Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-20 / 292. szám

KOZGAZDASAGI A BÁCSME8YEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE A dinár stabilizációja A háború folyamán, a szerb állam hadikiadásai ellenére, sikerült a dinár árfolyamát majdnem teljesen a béke­időbeli nívón tartani. A fegyverszünet megkötésekor nem állott messzire a di­nár az aranyparitástól. A pénz elérték­telenedése 1918. év végével kezdődött. A pénzügyminisztérium kénytelen volt a megnagyobbodott királyság pénzszük­ségletéről gondoskodni, anélkül, hogy erre más mód lett volna, mint fedezet nélküli papírpénz kibocsájtása. Az SHS. királyság gazdasági ereje megakadályozta, hogy ez a kisebbszerü infláció olyan méreteket öltsön, mint Ausztriában, Magyarországon, Lengyel­­országban stb. (A német márka elérték­telenedésének tudvalévőén speciális okai voltak.) A jugoszláv valutareform cseh mintá­ra elsősorban függetleníteni akarta az ország területén forgalomban lévő ko­rona, leva és egyéb bankjegyek sorsát. A másodszori pénzlebélyegezés meg­hozta a kívánt eredményt, a jugoszláv lebélyegzésü pénz önálló valutának szá­mított. Ezután következett a pénz be­cserélése dinárra és az SHS. királyság jegybankjának újjászervezése német mintára. Eszerint a dinár egyharmad­­részben arannyal és a kétharmadrész­ben bankszerüerí van fedezve. A Marad­na Banka azonban 1923-ig kénytelen volt az államnak, szükségletei fedezé­sére, hitelt nyújtani, úgyhogy erre a célra bankszerü fedezet nélkül bocsáj­­tott ki bankjegyeket. Az állam adóssá­ga 1923. óta azonban állandóan csök­ken, ugjhogy 1927. elején az egész bankjegymennyiség (beleértve az ál­lam számára kiadott bankjegyeket is), 25%-os nemesfém és devizafedezettel birt. A dinár 1923-ig spekuláció, bizal­matlanság, passzív kereskedelmi mérleg és az államnak a Narodna Bankánál le­vő adóssága következtében folytonosan veszített at értékéből, úgyhogy arany­­paritásának 5%-ára sülyedt. A pénzügyminisztérium 1923-ban in­tervencióra határozta el magát, mint­hogy a dinár áresését nem indokolta a javuló jugoszláv gazdasági helyzet. Az intervenció után megkezdődött a dinár - hausse, amely 1925-ig tartott és ez év­ben bekövetkezett a stabilizáció. A vég­leges árfolyam az aranyparitás 9.1%-a volt, amely kurzus azóta állandósult, A dinár stabilizációja ezen az alapon biztosítva van. A jugoszláv pénzügyi politika legfőbb gondja, hogy néhány függő kérdés szabályozásával, mint a háborús adósságok rendezése, továbbá az állam kötelezettségeinek megállapí­tása a Narodna Bankával szemben, ke­resztülvigye a végleges pénzügyi re­formot. Az egyik terv szerint a mai kurzuson vagy az aranyparitás l%\ún következik be a végleges arany-stabilizáció, ezzel szemben a másik vélemény szerint arany­­paritásra kell hozni a dinárt. A gazdasági élet követelményeinek megfelelően valószínűleg az előbbi terv kerül megvalósulásra, úgyhogy a dinár árfolyamába csak minimális változás állhat be. A Narodna Banka a végleges pénz­ügyi reform megvalósításánál (a tulaj­donképem aranyvaluta bevezetése), az angol, francia és amerikai jegybankok támogatását már biztosította magának. (hósf A szociálpolitikai miniszter az aj lakástörvé Tudományos konjunktúrakutatás Németország gezdasápi konjunktúrája már elérte e maximumot, Csehszlovákiában még van fejlődési lehetőség A lakók nyolcvan százaléka felmondásban Beogradból jelentik A Búcsmegyei Napló is jelentette, hogy a miniszterta­nács elfogadta az uj lakástörvényterve­zetet. Gosar Andrija szociálpolitikái miniszter a törvénytervezetről a követ­kező felvilágosítást adta a sajtó képvi­selőinek. — Feltétlen szükség diktálja az uj la­kástörvény meghozatalát, mert a jelen­legi törvény kilencedik szakasza novem­ber elsejével teljesen szabad kezet ad a háztulajdonosoknak a bérviszony rende­zésére, aminek előreláthatólag az lenne a következménye, hogy a tél kezdetén nagyszámú lakó az uccára kerülne. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a háztulajdonosok élnének ezzel a joguk­kal, sőt horribilis lakbéremeléssel meg­téríteni igyekeznének azt a kárt, amit most mér tiz éve, mióta a lakók külön védelemben részesülnek, elszenvedtek. A rendelkezésemre álló statisztikái ada­tok is bizonyítják, . hogy igazam van,., mert Zagrebban 1634, Bcogradban 1540, Ljubljanában 140, Szarajevóban 693, Kragujevácon 101, Bitöljban 74 lakó ka­pott felmondást és november elsejére­­jogerösen el is rendelték kilakoltatásu­kat. V Ü r' — Ezenfelül tény az is, hogy jelenleg a lakók közel nyolcvan százaléka fel­mondás alatt van. • A törvényhozónak tehát kettős feladata van: megakadá­lyozni a tömeges kilakoltatást; a tél fo­lyamán lassan likvidálni a lakóvédelmi rendszert. — Az uj törvénytervezet első szaka­sza visszaható erejű, nem lakoltathatók ki azok a lakók sem, akik eddig bele. egyeztek a felmondásba. A hatodik és hetedik paragrafus tényleg megszünteti a lakók elmozdithatatlanságát, a maxi­mális lakbér azonban érvényben marad, de csak azon bérlők részére, akik fel­mondás esetén igazán igyekeznek a fel­mondási határidőn belül lakáshoz jutni. Én azt hiszem, hogy az uj törvény élet­belépése után egy kicsit emelkedni fog­nak ugyan a régi épületek lakásainak árai, de viszont esni fognak az eddig tel­jesen korlátlan uj házakban a lakbérek, úgy, hogy sokan, akik eddig anyagi okokból nem lakhattak uj házban, most odaköltözhetnek. Meg vagyok .győződ­ve, hogy egyes kezdetleges nehézségek -utáfl' a-bajok .Tíies-íogaak szünn(.;,<js a, tótáskérdésben. is, elindulunk a szanálás , .a íjára. y------- ----------------------:__:___ Több mint félmilliárdaal lesz passzív Jugoszlávia idei külkereskedelmi mérlege A juliuai statisztika is szomorú adagokat tartalmaz A kereskedelemügyi minisztérium a napokban tette közzé Jugoszlávia folyó évi julius havi behozatali statisztikájának adatait. Julius hóban külföldről behoz­tunk 538 millió értékű árut, vagyis ki­lencven millió dinárral kevesebbet, mint 1926. júliusában. A behozatal csökkené­se újabb bizonyítéka az ország közgaz­dasági viszonyai kedvezőtlen állapotá­nak. Teljesen téves felfogás, kedvező jelt látni behozatalunk csökkenésébén. Ez a magyarázat csak akkor volna helytálló, ha a belföldi termelés időközben annyi­ra növekedett volna, hogy szükségletünk nagy részt tudja fedezni, úgy hogy már nem szorultunk importra. Aki azonban ismeri a viszonyokat, az előtt világos, hogy termelésünk ilyen növekedéséről még csak szó sincs. Mezőgazdasági ter­melésünk á múlt évinél jóval csekélyebb és az ipari termelés sem növekedett a múlt évhez képest. Csökkent tehát a belföldi termelés és csökkent a behoza­tal is — minden közgazdász előtt vilá­gos tehát, hogy baj van. * De nemcsak a behozatal csökken, ha­nem a kivitel is és pedig még nagyobb mértékben. »ír*»**­A vámvezérigazgatóság hivatalos ada­tai szerint Jugoszlávia külkereskedelme ez év első hét hónapjaiban így alakult (millió dinárokban.) Hónap Behozatal Kivitel Keresk. mérleg Január 546 483 — 63 Február 521 455 — 66 Március 597 608 — 11 Április 598 468 — 130 Május 578 519 — 59 Junius 536 471 — 65 Julius 538 485 — 53 Összesen: 3.914 3.489 — 425 Mint ebből a kimutatásból látszik, az év első hét hónapjában 425 millió dinár­ral kevesebb árut hoztak be, mint amennyit exportáltak. Ha az arány az év többi részében is ez marad, — amire sajnos megvan minden kilátás'— akkor az év végével hat-hétszdz milliós defi­cittel fog zárulni külkereskedelmi mér­legünk. Az előbbi években, ha az első félévben passziv is volt a mérleg, az ősz folya­mán, amikor megkezdődött a mezőgaz­dasági termények (buza, tengeri, szilva, marha) kivitele, ismét . helyreállt az egyensúly, az idén azonban alig van er­re remény. A termés gyenge volt, úgy hogy kiviteli fölösleg alig marad és azonkívül épen a gyenge termés miatt áraink annyira felszöktek, hogy külföldi piacokon már nem versenyképesek. Egyedül a marhakivitelben várható kis fellendülés, azonban ennek oka sem vi­gasztalás, a parasztság ugyanis a szá­razság miatt takarmány nélkül maradt és igy kénytelen potom áron túladni jó­szágán. Csökken tehát a kivitel, csökken a be­hozatal és azonfelül passziv a külkeres­kedelmi mérlegünk. Mindaz épen elegen­dő ok, hogy a parlament ráeszméljen arra, hogy nemcsak tisztára politikai testület, hanem legfőbb feladata a gaz­dasági szanálás munkájának megkezdé­se. A parlament eddig nem sok megér­tést tanúsított a közgazdaság bajaival szemben. Vájjon jobbak-e az uj hon­atyák? Németországban érdekes vita indult meg arról, vájjon a konjunktúra tudományos kutatásának egyáltalában van-e jelentősége, sőt hogy ez nem ká. ros-e a gazdasági életre. Alkalmat erre a vitára a német konjunktúrakutató in­tézet legutóbbi jelentése adott, amely leplezetlenül megállapította, hogy Németország gazdasági konjunktú­rája már elérte a legmagasabb pon­tot, úgy hogy annak most már csak visszafejlődésére lehet számítani. A német konjunktúrakutató intézet ter­mészetesen nem mulasztotta el annak hangoztatását, hogy ez a visszafejlődés nem jelent gazdasági válságot, hogy az lassan is történhetik és hogy nem le­het előre látni, hogyan és mikor fog ez a visszafejlődés végződni. A legutóbbi megállapitás azt is jelentette, hogy sen­ki nem tudja, vájjon ezt a visszafejlődést rövid időn belül nem váltja-e fel újabb gazdasági konjunktúra. Ez elővigyázatosság mellett is szemre­­hányták a német konjunktúrakutató in­tézetnek, hogy a német ipar köreiben pesszimizmust és bizalmatlanságot tér-' TćšM, a vállalkozókedvet aláássa és hogy ezért a legjobb volna a -konjunk­­turakutátás teljes beszüntetése. Ezek a kifogások a modern konjunktúrakutatás tényleges céljának felnemismerésén ala­pulnak. A konjunktúrakutatásnak ugyanis egyáltalán nem lehet célja az, hogy gazdasági megrázkódtatásokat idéz­zen elő, annál kevésbé, mert nincs szankciója annak, hogy a tudományos konjunktú­rakutatás eredményeinek tényleg telje­sednie kelljen. Csak arról van szó, hogy idejében felismerték azt az irányzatot, amelyben a gazdasági élet a legköze­lebbi időben továbbfejlődik. Ez a felis­merés ugyanis használható irányvonalat nyújt azoknak, akik a gazdasági élet­ben tevékenykednek. így már idejében előkészületeket tehetnek a gazdasági élet irányzatának megváltoztatására, ami előkészületek nélkül esetleg megrázkód­tatásokra vezetne. A német példára Csehszlovákiában is foglalkoznak a tudományos konjunktúra­kutatással. A csehszlovák Nemzeti Bank tudományos osztálya azonban, egészen szerény keretek között gyűjti azokat a gazdasági adatokat, amelyek általában ugyanolyan módon alkalmasak a gaz­dasági élet fejlődésének helyes megíté­lésére, mint a német konjunktúrakutató intézet drága közleményei. A Nemzeti Bank kimutatásai szerint Csehszlovák a gazdasági konjunktú­rája még nem érte el tetőpontját és a gazdasági élet irányzatának meg­változtatására legalábbis nem mutat­koznak komoly tünetek. Csehszlovákia augusztusi külkereskedelmének adatai­ból kiderült, hogy augusztusban a nyers­anyagok behozatala rekordot ért el, amiből az eddigi tapasztalatok alapján arra lehet következtetni, hogy Csehszlovákia ipara cl van látva megrendelésekkel és hogy azok foglalkoztatásában további javulásra lehet számítani, de a Nemzeti Bank legutóbbi kimutatá­sa egyben előnyösnek tartotta, hogy az ipar rentabilitásának túlzott megítélé­sétől óva intse Csehszlovákia gazdasá­gi életét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom