Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-13 / 316. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ újságíróknak. Árra a kérdésre, miért húzódott el ilyen sokáig a paktum aláírása, Briand ezt mondotta: — Székesebb alapot akartunk neki adni, hármasszövetséget akartunk kötni Olaszországgal, a viszonyok azonban ezt sajnos nem engedték meg. Mégsem vesztetjük el a reményt, hogy szövetségünk bővül, ' nyílt ajtót hagytunk mindenki számára, aki jó szándékkal közeledik hozzánk. A szerződés valóságos képmása Locarnónak, a tiszta békeszeretet hatja át minden sorát. Az újságírók kérdésére, hogy megfelelnek-e a valóságnak azok a hírek, hogy nemsokára Görögország is csatlakozik ehhez a szövetséghez, Briand annyit válaszolt csupán: ' — Aki sokat markol, keveset fog! A beszélgetésnél jelenlevő Marinkovics dr. élénken helyeselte Briand nyilatkozatát, de az újságíróknak arra a kérdésére, utazik-e most Rómába, vagy Lonjdonba, nem akart felelni. Négyszeres gyilkosságért halálra Ítéltek egy szkopljei csendőrt Meggyilkolta menyasszonyát és ennek udvariéit Szkopljéből jelentik: A szkopljei bíróság halálraítélté Sztankovics Blagoje csendőrkáplárt, aki a múlt év decemberében meggyilkolta menyasszonyát, Nikolics Délát, továbbá Sztankovics Boriszáv szabómestert, Todorovics Milos kantinost és annak leányát, Cvetát. A vádlott a tárgyaláson elmondotta, hogy menyasszonyát az anyja egyedülhagyta Szkopljében s amikor ő látogatóba ment hozzá, látta bemenni a lakásba a kantinost és a szabót. Visszafutott a kaszárnyába, töltött puskát és szuronyt vett magához. A kantinosékhoz futott, ahol kérdőre vonta Todorovicsot, miért akarja lebeszélni Nikolics Dénát arról, hqgy feleségül mentemnhvszá.-A katitkios; gyálázó kifejezést használt a leányra vonatkozólag, mire ő , dühében; föbejőtte. a kantinost, «wjd, összeszurkált« ■‘»•»nnate leányát. Ezután a menyasszonyhoz sietett, ott találta Sztankovics szabót. Szó nélkül lelőtte. Menyasszonya az ágyon sirdogált és anyját emlegette, amiért az magára hagyta. A csendőrkáplár kérdést intézett menyasszonyához, de feleletet nem kapott, mire lerántotta szuronyát és összeszurkálta menyasszonyát. Kiment I ezután az uccára és revolveréből több- | szőr a levegőbe lőtt, hogy a rendőrség I figyelmét felhívja. Majd visszatért a ka- j szárnyába, ahol társaival nagy mulató- j zást csapott, két liter erős pálinkát ittak meg. j A halálos ítéletet Sztankovics Blagoje | nyugodtan fogadta. Védője felebbezést! jelentett be .arra hivatkozva, hogy a j gyilkos nem előre megfontolt szándékkal, i hanem erős felindulásban követte el borzalmas tettét. B ?csülets 7 tő imáds dg Plakáto don pelle igéreztéc ki a sztár.z : n 'zsai csne-esi Ez év augusztus 18-kán, Sztarakani- Zsán egész különös tartalmú plakátforma nyomtatványt . ragasztottak ki. A nyomtatvány cime a következő volt: »Tisztelendő Petrovics Jefta: szturakanizsai esperes imája*. A meglehetős hosszú »ima« csak a formája szerint látszott imának, de valóságban suiycs vádakat tartalmazott a nevezett esperes ellen. Többek között ezt is, tartalmazta »ima«: »A Te nevedben végzett utolsó erőfeszítésem eredménye az, bogy addig küzdöttem, amig ki nem dobattam az uccára Panics polgármestert, Vukov kapitányt, Szavics adófőnököt és Palmár katonai tanácsnokot«. Egy másik helyen azt mondja az »ima«: »Óh Istenem, tallérjaidat 40 százalékos kamatra kiadtam«. Elmondja azután az »ima«, hogy az imádkozó esperes kártyázott, veszített, ebből verekedés lett és őt meghempergették. Erre ezt jegyzi meg az ima: •>Szerencse, hogy egy magyar vendéglős /■« tf.aj. w.