Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-16 / 288. szám

10. oldal BÄCSMEGYE1 NAPLŐ 1927. október 16. A tengeri szörny Arnold von Harff lovag, aki 1471-ben született, nem talált nyugtot a jülichi hercegségben levő ősi várában arra a hírre, hogy felfedezték Amerikát. Ko­­lombusz Kristóf felfedezéséhez hasonló dolgokkal szeretett volna ő is dicseked­ni. Addig-addig sarkalta a kalandvágya, amig 1496-ban csakugyan hajóra szállt és beutazta Egyiptomot, Szíriát és Kis- Ázsiát. Amikor hosszú tengeri útjáról visszatért, könyvet irt, amelyet saját­kezű rajzaival díszített. Nem volt ugyan céhbeli tudós, de jó nevelésben részesült és főiskolai tanulmányai révén alaposan elkészült volt több esztendei tengeri út­jára. Könyve éppen ezért még manap­ság is értékes kompendiuma a földrajzi, állattani, növénytani és egyéb ismeretek akkori állásának és áttekintést nyújt an­nak a korszaknak a tudományról, amely­ben Íródott. Ebben a könyvben, a többi közt a kö­vetkező passzus van: »A tengeri sár­kánynak vagy lariaconnak négy lába van, körmei akár a griff madáréi, nagy széles szárnyai vannak, amelyek segít­ségével a szárazon is nagyokat ugor­­hátik. Azonkívül vastag hosszú farka van, amellyel nagyszerűen tud csapkod­ni maga körül, nagy szája, nagy agyara úgy hogy hosszú karmaival, éles agya­rával, erős farkával és ugrásaival nagy veszedelmére válik a bálnáknak.« Eze­ken a tengeri sárkányokon kívül Harff lovag állítása szerint még egy csomó más szörnyállatot látott, igy pl. tengeri ökör, amelyről egyebek közt ezt mond­ja: »Folyton marakodik a hímje a nős­­tényjével« — amely családi vonatkozási jelenség aligha szorítkozik csak a ten­geri ökrökre, de amelyet a nemes lovag elég fontosnak tart, hogy külön kiemelje. Manapság mosolyogva olvas az em­ber ilyen és ehhez hasonló tudományos megfigyeléseket. A tudomány világában azonban még évszázadokon át kisértett a tengeri sárkány és a tengeri ökör. Ve­lük együtt kisértett a tengeri kígyó, amelyről 1555-ben Claus Magnus tesz először említést. Azóta sokszor látták, írták le, sőt le is rajzolták. Csakhogy csodálatoskép minden képén más; for­májú ez a szörnyeteg. Már ebből is kö­vetkeztetni lőhetett vólria, höür tengeri kígyó pedig egyáltalán nincs. Az is gon­dolkodóba ejthette volna az emberekét, hogy miért látni mindig csak rajzban, miért nem sikerült egyszer fogni is egyet. A sárkánnyal és az ökörrel együtt a tengeri kígyó is csak belekerült a tudo­mányos könyvekbe. Hogy milyen sokáig tudták magukat ott fenntartani. Kide­rül abból, hogy 1892-ben Oudanans zoológus szükségesnek tartotta a ten­geri kígyó kérdésének újonnan való tu­dományos megvizsgálását. Az ő kuta­tásai szereztek végül teljes bizonyos­ságot, hogy tengeri kigyó soha sem is volt, vagy legalább olyan nem, ami­lyent Claus Magnus uram elképzelt. A mai tudomány »tengeri« jelzővel jelöl meg egyes kigyófajtákat, ezek azonban semmikép sem csodaszörnyetegek, ha­nem nyomorúságos apró kígyók, ame­lyek véletlenül a vízben, tehát a tenger­ben is meg tudnak élni. Ép úgy ismer­nek egy tengeri sárkányt is, ez azonban alig 12 cm. hosszú halacska és semmi­kép sem Harff lovag meseszörnye. A csodaszörnyek családja úgy látszik még ma sem halt ki teljesen. A Kongó őserdőiből visszakerült utazók beszélik, hogy ott valami, különös állatfajta él. Vannak, akik állítólag maguk láttak ilyet, mások meg a bennszülöttektől hal­lottak róla. Kézre sohasem került még egy se. A megfigyelésekre kell tehát tá­maszkodni. Ezek szerint az okapi — igy nevezik ezt az állatot — a zsiráf és .a gazella középarányosa. Aztán ráakad­tak egy elhullott példányra. Lehúzták a bőrét és kitömték. A kitömött állatból következtetéseket