Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-23 / 295. szám
4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1927. október 23 .......... .....X Titkos kommunista nyomdát fedezett fel a beogradi rendőrség } Tíz gyanusitattat tartóztattak le Beogradból jelentik: A legutóbbi kommunista letartóztatásokkal kapcsolatban a rendőrség politikai osztályának vezetője, Atyimovics Milán elmondotta az újságíróknak, hogy a kommunisták Beogradban összeesküvő szervezetet alakítottak s , abba főleg ifjúmunkásokat és egyetemi hallgatókat vontak be. Az akció célja az volt,, hogy ismét, bár ezúttal titkosan, életre keltsék a kommunista párt szervezeteit az egész országban. A házkutatás alkalmával, mondotta Atyimovics, nagymennyiségű kompromittáló anyagot találtak, amelyből megállapítható többek között az is, hogy a kommunista szervezet Beogradban már megalakította helyi komitéját, azzal a feladattal, hogy a pártba visszatérítse a régi tagokat és toborozzon újakat a diákság, valamint a szervezetlen munkásság köréből. Legnagyobb sikerének a rendőrség azt tekinti, hogy megtalálta és elkobozta azt a sokszorosítógépet, amelyen a »Mali Bolsevik« cimü lapot készítették. A vizsgálat még nem fejeződött be, mert a kommunistáknál talált nagymennyiségű iratanyag áttanulmányozása hosszabb időt vesz igénybe. Letartóztatásban vannak ezek a gyanúsítottak: Kotur Nikola mérnökjelölt, Ko-vacsevics Pavle magántisztviselő, Brijacs Iván szabómunkás. Jazi Joszif vasmunkás, Popovics Dusán. Nikolics Obren cipészek, Todorovics Bogoszáv és Sztojkovics Vaszilije famunkások, Maíijevics Milos napszámos és Miljus Szima újságíró. Valamennyiüket éjszaka, rajtaütésszerűen fogták el. A rendőrség házkutatást tartott Kcrsovarri Ottokár, a »Novoszti« szerkesztőjének lakásán is. A házkutatás alkalmával azonban semmi olyasmit sem találtak, ami Kersovani Ottokárra terhelő volna. A becskereki szerb feespm durva támadással vádpjja . a, foldnrüvespárt elnökét Durvi becsüistsirtósárt és tesiisértésért feljelentette az ügyészségen — A fdídtnüvaspárt elnöke torkcnragadta, Qtieg .ite a foaspar .st, kést emelt rá ás letépte papi cin(JUiUSít Becskerekről jelentik: A becskereki államügyészséghez tegnaD rendkívül érdekes és merőben szokatlan feljelentést adtak be. A feljelentést Sztakics Zsárkó becskereki görögkeleti íőesperes nyújtotta be az ügyészséghez és abban bepanaszolja Rackov Milánt, a földmivespárt felsöbánáti kerületi szervezetének elnökét egy politikai gyűlésen vele szemben elkövetett súlyos támadás miatt. ISztakics főesneres feljelentésében, amelyet dr. Jaksics Zsárkó ügyvéd utján adott be. a következően mondja el a történteket: A becskereki független demokrata párt október 14-én este hét órakor a Gradnolica városnegyedben pártkonferenciát tartott a községi választások ügyében. A konferencián Sztanoievics Milos gimnáziumi tanár tartott beszédet, amikor Sztakics Zsárkó főesperes és dr. Matics Misa. a független demokrata párt listavezetője léptek be a terembe, akiket a jelenlevők üdvözöltek. Ezután Sztanojevics folytatta beszédét, amit csakhamar kínos incidens zavart mee. Ugyanis minden előzmény nélkül hirtelen felugrott helyéről Rackov Milán, a földmivespárt vezére, aki a hallgatóság között volt és súlyosan sértő szavakkal támadt rá a főesperesre, szidta az édesanyját, a íőesperes istenét. végül pedig azt mondta neki: — Ki innen, próta! Semmi keresnivalója itt! Sztakics főesperes a kínos támadással szemben megőrizte higgadtságát és n ::gedt. de komoly hangon azt