* a\3*ti$ na í\ in Mindezekért a sértő kitételekért a szuboticai államügyészség eljárást inditott közhivatalnok megsértése cimén a plakát írója ellen és a nyomozat során kiderítették, hogy azt Bogics-Dragics sztarakanízsai iskolaigazgató irta. Szombaton tárgyalta ezt az ügyet a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa. Az elnök a tárgyalás megnyitása után ismertette az inkriminált imát és megkérdezte vádlottól, hogy vájjon ő irta-e azt. A vádlott elismerte, hogy az »imának« ő a szerzője és azért vállalja a felelősséget. Egyben okmányokat terjeszted be, amelyekkel bizonyította, hogy mindaz, amit irt, igaz. Kérte a bíróságot, hogv rendelje el a valódiság bizonyítását. A biróság helyt adott ezen kérelmének. A tárgyalást félbeszakította. Az uj tárgyalás határnapja egyelőre még nincs kitűzve. Pusztít az árvíz Németországban és Olaszországban Szökőár pusztított az olasz Riviérán Milánóból jelentik: Az árvízkatasztrófa egész Felsőolaszországban egyre nagyobb arányokat ölt, nagy károkat okoz Brescia tartományban az Ogllo folyó több helyen kilépett medréből és négy falut elöntött. Több gyárban meg kellett szüntetni az üzemet. A turatii fonógyárban méter magasságban áll a viz és a gépterem teljesen tönkre ment. Darfo ipartelepén is több gyárban meg kellett szüntetni az üzemet és a munkáslakások közül száz ház beomlással fenyeget. Az Adige is kilépett medréből és elöntötte az egész síkságot. Vilpranoban a vasúti állomásnak csak a teteje látszik ki az árvízből és itt a vasúti forgalom is megszűnt. A liguriai Riviérán óriási szökőár pusztított és a tengerár Nerviben az olasz Riviera legszebb fürdőhelyén idézte elő a legnagyobb pusztítást. Mint Freiburgból jelentik, Baden tartomány egész területén is árviz pusztított- Dünglingenben és Hucksweiherben szombatra virradó éjjel félreverték a harangokat és felriasztották álmából a lakosságot, mert az árviz hirtelen veszélyessé vált. A házak, istállók és gazdasági épületek a legrövidebb idő alatt viz alá kerültek. Az árvíznek itt egy áldozata van és az anyagi kár igen nagy. UJ RÓZSA SÁNDOR A SZEGEDI HATÁRBAN Vecsernyés Sándor rablóbandája tartja rettegésben a Szeged-földi tanyák népét A homok-megye üres sarkán most már vigan szalad a kis vasút. Kurta kocsiflurku mozdony dohog 'rajta gőgéskodő nagy sikongással és hizelgő-nyájasan a csizmás homoki bennszülöttek iránt. Minién két kilométer*ul.án.juegáJ! .. nekik, ,a jegyet is fönn a kocsiban adja. annyi lukkal, hogy egy világvárosi villanyos átszállójegyc halálra szégyelhetné magát mellette. A sínpár nem sokkal szélesebb, mint a vonalazás a szépirási füzetben, de a tömzsi fiatal gép-bika zakatoló kedve azért a város szivdobbanásait lükteti a puszta alkonyatába. Fölhasogatták a vastag legelőket is, elvitték a fönn horgászó kutágast, az ösztörü;a fogait kikorhasztotta az idő és a szélmalmok száraz vitorlákkal szinte magukba roskadtan fordítanak hátat a kövér szeleknek. Ritkán akad olyan zsiványvérii legény is, aki az éjfélbe hulló lakodalmakon kihívásképp az asztalba szúrja a bicskát, csak azért, mert öregapja heszé't Rózsa Sándorral. A vén betyár emléke fölött is már foszlani kezd a nőtás, balladás szemfödő. Csupán a tanyai tanítók rémitgetik sorsával a mordályképii csajhos lurkókat. (Ugyan beszélik azt is. hogy az egyik szegedi erdőben még megvan a repedt kérgü nyárfa, ahova az ájtatos rahlóvezér bevéste nevének a kezdőbetűit. Ha igaz, hogy tudott Írni és törődött ennyire az utókorral.) Ebben a tanya-sürüs. vonatfüsttel üzengető civilizációban aztán igazi meglepetés a Vecsernyés Sándor próbaszerencséje. Vecsernyés megkísérelte mesterséges lélekzéssel feléleszteni az oda-vidéki rablóromantikát. A dolog elég hagyományosan: asszonnyal Indult. Vecsernyés Sándor szeged-földi legénv a műit őszön nősült, elvette egy dorozsmai gazda leányát. A lány szülei azonban kezdettől fogva rossz szemmel nézték a házasságot és a lakzi után is nanirenden volt köztük a törzsönködés. A fiatal vő végtére megunta a folytonos ujjaskodást, egy hevesebb összeszólalkozás alkalmával alaposan elverte a sokat kelletlenkedő apóst, anyóst és elszökött a háztól. Tavaszkor aztán egy éjszaka eltűnt a fejős jószág az öreg házából. A következő napokban sor került a lovakra is. A szegedi vásáron megtalálták a lovakat, sőt magát Vecsernyés Sándort is látták a sátorok közt, de az ügyes jószágtclvaj hamar neszét vette a bajnak és még ide- j jén módját ejtette ' a menekülésnek. Az újdonsült Rózsa Sándor ezután végérvényesen és visszavonhatatlanul ráadta fejét a goromba életre. Csak olykor éjjel, fv» fLfbnn a lales.<z9 ablakán.. ! mert az asszony még mindig ragaszko! dott hozzá. Ilyenkor mindig lába kelt va■ laminek a ház körűit amint emlegetik, ■ ebben a munkában az asszony is segitsé! gére volt Vecsernyésnek. De aztán lassan ö, ís^eUiidetgiilUtőle. A fiatal .Vecser-1 nyés menyecskézo ember hírében állt I mindig, most azonban ennél csúnyább j históriákba is belepotíyant az uj rablóvitéz neve. Kissor, Rókabögyös, Tüsök\ sor felől olyan híreket hozott a szél, ; hogy Vecsernyés szívesen rabol szerel- i met a tanyákon, ha más rabolni való í nincs, sokszor még válogatás nélkül ko- I rosabb, nem hozzá való személyektől is. I Összeharagudtak, az asszony is kiadta útját és Vecsernyés az elmosott nyomokon neki vágott a szegedi erdőknek. Az utolsó kis ezüst horog is elugrott előle, ami a bitangsorsból még ki-kicsalogatta néha egy jobb nyugtalanságu éjszakai órára. # Lopás, fosztogatás, betyárosdi attól lógva állandó műsoron volt a szegedi határban. A csendőrség nyomozott, a fegyveres szőlőcsőszök, tanyai bakterok talpon voltak minden éjjel. Nobát Vecsernyés Sándor egy ilyen pusztai csősz házának a padlásán húzódott meg. Hetekig ott tartózkodott az ásók, kanak és egyéb szőlőmivelő szerszámok között. Talán még ma is ott van, ha a csősz nem rögtönöz neki tolvaj-szülő alkalmat azzal, hogy egy nap feleségestől, gyerekestől elmegy hazulról. Vecsernyés Sándor éppen pénz szűkében lehetett, eladta a biztos hajlékot. Amikor a mit sem sejtő házigazda eltávozott, kis nyílást csinált a padiaton é; egy nyugalomba helyezett szalmahuzó gamő segítségével rendre kihorgászta a szobából az ágyneműt, a székeken heverő ruhákat és a könnyebben értékesíthető tárgyakat. Másnap a kissori Magyari-erdcben látták, harmadnap kivonult a csendőrig, de a hires Vecsernyésnek akkor már hült nyoma volt. Az éjszakai rablások, bűntények szá-) ma ped'g egyre nőtt a környéken. A ha- ; tóságok már több mint egy hónapja vergődnek a garázda rabló késrekeritésével. j Eddig még jelentősebb eredmények nél- | kül. Ä járó-kelők olykor találkoznak vele ; itt-ott az erdőben, jelentést tesznek róla, ! de mire a hatósági személvek megérkez- ! nek, Vecsernyés már más tájakon kóborol. Legtöbbet látták Tüsök-sor. Rókabögyös környékén és a Kissor pusztához közeleső Magyari-erdőben leginkább, arraíájt háborgatta a lakosságot, de kel- | lemetlenkedett a puszta-mérgesi és átokházi tanyák népének is. Sőt mondják,1 1927. november 13 hogy egy-egv kecsegtetőbb váratlan rt»v ményében elmerészkedik egész Szeged alá. A jelek sok helyt arra vallanak, hogy Vecsernyés Sándor nem egymaga követi el a büntettek nagyobb részét. A hatóság úgy sejti, hogy talán egy kisebb rablócsapat vezére az ügyes betyárlegény. Legalább is akadnak olyanok, akik Vecsernyést itt-ott harmadmagával látták. * A múlt hét végén egy éjjel valaki fölgyujtotta Vecsernyés Dorozsmán lakó apósának széna-vontatóit. A tűz átcsapott az istállóra is. A házat valahogy^ megmentették, de a pajta és az udvaron álló melléképületek leégtek. A tettes nem lehet más, mint Vecsernyés. A szegedi hatóság nyomban huszonnyolc tagú rendőri készültséget küldött a Magyari-erdő átkutatására. Másnap a nyomozást vezető rendőrtiszt kérelmére még hat ember ment Szegedről a gyanús vidékre. Eddig még semmi eredmény. De már útban van a betyár legidősebb ellensége, a hideg.Vörös levelek égnek a fák alatt, az erdő megkopaszodik és átlátszó lesz. Az első hó aligha fogja mellére szívni a bujkáló Vecsernyés Sándor lába nyomát (Bj.) Mozis és pénzügyi tisztviselő A becskerski Balkán-mozi tulajdonosának nyilatkozata Becskerekről jelentik: Megírtuk, hogy a becskereki Balkán-mozi ellen a pénzügyigazgatóság eljárást- inditott. mert tizenhárom jegyen radirozás nyomait észlelték. A mozitulajdonosok ellen Vukovics Vojin pénzügyi tisztviselő feljelentést tett az ügyészségen, mert állítólag súlyosan megsértette. Ebben az ügyben Milovanovics Milán, a Balkán-mozi tulajdonosa a következő nyilatkozat közlésére kért fel bennünket: — Valamennyi jegyet, amelyet elkoboztak, aznap kaptuk a pénzügyigazgatóságtól, tehát előbb el nem adhattuk. Ünnep volt éppen, amikor nagy a tolongás és igy többeknek telefonon megrendelt jegyét a jegyszedőknél helyeztük el, hogy a látogatóknak ne kelljen a pénztárnál tolongani. Vukovics nr, anélkül, hogy bármit kérdezett volna, odaugrott felkapta a jegyeket, zsebregyiirte és elrohant velük. Ha megkérdezte volna, hogy miféle jegyek ezek, akkor az egész izgalom elmaradt volna. — Másnap felmentem a pénzügyigazgató helyetteséhez — de nem Vukovicshoz, akit azelőtt nem is ismertem — és megkértem, hogy a jegyek elkobzása által okozott kárt nekem térítsék meg. Az igazgatóhelyettes ur ezt meg is ígérte. A kár azáltal származott, hogv az elkobzott jegyek a 8 órás előadásra szóltak, de mivel háromnegyed 7_ órakor Vukovics ur elkobozta őket, kénytelen voltam uj jegyeket kiadni. Az elkobzott jegyeket az igazgatóhelyettes ur jelenlétében átvizsgálták és azok közül csak három jegyen volt radirozás, a többi minden tekintetben rendben volt. Én magam is csodálkoztam rajta, hogy csak három radírozott jegyet találtak és nem többet, mert közismert dolog, hogy a közönség napról-napra tömegesen hozza vissza a jegyét kicserélni másik előadás-, ra, vagy mikor már bent ülnek és észrevesznek egy ismerőst, átcserélik a jegyüket az ismerős melletti helyre. Ilyenkor természetesen kiradírozzuk a jegyről az előző számokat és másokat Írunk a helyére, de az államot ezzel meg nem károsítjuk. — Tény az, hogy izgatott voltam, mikor a pénzügyigazgatósághoz felmentem, de nem az elkobzás miatt, mert abban engem hiba nem terhel, hanem azért, mert aznap háromszor is zaklatták a fináncok a publikumot egy előadás folyamán. Először a rendes ellenőrzés volt, aztán jött a revízió, végül a szuperrevízió. A közönség már egészen ideges volt és egy ur. aki addig mindennapos vendég volt a mozimban, a harmadszori zaklatásnál földhöz vágta a jegyét, eltávozott és azóta nem jött többé a moziba. — Vukovics urat én nem sertettem meg. Az igazgatóhelyettes ur becsöngette őt én csak pár szót váltottam vele egész nyugodtan. Sértő szót a szájamon ki nem ejtettem .Végül ezúttal köszönetemet fejezem ki a pénzügyigazgatóságnak, mert az eset óta békében_ hagytak a közönségünket és nem zaklatják a folytonos ellenőrzéssel. NOVISAD, 0R8ÄN-PEN5I0 Vízvezeték, mosd.k, melegvizfütés. TELJES P21ÍS 0 70—00 Eiaár Abonensekne’: engedm-'ny. Telefon 25—36