vontak le az élők szo­kásaira. táplálkozására, stb. Végül az­tán elevenen fogtak el egyet. Bár csak 25 órát élt, Villmot zoológusnak elég ideje volt, hogy megvizsgálja. Majdnem minden, amit a jelentésekből és a kitö­mött példányról tudni véltek, hamisnak bizonyult. De hát minek Afrikába menni, ha cso­daállatokról akarunk nyomokat találni, amelyekről nemcsak a hagyomány be­szél, hanem a tudomány komoly müvei is megemlékeznek. Az ilyen állat pl. a jól ismert angolna. Ami segédeszközt a vegytan, az állattan, a biológia és egy csomó más tudományág csak nyújt, azt mind harcba vitték, hogy alaposan ki­kutassák a tulajdonságait. Csak az ere­detére borult áthatolhatlan homály. A néphit szerint az angolna azokból a hajszálakból teremtődik, amik fürdés­kor véletlenül a vízbe kerülnek. A tudó­sok meg azt hiszik, hogy elevenen jut már a világra. Látni persze még nem látta egyikök sem. De hát sok minden szólt emellett. így aztán az angolna ele­ven szülöttjéről való mese átment a tu­dományba is, ahol dr. Eberhardt termé­szettudós védte nagy apparátussal. Csak az 1906—1922. időszakban sikerült dr. Schmidt Johannes dán tudósnak az an­golna-rejtély megoldása. Bebizonyította, hogy az angolna hal módjára ikrákat rak le. Igaz, hogy az ikratelepek a mexi­kói öbölben vannak. Az európai folyam­angolnák oda vándorolnak és ott rakják a tojásokat, amelyekből apró álcák kép­ződnek és sodródnak a golf-áramlattal az európai partokra. Az óceánon Való vándorlásuk eltart vagy négy évig, mi­közben az álcából angolna válik. A fia­tal angolnák a mi folyamainkba jutnak cl, ahol »nagykorúságukig« maradnak. Aztán megint visszaözönienek a mexikói öbölbe. scientist. (A Christian science cimü vallást negyven évvel ezelőtt egy bos­toni urhoigy találta föl, aki abban a véleményben volt, hogy a régi vallások nem elegendők az ember földi és túl­világ! boldogságának megalapozásához.) Harold Lloyd arról nevezetes, hogy az életben nem kord szemüveget. A szemüveg, mely úgyszólván létalapjá­hoz tartozik, pusztán mozi-fogása. Hol­lywoodban mindenkinek, aki valamire akarja vinni, meg kell alkotni az alak­ját. rd kell kényszeríteni a közönség képzeletére. Ha a közönség elfogadja s megszereti, akkor kész a szerencsé­je. Vajmi nehéz egy igazán eredeti öt­letet kisütni, de néha egy semmi, egy jellegzetes egyéni rigolya is megteszi hatását. Mikor Harold Lloyd kezdte, akkor Tom Mix már megteremtette kócos cow boy-At, Charlie Chapin már diadalra vitte tétova botorkálás.át, örökös me­rev ügyetlenkedését s ismerték sápadt, kisbaj-'.zos gyermekarcát a bámuló sze­meivel, mindenkinek meg volt a maga fémjelzete. Ekkor Harold Lloydnak az a sugallata támadt, hogy teknöckeretes szemüveget tesz az orrára s onnan so­hase veszi le, akkor sem, hogyha be­ugrik egy ablakon, fölmászik egy ház­tetőre vagy szerelmet vall a kedvesé­nek vagy boxolóclik ellenfelével. Mennyit keres. Ö keres legtöbbet. Harold Lloyd mint a mágnes vonzza a dollárokat. Keresetével nem mérkőzhet sem Gloria Swanson, sem Pola Negri, May Murray. Öt esztenlő alatt a de­rék, szemüveges Harold Lloyd a mo­solygó arcával húszmillió dollárt tett zsebre. Feleségével Beweriy dombjain kirá­lyi villájában éldegél. Nyugodt, derűs, ió polgár, szereti feleségét és leányát. Felesége Mildred Davies, valaha szí­nésznő volt, de otthagyta a filmet, mi­kor nőül ment hozzá. Legközelebb újra föl fog lépni ő is... * FILM Hollywoodi esi lagok közelről Vita Chaplin körül Fraccaroii, aki most amerikai útja során a hires mozivárost buvárolja, be­mutatja nekünk közelről, egészen kö­zelről a film nevezetességeit, a mozi Olimpuszát. Mindenekelőtt Mary Pickfordról szól, a legédcsebb Maryröl, az