válaszolta Rackovnak: — Ez a független demokraták pártértekezlete. ezen neked nincs helyed, aki nem tartozol ehhez a párthoz. Ekkor izgalmas jelenet következett. Rackov Milán odarohant a főesoereshez, még hevesebben szidalmazta, majd torkonragadta a főesperest, a másik kezével pedig többször mellbeütötte. A főesperes védekezni próbált a brutális támadással szemben, mire Rackov megragadta a főpap selyem övét, azt összetépte és a földre dobta. A kinos jelenet óriási felzúdulást váltott ki a jelenlevők között, akik valamennyien a megtámadott főoan segítségére mentek. Körülvették Rackovot, aki hatalmas termetű és rendkívül erős testalkatú férfiú és hosszas küzdelem után eltávolították a teremből. A nyugalom azonban csak pár pillanatig tartott, mert Rackov mindjárt visszatért a terembe és késsel a kezében újból rátámadt a íöesperesre és többször megütötte a főpapot, azután végleg eltávozott. Sztakics Zsárkó íőesperes köztiszteletben álló és nagytekintélyű főpap és az ellene elkövetett súlyos támadás hire az egész városban nagy felháborodást Lelett. Sztakics íőesperes a támadásért törvényes utón kivan elégtételt szerezni és ezért tette meg feljelentését, melyben Rackov Milárt durva becsületsértéssel és könnyebb testi sértéssel vá- I dolja. Vérbosszútól fél Ahmed Zogu Albániában megmozdultak Cena bég hivsi — Az északi törzsek az albán kormányt és az elnököt teszik felelőssé Cena bég Prizrenből jelentik: Albánia északi részében megmozdultak azok az albán törzsek, melyek a megyilkolt Cena bég híveinek vallják magukat. Az albán kormányban nagy idegességet váltott ki a törzsek nyugtalansága és attól tart hogy Cena bég hivei vérbosszút állnak Ahmed Zogu bég köztársasági elnökön, mert a törzsek vezetőinek az a véleménye, hogy a merénylet az albán kormány müve, amely nem jó szemmel nézte Cena bég szlovenofil politikáját. A kormány az első jelentések hírére megerősített csapatokat küldött Észak-Albániába. A határőrségeket is megerősítették és Ahmed Zogut állandóan erős fegyveres őrség veszi körül. A koszovszki komité tagjai szigorú elhaláláért lenőrzést gyakorolnak. Északalbánia latsai felett. Cena bég hivei nyíltan hangoztatják tervüket, hogy bosszút akarnak állni Cena bég életéért. A kormány intézkedéseit Cena bég legkitartóbb híveinek Crnoglavics törzsfőnöknek akciója váltotta ki, aki az albár, kormányra hárítja a felelősséget a gyilkosságért és különösen Zogu béget okolja a történtekért A hatóságok nagy figyelmet fordítanak az északi albán törzsek megmozdulására és általános az r, vélemény, hogy Albánia uj véres harcok előtt áll. Az elégedetlenség Észak-Albániában napról-napra nő, mert a lakosság örökös zaklatásoknak van kitéve, amióta a kormány bosszútól való félelmében csapatokat küldött erre a vidékre. Ausztria leghatalmasabb ara bahas előtt? Seighart utódjául Kienböck pénzügyminisztert emlegetik a Bodencreditanstalt elnökeként Béc^i pénzüeff körökben néhány! nap óta szenzációs küszöbön álló eseményről, keringenek .hírek. Ezek szerint Sieg-/ l?húrt R'iiaólf. 'Ausztria leghatalmasabb embere, a Bodencreditanstalt kormányzója bukás előtt áll. Sieghart vezetése alatt a Bodencreditanstalt a háború befejezése óta szédületes fejlődésen ment keresztül, elnyelt egv csomó nagy és közép bankot, közöttük az Unionbankot és a Verkehrsbanko't. amelveket néhánv hónap előtt olvasztott magába. Kétségtelen, hogy az utolsó esztendőkben Sieghart Rudolf Volt - Ausztria 'legnagyobb hatalmassága. Pénzügyi körökben most az v,, bir-iám, bosrv az Uniotibunk és a ‘: rkehrsbank beolvasztása nagv veszeságekkel járt és ezek miatt a Böden■'•edttanstalt londoni üzletoartnere, a Schröder-bankház. amely szintén - veszteségeket , szenvedett, megneheztelt Sieghartra. Sieghart a napokban jelentestéül céljából Londonba utazik, ahonnan illitólag már mint bukott ember fog •szatérni. Utódjául Kienböck Viktor Ír. jelenlegi pénzügyminisztert emlegetik. Az amerikai filmkirály nagykövete, a Fox-film vezérigazgatója Szuboticán Az európai ízlést akar a Idelégiteni az amerikai filmgyártás A filmgyárak között ma már olyan nagy a versengés, hogy az egyes nagy filmvállalatok szükségesnek tartják a közönség ízlésével való beható foglalkozást és a helyszínen tanulmányozzák a filmek elhelyezését befolyásoló körülményeket. Ezzel a céllal járt most Jugoszláviában Matzner Károly, a Fox- Film Corporation középeurópai vezérigazgatója, aki Matzner Ervinnek, a Fox-film zagrebi igazgatójának és B. Zala titkárnak a kíséretében szombaton Szuboticán tartózkodott. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni Matzner- vezérigazgatóval, aki az amerikai filmgyártásról és általában a film-alkotás aktuális kérdéseiről a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — A Fox-gyár alapitója William Fox, az Amerikában Big Thsee néven ismert három hatalmas filmgyárnak, a First Nationalnak, a Paramountnak és a Metro-Goldwinnek hadat üzent. Ez a három filmgyár monopolizálta Amerikában a filmgyártást és nagy szinházparkokat vásárolt, amivel az volt a célja, hogy minden konkurrenciát lehetetlenné tegyen. Erre válaszul Fox felépítette a hatezerkétszáz személy befogadására alkalmas Roxy-szinházat, amelynek megnyitó előadásán a KWhat price Glo. ry« cimü film került színre, amely film már negyedik hónapja van Amerikában műsoron és valószínűleg egy esztendeig fogják játszani, holott a Roxy-szinház heti bevétele 162.000 dollár. Ez a film amelyről többek közt Chaplin és Max Reinhardt úgy nyilatkoztak, hogy a világ legnagyobb filmje, Jugoszláviában »Európa lángokban« címen került forgalomba. — A három nagy amerikai filmgyárnak küldött hadüzenet után William Foxnak az volt a kívánsága, hogy Középeurópa egyes országait tanulmányozzuk különös tekintettel a filmközönség Ízlésére. Ez; az oka annak, hogy most már két hete minden üzleti érdek nélkül látogatom Jugoszlávia városait. Jártam az ország különböző részeiben és meggyőződtem arról, hogy az ízlés egészen más Szerbiában, mint például a Vajdaságban és ezért a filmanyagot mindenüvé a közönség Ízlésének megfelelően fogom összeválogatni és szállítani. Fox ugyanis, aki tolcsvai születésű magyar ember, az első volt az ame. rikai film-produkerek közül, aki felismerte annak a szükségét, hogy az amerikai tökét és technikát össze kell kapcsolni az európai művészettel és idei produkcióját már az európai Ízlésnek megfelelően hozta ki. Ennek érdekében Fox mindenekelőtt európai és főként magyar szerzők müveit vásárolta meg, ezek sorában Sudermann »Virradat« cimü regényét, a nemrég elhunyt Szenes Béla »Nem nősülök« cimü vigjátékát, Herceg Ferenc »A világ leggazdagabb embere« cimü filmnovelláját és Fali Leó »Dollárprinzessin« cimü nagysikerű operettjét. Ezenkívül még tárgyalok négy kiváló magyar Íróval, akiknek novelláit fogom Fox részére megvenni. De nemcsak európai szerzőkkel, hanem európai rendezőkkel is dolgozik Fox. Leszerződtette F. W. Murnaut, aki már el is készült a »Virradat« felvételeivel, Bertold Viertelt, a berlini Reinhardt-szinháznak osztrák származású rendezőjét, dr. Ludwig Bergert és másokat. — Az idei produkcióból csak öt filmet kell megemlíteni amelyekben valamennyiben az európai ízlés érvényesül. A már említett »Európa lángokban« és a »Virradat« cmü filmen kivül ilyen a »Hetedik mennyország«, amit France Borsage francia rendező rendezett, a »Ha én szeretlek, jól vigyázz« cimü Carmen-film és a »Kivándorlók«, amelynek felvételeit John Forth ir rendező vezette. Elsősorban kellene azonban megemlíteni a Berlinben készült Fox-filmet, »A nagyváros szimfóniái ű«-t, amely mese, cselekmény és hivatásos színészek nélkül mutatja be a világváros egynapi életét. A film zseniális rendezője, Walter Ruttmann felismerte,1 hogy a hivatásos filmszínész, még ha a legnagyobb művész is, nem tud egész természetes maradni a felvevőgép lencséje előtt és ezért abszolút filmet csak úgy lehet alkotni, ha azok az emberek, akik a filmen mozognak, nem is tudják, hogy fényképezik őket. Walter Ruttmann nagyszerűen oldotta meg ezt a kérdést, amikor az objektivet beépített ucCákon, kávéházakban, színházakban, gyárakban és hivatalokban és a dolgozó és szórakozó embereket szerepeltette, illetve fotografáltatta, anélkül, hogy ezeknek tudomásuk lett volna erről. Nézetem szerint ez a film korszakalkotó jelentőségű a filmalkotásban és nagy hatással lesz a filmrendezésre. Még sok érdekeset mondott el Matzner Károly, a Fox Film Corporation középeurópai vezérigazgatója, aki szivvellélekkel filmember és akinek jugoszláviai tapasztalatait is bizonyára értékesíteni fogja a nagy amerikai filmvállalat (I. !.); ■ Fényképészek szövetsége alakult a Vajdaságban Noviszadon tartották meg az alakuló közgyűlést Noviszadról jelentik: A vajdasági fényképészek, ä Beogradban székelő országos fényképészszövetség kezdemé nyezésére, Noviszadon megalakították a vajdasági fényképészek szövetségét amelynek alakulóülésén, mintegy harminc fényképész vett részt a Vajdaság minden részéből. Az alakulóülésen Noviszad, Becskerek, Szubotica, Sztaribecsej. Vrsac, Sztarakanizsa, Novivrbasz, Novibecsej, Pancsevó, Bacskopalánka, Szénta, Beiacrkva és Kikinda fényképészei vettek részt. A beogradi országos központi szövet-, séget Szávics Milán szövetségi alelnök, Vlaovics Uros, Szárics Milán és Sztojkovics Zsivkó, a szövetség delegátusai képviselték. Az alakulóülésen az egybehívok nevében Krusedolac Nikola, noviszadi fényképész elnökölt, aki megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent vendégeket és elsősorban a szövetség képviselőit. Utána Szávics Milán, szövetségi alelnök hoszszabb beszédben ismertette az egyesülés célját. Vlaovics Uros központi kiküldött beszámolt a zagrebi fényképész, kongresszusról, felolvasta a vajdasági fényképészszövetség alapszabály tervezetét amelyet egyhangúlag fogadtak el. Ezután megalakították az uj szövetség első tisztikarát, amely a következőkből áll: Elnök Krusedolac Nikola (Noviszad), alelnök Vajda Dezső (Noviszad), titkár Barta Vilmos (Noviszad), választmány: Jovanovics Panía (Noviszad), Lang Károly (Kikinda), Mijanovics Jovan (Pancsevó), Weissmann Konrád (Sztarivrbasz), Vukov Konstantin (Novibecsej) Zirher Antal (Vrsac), Reményi Miksa (Szubotica) és Jaksics Daniló (Sztaribecsej). A felügyelőbizottságnak tagjai lettek Kremzer István (Velikibecskerek) Vukovics Márkó (Szenta), Iszkálovics Páia (Noviszad). Az alakuló közgyűlés üdvözlő táviratot küldött őfelségéhez. A táviratra a királyi kabinetiroda meleghangú köszönő táviratban válaszolt. Este a fényképész szövetség megalakulása alkalmából nagyobb társasvacsora volt.
