Bácsmegyei Napló, 1927. november (28. évfolyam, 304-333. szám)
1927-11-13 / 316. szám
1927 november 13. BÁCSIM EG YE* NAPLÓ 3. oldal A belügyminiszter rendeiete uj irányba tereli a vajdasági községpolitikai tárgyalásokat A vajdasági radikális és demokrata képviselők megegyezése alapján a legtöbb képviselőtestületben radikális-demokrata koalíció alakul — Szuboticán bizonytalan a radikálisok és demokraták együttműködése — A becskereki petíciók Szíaribecsejen magyar lesz az elöljáróság fele Vajdasági politikai körökben nagv emóciót kellete a miniszterelnöknek a főispánokliaz intézett körrendeleté, a mely szerint a kinevezett községi és városi tisztviselők nem szavazhatnak az uj községi elöljáróságok megválasztásánál. Ez a körülmény teljes egészében megváltoztatta az eddigi pártközi tárgyalások menetét a képviselőtestületi többség létrehozására. mert a relativ többséggel rendelkező pártok az eddigi tárgyalásoknál mint biztos szavazatokra számitoltak azokra z tisztviselőkre, akik hivatalból tagjai a községtanácsnak. A miniszterelnök körrendeleté azonban megdöntötte ezt az alapot, amely nagy szerepet játszott a többség összeállításánál. Ugyancsak uj irányt adott a tárgyalásoknak a vajdasági radikális és demokrata képviselők péntek esti egyhangú határozata, amelyben felhívják pártjuk szervezeteit, hogy lehetőleg radikális-demokrata koalicióból állítsák össze a községtanácsok kormányzó többségét az országos politikai koalíció szellemében. A Vajdaságban a legtöbb lielyVn a demokraták és a radikálisok együttműködésére eddig különböző okokból nem lehetett számítani, a radikális és demotratapárti országgyűlési képviselők harározata azonban bizonyára közelebb fogja hozni egymáshoz a két kormányzó párt vajdasági szervezeteit. Ezek a hirtelen beállott ui körülmények, mint értesülünk, megváltoztatták a szuboticai pártközi tárgyalásoknak a menetét is, amelyek most egészen más mederben folynak, ámbár szuboticai politikai körökben még most sem számítanak a radikálisok és a demokraták együttműködésére, mert a két helyi szervezet között mélyreható ellentétek vannak. A Bácsmegyei Napló munkatársa egy előkelő radikálispárti politikustól úgy értesült, hogy Szuboticán legkésőbb szerdán kézzen lesz a megegyezés a városházi többség megalakítására és a legtöbb valószínűség szerint radiká'is-néppárt-magyar- Radics-iparos- Vereskedö-munkás- koncentrációból fog alakulni. amelynek nyolcvan főnyi többsége lesz a húsz tagú ellenzőkkel szemben. A szuboticai községpolitikai állásfoglalás ügyében vasárnap két fontos értekezlet lesz. Az egyik a radikális párt kerületi bizottsági ülése, amelyen dr. Miladinovics Radivoi. a kerületi bizottság elnöke fog elnökölni, a másik a horasztpárt járási szervezetének üléssé. amelyen dr. Voinics Tunics István listavezető, a párt vezére fog beszámolót tartani. Mérő Ignác mandátuma és a szombori Pribicsevicspárt Szomhorból jelentik: Mérő Ignácnak a szombori mag var párt elnökének mandátuma ellen, mint jelentettük, petíciót adtak be. Grigorijevics Emil dr. a Pribicsovics-párt e’nöke legutóbb a Bácsmeg.vci Napló munkatársának kijelentette, hogy a Pribicscvics-párt nem adott be petíciót Mérő Ignác mandátuma ellen hanem egy Pribicsevics-párti képviselő ís a párt maga elitéli ezt a peticionálást. Ami egyébként a petició alapját illeti, íz maga meglehetősen nevetséges. A város és Mérő Ignác közötti •íterződéses viszony ugyanis mindössze annyi, hogy a Mérő tulajdonát képező iparvasnt átmegy egy városi dűlőn és ennek használatát negyvenéves szerződés biztosítja, amely szerint a Mérő-féle téglagyár évi tizenkét dinár bért fizet az úthasználatért. Ez a szerződés természetesen komolyan számba sem jöhet, mint összeférhetetlenségi ok. Uj választások Becskereken? Becskerekről jelentik: Miután a becskereki községi választások ellen hat párt nyújtott be petíciót és pedig a hivatalos radikális, a független demokrata, a disszidens radikális, a német, szocialista és a sport párt, ennélfogva körülbelül biztosra vehető, hogy a választásokat megsemmisítik és Becskereken uj választások lesznek. Ha azonban ez mégsem következnék be, akkor is az uj képviselőtestület legalább két hónapig nem ül össze és a város ügyeit továbbra is a régi kinevezett kiszélesített városi tanács és a városi kinevezett tisztviselők intézik. A községi választásokról szóló szabályzat szerint ugyanis a petíciók fölött elsőfokon a főispán dönt. aki egy hónapon belül köteles dönteni, de ha már további tizenöt nap elmúlt döntés nélkül, akkor a közigazgatási bírósághoz lehet fordulni, amely további egy hónapon belül határoz, Így tehát körülbelül két-két és fél hónap kell hozzá, amig az tii választásokat meg lehet tartani. Ebben az évben tehát negyedik választásra van kilátás Becskereken. Természetes, hogy a Választópolgárok már nem nagyon lelkesednek a választásokért, belefáradtak már. miért is valószínű. hogy az ui választáson lényegesen kisebb számban szavaznak maid le, mint az eddigieken. Ebben a valószínű esetben pedig ha nem is lényeges, de mindenesetre érdekes változások várhatók az eredményben. Ui helyzetet teremt előreláthatólag a pótválasztáson az a körülmény is. hogy addigra valószinülez egyesül a radikális párt két frakciója Becskereken. A két listát a pótválasztáson nem lehet egyesíteni. de valószínű, hogy a békesség és egyesülés megszaporitia a radikális szavazatok számát. A radikális frakciók egyesítésére megindított akcióra vonatkozólag Popovics Dusán, a hivatalos radikális párt elnöke munkatársunknak a kővetkezőket mondotta: —• Még a fele utón sem vagyunk ugyan, de biztosra veszem, hogy meg fogjuk találni azt az utat, mely a két radikális tábort újból össze-. hozza. Ennek meg kell történni és meg is fog történni. Az akciót a mi pártunk kezdeményezte és folytatni fog.ia mindaddig, amig teljes sikerre nem vezet. Mi nem kívánjuk a másik radikális csoportból senkinek a félreáilását, sőt még azokat is szívesen látjuk, akiket a másik csoport a független demokratáknak engedett át. Balassa-párti és radikálispárti koalíció ajakul a sztaribecseji községházán Sztaribecsejröl jelentik: A Balassapártnak a községi választáson aratott győzelme folytán a sztaribecseii községházán nagyarányú változásokra van kilátás. Úgy az ellenzéki blokk, mint a radikálisok tárgyalásba bocsájtkoztak dr. Balassa Pállal koalíció alakítása végett. Az ellenzéki blokk nevében dr. De. beljácski Gyúró demokrata tartománygyűlési képviselő tárgyalt Balassával. Az ellenzéki blokk ajánlatában az elöljáróságnak paritásos alapon való megválasztását ajánlotta, úgyhogy az elöljáróság fele szerb, fele magyar volna. Dr. Balassa a negyvenes bizottsági ülés határozatától tette függővé a választ. A negyvenes bizottság Sznitz Gyula gyógyszerész elnökletével tartott ülést, amelyen dr. Balassa Pál beszámolt az ellenzéki blokkal folytatott tárgyalásokról. A negyvenes bizottság elhatározta, hogy tekintettel arra, hogy a radikális párt kompakt egység, nlig az ellenzéki blokk nyolc párt híveiből rckrutllódott, továbbá mivel a radikálisok elfogadták azt a békebeli rendszert, hogy egyszer magyar, egyszer szerb legyen a bíró. a radikális párttal köt szövetséget. A negyvenes bizottság ülésén részivel) Hörcsök Pál, az ellenzéki blokk listáiért belatolt egyetlen hivatalos magyar párti képviselő is. Börcsök béjeientette a belépését a Balassa-pártba és így a független magyar párt busz képviselővel rendelkezik az ellenzéki blokk tizenegy és a radikális párt kilenc tagjával szemben. A negyvenes bizottság ülésén kijelölték azokat a képviselőtestületi tagokat, akiket a magyarság részéről az elöljáróságba jelölnek. Helyettes bírónak Nagy Józsefet, pénztárnoknak Kurdcsonyi 'Mihályt, esküdteknek: Schweizer Mihályt és Csanák Dávidot jelölték. A radikális párttal kötött megállapodás szerint a radikális párt jelöli a birčt, a közgyámot és két esküdtet. Tekintve, hogy a Balassa—radikális koalíció nagy többséget alkot, a sztaribecseji községházán a tisztviselők és az alkalmazottak fele szintén magyar lesz. Huszonhárom kisebbségi képviselőt választottak meg Becskereken A lefolyt községi választáson megválasztott hetvenkét képviselő közül huszonhárom a kisebbségekhez tartozik, vagyis a képviselőtestület 32 százaléka kisebbségi. Uj választás esetén a kisebbségi városatyák száma minden valószinüséc szerint legalább három-néggyel emelkedni fog. > Hodzsa Milán csehszlovák kultuszminiszter nyilatkozik a Bácsmegyei NapBartha magyar hadügyminiszterrel való tárgyalásokról A Marcelin-Berthelot ünnepség sok minden más mellett arra is hasznos volt, hogy újabb alkalmat nyújtson a csehfrancia baráti viszony osztentativ kimutatására. A nagy barátság mindenesetre kétoldalú: Nemcsak, hogy a csehek szerepeltek aránylag legnépesebb (30 tagból álló) küldöttséggel az ünnepi héten, hanem anyagilag is nagy áldozatot hoztak, kerek egymillió frankkal járulván hozzá az építendő »Maison de la Chimie«-hez. Érthető ezek után, hogy a világ minden tájáról Parisba sereglett küldöttségek közül a cseh delegáció részesült a legtöbb kitüntetésben és hogy az egyébként fölöttébb megnyerő meg. jelctiésii kultuszminiszter Hodzsa Milánt szinte már a tulságig menő szeretettel és tisztelettel fogadták úgy a francia kormány, mint a latin tudományos világ mindama korifeusai, kiknek e csaknem egy hétre nyúlt ünnepségen házigazda! teendőjük akadt. A láthatólag nagyintelligenciáiu és hatalmas szónoki készségű államférfim minden bámulatos rugalmassága mellett is ugyancsak belefáradt a folytonos iinnepelteiésben, melyből ha néhány percre a Hitel Contincntalhan levő appartementjébe visszahúzódhatott. ott viszont a nemzetközi sajtó ezernyelvü tudósítóinak ostromát kellett kiáltania. Hodzsa Milán ugyanis a szokványos udvariassági kérdéseken túl is különösen aktuális érdeklődést keltett á sajtó képviselői előtt, minthogy neve, épen most sodródott bele az állítólagos Pa- Ieolog-jegyzék körülötti vitába. A prágai miniszter valóban ritka óvatossággal tett eleget az újságírók kívánságának. Sorra nyilatkozott a francia kérdezőknek franciául, az angoloknak angolul, a németeknek, sőt a magyaroknak is mind a maguk anyanyelvén, melyet egyforma biztosan és gördülékenyen kezel. Nem volt könnyű dolgom ezekután, hogy Hodzsától épen e kér. désekre vonatkozólag a sablonos tömegnyilatkozatoktól eltérő, alapos és kimerítő magyarázatot kaphassak. Bizony már jóval elmúlt éjfél, mikor hosszas beszélgetésünk után elhagytam a vendégminiszter lakosztályait — »Megzavarásról szó sem lehet, felelte a miniszter és mosolyogva. Bethlen gróf magyar miniszterelnök hivatkozása az 1918-ban folyt tárgyalásokra a magyar-csehszlovák demarkációs-vonal megállapítása körül ténybeli tévedésen