érzelmes fil­mek hősnőjéről, akit joggal a film ga­lambjának lehet nevezni. Megjelenése, mosolya, bája egyaránt finom, ö az örök kislány, a szív, a kecsesség leá­nya, aki anyáskodik a kisfiúkkal, vé­delmezi s megmenti őket. Még mindig fiatal, az életben is. Pickford egyéb­ként nem az ő neve, csak művészi ne­ve, az életben Smith kisasszonynak nevezték s Buffalo-bál származik. Egy időben ez a nyájas, mindig sze­líd moziszinésznő föllázadt örökké egy­forma szerepköre ellen, nem akar töb­bé kislánykodni, de az amerikai közön­ség, mely ragaszkodik a hagyományok­hoz, semmi áron sem tudta elképzelni Maryt asszonynak, szerelmes nőnek, szenvedélytől reszkető démonnak. Meg kellett maradnia régi mesterségénéi, melyhez egyébként kitünően ért Ebbe könnyűszerrel bele is törődhetett, hi­szen évente egymillió és háromszáz­ezer dollárt keres egyetlen löllépéséért, mert szerződésileg ki van kötve, hogy csak egy filmben szerepelhet. Férje Douglas Fairbanks. Vele együtt filmezik s a házaspár a művészetben is kiegészíti egymást. Mary kijelenti, bogi’ soha az életben nem talált eddig ilyen kitűnő férjet. Tudniillik ennek a mozigalambnak már eddig két férje volt. Az első két férje nem is fogható a ki­tűnő Douglashoz. Négy évvel ezelőtt vette őt el s most 38 esztendős, ö is egymillió négyszázezer dollárt kap egyetlen filmért. Neki is csak egyszer szabad fellépnie évente. (Ha összerak­ják a pénzüket, valahogy megélnek!) Douglas katholikns, Mary Christian LIFKA Október 17—23. Egész héten minden nap 4, 6, V29 órakor Gyurkovics lányok Herczeg Ferenc regénye és színdarabja filmen eredeti zenével és magyar táncokkal Micikém, csak ne légy harcias, én bátran me­gyek érted a halálba is, csak engedd meg, hogy „beszéljek a mamával44 HORKAI FERI gróf: Willy Fritsch GYURKOVICS MIO: Betty Balfour Énekes és táncos revüvel Tudvalévő, hogy Charlie Chaplin, a mozi dédelgetett , komikusa ellen az amerikai közvélemény íölj^hcro4?tV; mert elvált feleségétől, I.ita Grey-tők Meg akarták ismételni azt a bojkottot, melyet Fatty-val szemben valósítottak meg. Az ügy valahogy rendbe jött Ameri­kában, ahol a jeles színész hívei ligába tömörültek, hogy megmentsék karrierjét. Azt állították, hogy az amerikai puri­tanizmus elsősorban azért gyűlöli Chap­lint, mert európai, angol származása. A vitának folytatása van azonban Franciaországban. Itt André Suarés, a kritikus cikket közölt, melyben szóvá tette az uj mozidivat tultengését, az amerikai komikus állandó tömjénzését, kifogásolta, hogy Chaplin Hamletról csak félvállról beszél s azt állítja, hegy ő »már nehezebb feladatokat is megol­dott«, valamint egyes Íróknak égig ma­gasztaló kijelentéseit, melyek szerint Chaplin egyszerűen egy »szerény fél­isten«, vagy a »lángész tükre«, alút nen bírálni keli, hanem föntartás nélkül imádni. Ezért a vélemény-nyilvánításért ke­ményen elverték rajta a port. Suarés türelmetlen támadóinak most .gúnytól szikrázó, ragyogó cikkben válaszol, ki­kel a léhaság túlzásai a chárlotizmus, a karcsizmus ellen. Többek közt ezt írja: — Ki hitte volna? Mégis a hit korá­ban élünk. Valóban, tévedtünk: ez a század nem idegenkedik az örökkévaló témáktól. Nemcsak az aranyért, nége­rekért, táncért, benzinért s ökölharcért lelkesedik. Ennek a századnak van egy istene: Karcsi. Vannak oltárai is az egész földön: a mozik. De azért Karcsi csak bohóc. Minden bohócos benne: jáírása-kelése, modora, föllépése, háta, karja, fejhordozása. A bohóc ruhája olyan, mint Chariot ru­hája: kis kalap, mely egybe oivad ko­ponyájával, minden gondolatával, lö­työgő nadrág, mely kipuposodik, ki-ET’ Női kalapok 2 LjlCHT-nél, SOMBORBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom