyiMsrá -törlődó izgalmas esemé­nyek hatása alatt olyan páratlan nagy érdeklődést tanúsít a kamara ülése iránt amilyenre még nem volt eset a román parlamentarizmus esetében. A parlament karzatait minden ülésen zsúfolásig meg­töltik a legelőkelőbb bukaresti hölgyek de nagy protekcióval belépőjegyhez jut­nak a félvilág ismert alakjai, a bukaresti éjjeli élet csillagai is, akik ugyanolyan iz­galommal lesik a politikai élet fejlemé­nyeit, mint a hivatásos politikusok. Manoilescu Károly herceg tanukénti megidézését kérte A Manoilecs-ügy legnagyobb szenzá­ciója az a kérelem, amellyel a letartózta­tott volt államtitkár hétfőn fordult a ka­tonai ügyészhez. , Manoilescu kérte, hogy a hadbíró­ság idézze be személyes megjele­nésre megbízóját, Károly herceg volt trónörököst. Manoilescu kérelme a legnagyobb dilem­ma elé állítja a hadbíróságot, miután ez a kérés az alkotmány értelmében teljesít­hetetlen, mert Károly herceg, akit tudva­levőleg száműztek, nem lépheti át Romá­nia határát. A jogászi álláspont az. hogy Manoilescunak mint vádlottnak joga van bárkinek a kihallgatását kérni, miután azonban itt rendkívüli esetről van szó, valósznü, hogy a hadbíróság Ká­roly herceget valamely pária bi róság által fogja kihallgattatni. A bukaresti lapok szerint, a Manoiles­­cu-ügy tárgyalása egyike lesz az utóbbi évek legnagyobb eseményeinek, mert Ro­mánia újabb történetének minden _ szá­mottevő alakja fel fog vonulni a tárgya­láson, amely iránt máris óriási érdeklő­dés nyilvánul meg. A védők a tárgyalá­son a tanuk százainak kihallgatását fog­ják kérni. A tárgyalást külföldön is óriási érdeklődés előzi meg és nagy számmal érkeznek Bukarestre a külföldi lapok ki-Küldöttei., Álhitek a romániai eseményekről Bécsböl jelentik: Bukaresttel még mit», dig csak kerülőuton lehet érintkezni és a sajtóba csak kicsempészett levelek utján érkező hírek kerülnek. Az az erős elzár­­kózottság, amely megakadályozni igyek­szik azt, hogy bármely hir külföldre jus­son, természetesen reakciót szül és gyors egymásutánban bukkannak fel az álhirek Európa sajtócentrumaiban. így hogy Károly herceg a badsereg élén bevonult Bukarestbe. Egész délelőtt egyremásra érdeklődtek a lapok szerkesztőségeinél, amelyek nem győzték cáfolni ezt a fantasztikus hirt. Bratianu nem tartja ko­molynak Károly kísérleteit Párisból jelentik: A Chicago Tribune közli Bratianunak egy amerikai Íróhoz intézett magántáviratát, amelyben hang­súlyozza, hogy Károly kísérlete nem komoly és a román népet nem érdeklik a trón­követelő próbálkozásai. Ezzel szemben a párisi lapok közük FiU- pescu nyilatkozatát, aki azt mondja hogy Bratianu erőszakos diktatúrájának ellenzői valamennyien összefognak és a parasztság körében valóságos kul túsz alakult ki Károly személye körül. A szovjetkormán v résztvssz a genfi leszerelési tárgyalásokon De akkor miért követnek velem szem­ben különleges bánásmódot? Én egy akciót akartam kezdeni, de ezt nyíltan akartam megtenni uj lapomban, amelynek megjelenését a hivatalos körök tudomására hoztam és amelyre már engedélyt is szereztem. Nincs tehát ok arra, hogy engem letar­tóztassanak. Kénytelen voltam chiffre-je­­leket használni még a hozzátartozóim­mal való levelezésben is, mert magán­leveleimet minden alkalommal felbon­tották.. ] Csie erin távirata a Népszövetség titkári hivatalához Géniből jelentik: A Népszövetség] titkársága hétfőn délelőtt táviratot! kapott Csicserintől. amelyben az orosz külügyi népbiztos közli, hogy j miután Szovjetoroszország és Svájc között elsimult az ismert ! konfliktus, a szovjetkormány I hajlandó résztvenni a leszerelést i előkészítő bizottság munkájá- I ban és elküldi delegátusát a bizottságnak november 30-ikára Genfbe egybe­hívott ülésére. Népszöevtségi körök szerint a szovjetkormány elhatározásá­nak óriási jelentősége van és Genfhen most óriási érdeklődéssel várják, hogy a szovjetkormány kit fog kiküldeni a leszerelési bizottság ülésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom