Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-23 / 295. szám
_? L_ ^ ' d - ■ 'fHiCSSSE(Ptm NAPLÓ 1527. október 23._ i Nemezis (A txiacedón terror tanulságai) • Irta; Dr. SEITMANN REZSŐ A terrorista merényletek láncszeme az utóbbi hetekben ismét gyarapodott kettővel: a prágai albán követ és Macedónia kormányzójának, Kovacsevics tábornoknak meggyilkolásával. Ha látszólag különálló is a két orgyilkosság a laikus szemében, a politikai élet szemlélője kell, hogy mindkettőnél megtalálja az okozati összefüggést, mert mindkét gyilkosságnak nagyon is mélyen fekvő oka van, melynek vizsgálatából kitűnik, hogy a felelősség nem csupán a merénylőket terheli. Kovacsevics tábornokot abban a faluban érte a gyilkos golyó, ahol az első Balkán-háborút bevezető bomba felrobbant 1912-ben. Végzetszerü véletlen vagy a jól megszervezett terrorizmus számítása okozta-e ezt? Általábanvéve azt is lehet kérdezni: miért épen Kovacsevicset érte a gyilkos golyó s mit tett a nehéz feladatot teljesítő tábornok olyat, hogy ezáltal gyülölség tárgya legyen? Feleletet erre a kérdésre a történelmi vizsgálat adhat csupán, mert egészen nyilvánvaló, hogy nem a tábornok személye volt a fontos ott, hanem az a tény, hogy a pacifikálásra kiküldött kormányzó, aki népszerűség és elismerés mellett a lakosság jólétén fáradozott, akár polgári, akár katonai személy, kellett, hogy elpusztuljon attól a maffiától, amelynek épen a békés kormányzat nem kell. A terrorizmus végre is nem tesz különbséget személyek közt és a megállapítás épen azt mutatja, hogy többnyire az értékes elemet teszi ei utjából. A megvadult, féktelen és megfontolatlan nacionalizmus terítette le az utóbbi években Teliini tábornokot Albániában, Sir Lee Stackot Kairóban, Írországban pedig a külügyminisztert. A terroristák eszteleusége azonban mindenütt súlyosbította annak a népnek a helyzetét, melyen állítólag segíteni akart s amelynek elnyomottságát panaszolják. A macedón-bolgár nép helyzetét kerek negyedszázad óta súlyosbította a; folytonos guerillr-hátoru, melyet felelőtlen, elemek a rtiíf»* nejében 'ViiWtiÖR' kormányaik elicn, legyen az török, görög, bolgár vagy szerb s mindenütt — a történelem tapasztalata szerint — csak a kormányok kényszerűit represszáliáit vonták maguk után s a megtorlás nem annyira őket, mint a népet érintette mindig, amelyet ők, az esztelenek állítólag segíteni akarnak. Ezt mindenütt láthatjuk, hogy a beteges nacionalizmus terror alakjában jelentkezik. Így volt ez sokáig Írországban is, aiiol a műveltség valamivel magasabb fokon állott, mint Istip macedón faluban. A polgárság a terror kirobbanása után ott is megalázó és lehetetlen helyzetbe, két tűz közé került, valahányszor a terror felemelte véres fejét: egyrészt a reguláris állami katonaság, másrészt a felelőtlen, felfegyverzett bandák karmaiba, mely csupán garázdálkodik és hajtogat, de nem gyakorolhatja a polgári hatalmat. Ily esetben csupán természetes, ha a bandák és a reguláris katonaság harca a polgárság rovására megy. A macedónok ezt nemzedékeken át szenvedik, a jelen esetben pedig a macedón bandák nem csupán saját népükre, hanem a velük testvér bolgárokra is bajt hozott, jóllehet bevallott szándékuk a Bulgáriához való csatlakozás. De még ha ez nem is lenne lappangó szándékuk, akkor is esztelenség és rriegfontolat’anság volt az orgyilkos merénylet, amellyel a nekik állandóan asylumot nyújtó Bulgáriára bajt és kellemetlenséget zúdítottak, mert azáltal, hogy működésűk szinterét szerb területre helyezték át, a teljesen lefegyverzett Bulgáriát hozták bajba s amellett komoly internacionális zavart sikerült előidézniük tijbói. Ismételjük: újból. Mert ők voltak azok, akik bevezették bombáikkal az első és második Balkán-háborút, ők, akik Bulgáriát a józan ész ellenére a németek oldalára vitték a világháborúban, miáltal sikerűit elérniök Bulgária romlását és Macedónia elszakitását; ők vonhatók felelősségre Stambulinszky meggyilkolásáért s az ennek nyomában járó vérfürdőkért és proseriptióért, mely épen arra az időre esett, melyben Jugoszlávia és Bulgária közeledéséről volt szó. Mindezeken kívül pedig a belső intrikák nyomán járó testvérgyilkosságok hosszú sorozata is a macedón komitácsik lelkiismeretét terheli. Nem titok és senki előtt nem kétséges, hogy a legutóbbi gyilkosság úgy a jugoszláv, mint a bolgár kormányt kínos helyzetbe hozta, mert a segítés módja egyáltalán nem látszik egyszerűnek. A gyilkosság a közvéleményt erősen felizgatta s a kormánytól érthetően erélyes rendszabályokat követel. Ez pedig csak két módon lehetséges: vagy Bulgáriát kényszeríti a jugoszláv kormány a garázda bandák kiirtására, vagy a Népszövetség elé viszik az egész esetet. Az első eset nem célszerű, egyszerűen presztizs-kérdés miatt, amint az látható volt az 1921-iki jugoszláv részről történt albániai és az 1925-iki görög részről történt Bulgáriába való invázió alkalmával. A helyzet most se lenne jobb, mert a terror-csapatok leszerelése katonai utón úgyszólván lehetetlen, Bulgária pedig egyáltalán nincsen abban a helyzetben, hogy saját területén is hadat viselhessen ellenük, mert a béke csendőrségét oly minimálisra szállította le, hogy — déleurópai méretekhez képest, — az saját belső rendjének íentartására sem elegendő. A másik mód, a Népszövetség elé utalás lehetséges volna, de az felvetné azt a megoldási módot, amelyet az angol és német vezető politikai orgánumok amúgy is egyedüli megoldásnak tartanak. Ez az egyedül orvosszer a Balkán nagy betegségére, a macedóniai fókuszra az »Economist« szerint csak azt lehet, ha Jugoszlávia átalakul íoederális állammá,' melyben Macedónia épugy, mint Horvátország és Montenegró helyet találna vagyis olyan államszövetség lenne szövetséges államokból, mint p. o. a Német Birodalom, melynek államai autonómiájukat megőrizték. Ezt a receptet ajánlja a »Vossichs Zeitung« azzal a hozzáíoldással, hogy kiszélesíthető lenne oly módon, hogy Bulgária is belépne a Délszláv Államközösségbe, miáltal létrejönne egy egészséges Balkán-föderáció. Ez utóbbi azonban még nagyon is utópisztikusán hangzik és főleg egyébként Macedóniára vonatkozólag, föderalista Radics óhajával sem találkozik. Pedig a történelem tanúsága épen az, hogy minden reális tényt utópia előz meg. Ahoz, hogy a napról-napra mindinkább Jugoszlávia ellen irányuló olasz földközi-tengeri és speciall Balkán politika elé korlátot állíthassanak, egyedüli megoldás egy Balkán-föderáció. És c pontnál rá kell világítani arra is, ami legutóbb történt. Mussolini imperialista politikája Görögországot és Bulgáriát teljesen Jugoszlávia ellen állítja be s addig is azért tartja Albániát is, hogy lábát ott is megvethesse s az Adria előtti utat sikeresen elzárhassa a fejlődő Jugoszlávia elől. Nyilvánvaló, hogy úgy az istipi merénylet, mint a prágai merénylet értelmi szerzői Rómában keresendők. KOZMETIKA Rovatvezető: Dr. Vécsel Jenő kozmetikus A fürdő, mint kozmetikum Nem csupán az arc, hanem a bőrfelület minden része abszolút tisztaságot kíván. Kozmetikai szempontból tehát a legideálisabb állapot volna a naponíai fürdőzés. Sajnos igen kevesen vannak, a kik a bőrápolásnak ezt a. js^qlémibb követelményét teljesíthetik,, .sőt (a fegtöbbszö? még azok sóin . teszik ~merí,': akiknek módjukban állana. Amint egy kiváló és nagy tapasztalati! kozmetikus Dr. Veress piofeszor nagyon helyesen mondja: »Ma, amidőn a létéret váló küzdelem minden téren a legnagyobb fokú tevékenységet követeli meg az embertől, testünk ápolása gyakran háttérbe szorul egyfelől idő, másfelől pénzhiánya miatt. Egyesek hamis takarékosságból nem mennek fürdőbe, mások szegénységük miatt nem juthatnak fürdőszobás lakáshoz.« A fürdéstől sokat visszatart — főleg vidéken — a közfürdőknek tisztaság tekintetében nem épen mindig alaptalanul rossz hire, ahol látszólagos tisztaság és nem épen lelkiismeretesen végzett tisztogatás mellett a fertőzés számtalan veszélyének van kitéve. De ha már többféle okból a naponta! fürdés keresztül nem vihető, legalább egyszer hetenkint melegvizes szappanos lemosás kozmetikai szempontból elengedhetetlen volna. Mindazoknál, akik porban, füstben dolgoznak, vagy nehezebb fizikai munkát végeznek, ajánlatos, hogy legaláb azokat a testrészeket, amelyek az izzadság, szennynek leginkább ki vannak téve, (arc, kéz, láb, hónainak stb.) esténként melegvizes lemosással tisztítsák. Kozmetikai célokra a kemény viz. mint pl. a kút viz, fürdőnek nem alkalmas. Ha lágy viz, u. m. eső, vagy hóviz nem áll rendelkezésünkre, úgy kemény vizet lággyá kel tenni azáltal, hogy felfűzzük, vagy szódát, boraxot, vagy szódabikarbónát teszünk belé. Hasznosak az u. n. buzakorpa fürdők, amelyek a bőrt fényiek puhítják. Mivel azonban az apró héjak a bőrhöz tapadnak, a fürdő végeztevei ieöbiitést kell alkalmazni. Régebben használták a meleg tejben való fürdést, — ma napság talán még a milliomosok sem engedhetnének meg maguknak ezt a luxust. Ma legfeljebb arcmosás céljából lehetne használni száraz arcbőrü egyéneknél, ahol jó hatást hozhat létre. A fürdővízben lehet többféle mosdócssenciát is betenni, ami egyidöben nagyon divatos volt. Falun, vidéken, ahol erdő, mező, hegyek illatos virágokat és gyümölcsöket teremnek az aromátikus fürdők elkészítése nem ütközik nehézségekbe. Régente az aromatikus .fürdőknek . nagyon fontos jelentőséget tBÍaííTonitóiítjk,- — -ma . már ’ A ’ jelentőségükből sokat''veszítettek, ám•fle'-itoTfeme^ ilfot.áit';éS';arQmájuk i ..miatt i megérdemlik a velük ' Való veszödseget. A bőr pórusai felszívják az illatos vizet és a bőr enyhe, tompa kellemes illatot nyer. Aromás fürdőt csaknem minden illatos virágból, növényből lehet készíteni. így pl. rozmaring, rózsa, levendula, hársfavirágból, fodormenta, vagy borsmenta levelekből, boróka- I fenyő bogyóiból és az erdei fenyő még gyantás tobozaiból, vagy tüieveleiböl. A gyümölcsök közül a málnát, epret é-s narancsot használják a fürdő céljaira. A virágokból és levelekből akként készül a fürdő, hogy azokat tetszés szerinti mennyiségben (4—5 maréknyit) 10 liternyi cső- vagy folyóvízben 2—3- szor felforralunk, ami akként értclmezéndö, hogy amint a viz felforrt, azonnal félrehúzzuk, ha kihűlt, újra melegre tesszük, majd ismét lehűtjük. Ezután a növényi anyagot egy tüiizacskóba kötjük be és a fürdővízbe beléeresztjük, ahova azt a vizet is hozzáadjuk, amelyben az illatos növény is kifőtt. A gyümölcsöknél azoknak a levét egyszerűen ki kell préselni és a nyert levet belekeverni a fürdővízbe. A legkellemesebb illatot arózsa, hársfavirág és eper fürdő ad. A ROVATVEZETŐ ÜZENETEI. N. S. V. Mol. Ha a szeplő csak szórványosan egyes helyeken fordul elő, úgy lehet azt villannyal is kiégetni, amikor természetesen ugyanazon helyen újból ki nem fejlődik. De ez nagyon felesleges és tulradikáiis eljárás, mivel rendesen mélyebb heg marad utána. Sokkal könnyebben célt lehet érni más módszerrel is. Szőke leány. Nagyjában önnek is szól az amit a multheti kozmetikai rovatban erről irtunk. Ugylátszik, hogy önnek még a rendesnél is érzékenyebb, finomabb bőre van, (általában a szőke nőknek bőre sokkal finomabb és érzékenyebb, mint a barnáké). Határozóit szert önnek sem ajánlhatunk annéikül, hogy önt láínók. Helyi kezelésül kén, ichthyol, vagy resorcin kenőcsre volna szüksége, amelyeknek a hatása azonban teljesen egyéni. Hogy melyik volna célravezetőbb, azt csak közvetlen vizsgálat állapíthatná meg. Mindenesetre tartózkodnia keli a túl meleg, fűszeres ételektől, szeszes italoktól, thea, kávé ivásától, gondoskodnia kell, hogy emésztési zavarai ne legyenek és lehetőleg kerülje a hirtelen átmenetet a melegről a hidegre és fordítva. Nem lehetetlen, hogy önnél az orr vörössége fagyási eredetű, amint maga is írja, úgy hiszi, hogy talán fázástól ered. Szó lehet még gyógykezelés szempontjából a hámlasztásról is, de ezt csak gondos orvosi felügyelet mellett volna szabad végeztetnie. Beograd, Kjiez Mile tine u. 13. E rovatban bővebben arról, amit ön tőlem kérdez, nem irhatok; — ellenben címére levél ment, amelyben minden irányban, kellő felvilágosítást talál. ' Ismerős kislány, Subotica. Azt írja, hogy a nevét azért nem közli velem, mivel én ismerem és igy szégyelné magút, hogy 15 éves kislány létére a szépségápolás tekintetében tanácsokat kér tőlem. Ebben nincs igaza: egy orvos előtt még esBj’ébb bajok miatt sem kell senkinek sem szégyenkeznie, annál kevésbé emiatt, mert hiszen minden nőnek — még ha az csak 15 éves is — joga és kötelessége, hogy szépségét lehetőleg ápolja és el ne hanyagolja. Hogy arcát — amióta a kozmetikai cikkemben olvasa — meleg vizben mossa, azt helyesen cselekszi. Abbeli félelme, hogy az arca ettől ráncossá lesz, teljesen indokolatlan, mert az arcbőr a meleg vizben való mosakodástól meg nem ráncosodik — főleg nem egy 15 éves kislányé. Mikép rendeljek önnek egy kenőcsöt? Nem akarnám, hogy úgy járjon, mint ahogy a levelében is irta, ' ogy valakinek a tanácsára kenőcsöt használt és az annyira ártott, hogy inég harmadnap is égette az arcát. Tudnom kellene ugyanis, hogy száraz-e az arcbőre, vagy zsiros, mert ettől függ, hogy miiyen kenőcsöt használjon; —■ legyen szives engem ebben az irányban felvilágosítani én készséggel teljesítem a kívánságát. Vagy nem jobb volnc talán, ha megpróbálná leküzdeni a szégyeftkezísét " és ' feljönne' hozzám, hogy én személyesen győződjem meg arról, ami talán mégis jobb volna! Hogy a benzinnel való lemosástól szőrszálak nőnek, — tévedés vagy képzelődés. N. S. Bucka Topo'a. Egyéni dolog; sőt újabban a divat befolyásának van alávetve. Vannak, akik a sápadt, halvány arcot tartják finomnak, előkelőnek, egyesek ízlésének a krétafehér, márványarc felel meg, — de minden logikusan gondolkodó ember a gyenge rózsaszínű pirrai átfutott, sőt a pirospozsgásat tartja szépnek, azon egyszerű oknál fogva, mert az egészséges bőrnek ez a természetes színe. Hi Irén Backa Palánka. Hogy milyennek kell lenni a szép arcbőrnek? A szép arcbőrnek sima, rugalmas, bársonyos tapintatutiak kell lenni; tiszta, minden foltól, mitesszertől, pattanástól mentes legyen s végül rózsaszínű, puha, hamvas. A bőr bársonyossága a barázdáltság következménye. Puhaságát a verejtékmirigyek váladéka adja meg, iontos ezért a működésük egyenletes volta. A rugalmasság a bőralatti kötőszövetektől függ. Ezek fogyása okozza a pettyhüdséget, amely bekövetkezhetik lesoványodás következében, vagy az öregedés jeleként. A bőrszínét egyik rétegének festéktartalma adja meg és a vérerekből áttiinő pirosság. A halványság a vérszegénység beteges jele, vagy annak következménye, hogy az illető állandóan zárt falak között tartózkodik. Több levélről a következő számban. A rovatvezető bárkinek szivesen áll rendelkezésére.-------------—.imjmüMa ’SCTS-.gJ»-- ■■■ S2ii!jßtiss!al! liBdvens lalálü&zs-nelys! Buclrpssi legszebb c al'.t»* szal.’ója ARLON-SZÁLLÓ iluda.iest, VJ., Pair ay Ede- . cca S2. sz., az Andrássy-ut és Ottogon-tér közvetlen közelében — Telefon 143-08. Központi fütéPtfBrdősz'»báklliidc;r>nielec víz Mérsékelt érák! 7442