alapul — mondotta Hodzsa. Én azonban valósággal örültem neki, hogy épen Parisban létemkor vettem tudomásul c nyilatkozatot, mert itt a világsajtó közepette nem került munkámba e helytelen kijelentéseket kellő értékükre leszállítanom. — A tárgyalások, melyekre Bethlen gróf miniszterelnök ur hivatkozott, tényleg megtörténtek, még pedig a következő körülmények között: — A háború után közvetlenül, 1918 őszén Magyarország és az ujonnan ala. kuló csehszlovák állam még tényleges hadiállapotban voltak egymással. Az egész Tótföldet magyar csapatok tartották megszállva. Nekünk viszont :ikkor még nem volt semminő organizált hadseregünk és ennek folytán semmi kedvünk sem volt újabb fegyveres bonyodalmakba keverődni. A polotikai helyzet kétségtelen volt, minthogy a szlovák Nemzeti Tanács már október 30-án kimondotta Slovakia csatlakozását Csehországhoz. Ennek folytán és Andrássy Gyula gróf külügyminiszter október 26-iki jegyzékének értelmében, elvárható lett volna, hogy a magyar kormány levonja a konzekvenciákat és katonailag desinteresszáija magát Szlovákiában, vagyis hogy ezt a területet ki. üriti. Sajnos ez nem következett be. Ezért engem, ki tagja voltam a szlovák Nemzeti Tanácsnak a prágai kormány tejhatalommal küldött 1918 november 20-án Budapestre, hogy a magyar hadügyminisztériummal valaminő elfogadható egyezséget létesítsek erre a kérdésre vonatkozólag. — Hogy itt nem valaminő határniegállapitásról volt szó, az már abból az egy tényből is tisztán kiviláglik, hogy noha nekem ugyanabban az Időben a magyar politikai kormányzattal is a legkülönbözőbb tárgyalásaim voltak folyamatban, erről a specifikus kérdésről egyedül Bartha akkori magyar hadügyminiszterrel és Vix ezredessel, a Budapesten állomásozó entente-csapatok vezetőjével tárgyaltam. — A Franchct d'Esperey és Károlyi Mihály között Belgrádban már előbb létrejött fegyverletétell egyezmény már megállapitot votlt egy demarkációs vonalat, de csak azon országrészeken, melyek az armee d'Orient operációs bázisát alkották. Ez a déli demarkációs vonal is csak provizórikus volt: Hisz Erdélyt derekben metszette, keresztül! Arra a néhány hétre szólt ez az egyez-, mény, inig Parisból meg nem érkeznek a demarkációs vonalra vonatkozó utasítások. Ez helyen hadd utaljak maguknak a magyaroknak az Időbeli állandó panaszkodására, hogy semmi pozitiv megegyezésre nem tudnak jutni az entente magyarországi expozituráival, mert minden Magyarországra vonatkozó dolog Foch és Clemenceau Íróasztalain Parisban döntik el! — De ha a Frachet d’Esperey-féle megállapodás a déli részekre vonatkozólag legalább rövid lejáratú provizóriumot állapított meg: Az északi, illetve a szlovák határra vonatkozólag, egyáltalán nem semmim'» megállapodás. Csakis ebből az okból kellett nekem Bartha külügyminiszter úrral egy rövid lejáratú provizóriumot teremteni. Hogy csak erről és nem másról volt szó, az meg van írva magában a Bartbával kötött megegyezésben is szószerinti »Ez a demarkációs vonal addig marad érvényben (ezt mondja a megegyezés szövege) mig a szövetséges hadseregek fővezérlete meg nem fogja állapítani a tényleges demarkációs vonalat.« Ez a Bartha hadügyminiszter úrral megállapított vonal, melynek pontos lefutására egyébként e percben már magam sem emlékezem) lehető egyenes vonal volt és meghúzásánál bennünket' kizárólag stratégiai szempontok vezettek. Arra voltunk tekintettel, hogy a megállapítandó vonal a fontos katonai centrumokat érintse. — Jellemző egyébként — amiről nem szól Bethlen gróf — hogy ez a vpnal bár az akkori katonai helyzetből «WS-
