Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-16 / 288. szám
10. oldal BÄCSMEGYE1 NAPLŐ 1927. október 16. A tengeri szörny Arnold von Harff lovag, aki 1471-ben született, nem talált nyugtot a jülichi hercegségben levő ősi várában arra a hírre, hogy felfedezték Amerikát. Kolombusz Kristóf felfedezéséhez hasonló dolgokkal szeretett volna ő is dicsekedni. Addig-addig sarkalta a kalandvágya, amig 1496-ban csakugyan hajóra szállt és beutazta Egyiptomot, Szíriát és Kis- Ázsiát. Amikor hosszú tengeri útjáról visszatért, könyvet irt, amelyet sajátkezű rajzaival díszített. Nem volt ugyan céhbeli tudós, de jó nevelésben részesült és főiskolai tanulmányai révén alaposan elkészült volt több esztendei tengeri útjára. Könyve éppen ezért még manapság is értékes kompendiuma a földrajzi, állattani, növénytani és egyéb ismeretek akkori állásának és áttekintést nyújt annak a korszaknak a tudományról, amelyben Íródott. Ebben a könyvben, a többi közt a következő passzus van: »A tengeri sárkánynak vagy lariaconnak négy lába van, körmei akár a griff madáréi, nagy széles szárnyai vannak, amelyek segítségével a szárazon is nagyokat ugorhátik. Azonkívül vastag hosszú farka van, amellyel nagyszerűen tud csapkodni maga körül, nagy szája, nagy agyara úgy hogy hosszú karmaival, éles agyarával, erős farkával és ugrásaival nagy veszedelmére válik a bálnáknak.« Ezeken a tengeri sárkányokon kívül Harff lovag állítása szerint még egy csomó más szörnyállatot látott, igy pl. tengeri ökör, amelyről egyebek közt ezt mondja: »Folyton marakodik a hímje a nőstényjével« — amely családi vonatkozási jelenség aligha szorítkozik csak a tengeri ökrökre, de amelyet a nemes lovag elég fontosnak tart, hogy külön kiemelje. Manapság mosolyogva olvas az ember ilyen és ehhez hasonló tudományos megfigyeléseket. A tudomány világában azonban még évszázadokon át kisértett a tengeri sárkány és a tengeri ökör. Velük együtt kisértett a tengeri kígyó, amelyről 1555-ben Claus Magnus tesz először említést. Azóta sokszor látták, írták le, sőt le is rajzolták. Csakhogy csodálatoskép minden képén más; formájú ez a szörnyeteg. Már ebből is következtetni lőhetett vólria, höür tengeri kígyó pedig egyáltalán nincs. Az is gondolkodóba ejthette volna az emberekét, hogy miért látni mindig csak rajzban, miért nem sikerült egyszer fogni is egyet. A sárkánnyal és az ökörrel együtt a tengeri kígyó is csak belekerült a tudományos könyvekbe. Hogy milyen sokáig tudták magukat ott fenntartani. Kiderül abból, hogy 1892-ben Oudanans zoológus szükségesnek tartotta a tengeri kígyó kérdésének újonnan való tudományos megvizsgálását. Az ő kutatásai szereztek végül teljes bizonyosságot, hogy tengeri kigyó soha sem is volt, vagy legalább olyan nem, amilyent Claus Magnus uram elképzelt. A mai tudomány »tengeri« jelzővel jelöl meg egyes kigyófajtákat, ezek azonban semmikép sem csodaszörnyetegek, hanem nyomorúságos apró kígyók, amelyek véletlenül a vízben, tehát a tengerben is meg tudnak élni. Ép úgy ismernek egy tengeri sárkányt is, ez azonban alig 12 cm. hosszú halacska és semmikép sem Harff lovag meseszörnye. A csodaszörnyek családja úgy látszik még ma sem halt ki teljesen. A Kongó őserdőiből visszakerült utazók beszélik, hogy ott valami, különös állatfajta él. Vannak, akik állítólag maguk láttak ilyet, mások meg a bennszülöttektől hallottak róla. Kézre sohasem került még egy se. A megfigyelésekre kell tehát támaszkodni. Ezek szerint az okapi — igy nevezik ezt az állatot — a zsiráf és .a gazella középarányosa. Aztán ráakadtak egy elhullott példányra. Lehúzták a bőrét és kitömték. A kitömött állatból következtetéseket vontak le az élők szokásaira. táplálkozására, stb. Végül aztán elevenen fogtak el egyet. Bár csak 25 órát élt, Villmot zoológusnak elég ideje volt, hogy megvizsgálja. Majdnem minden, amit a jelentésekből és a kitömött példányról tudni véltek, hamisnak bizonyult. De hát minek Afrikába menni, ha csodaállatokról akarunk nyomokat találni, amelyekről nemcsak a hagyomány beszél, hanem a tudomány komoly müvei is megemlékeznek. Az ilyen állat pl. a jól ismert angolna. Ami segédeszközt a vegytan, az állattan, a biológia és egy csomó más tudományág csak nyújt, azt mind harcba vitték, hogy alaposan kikutassák a tulajdonságait. Csak az eredetére borult áthatolhatlan homály. A néphit szerint az angolna azokból a hajszálakból teremtődik, amik fürdéskor véletlenül a vízbe kerülnek. A tudósok meg azt hiszik, hogy elevenen jut már a világra. Látni persze még nem látta egyikök sem. De hát sok minden szólt emellett. így aztán az angolna eleven szülöttjéről való mese átment a tudományba is, ahol dr. Eberhardt természettudós védte nagy apparátussal. Csak az 1906—1922. időszakban sikerült dr. Schmidt Johannes dán tudósnak az angolna-rejtély megoldása. Bebizonyította, hogy az angolna hal módjára ikrákat rak le. Igaz, hogy az ikratelepek a mexikói öbölben vannak. Az európai folyamangolnák oda vándorolnak és ott rakják a tojásokat, amelyekből apró álcák képződnek és sodródnak a golf-áramlattal az európai partokra. Az óceánon Való vándorlásuk eltart vagy négy évig, miközben az álcából angolna válik. A fiatal angolnák a mi folyamainkba jutnak cl, ahol »nagykorúságukig« maradnak. Aztán megint visszaözönienek a mexikói öbölbe. scientist. (A Christian science cimü vallást negyven évvel ezelőtt egy bostoni urhoigy találta föl, aki abban a véleményben volt, hogy a régi vallások nem elegendők az ember földi és túlvilág! boldogságának megalapozásához.) Harold Lloyd arról nevezetes, hogy az életben nem kord szemüveget. A szemüveg, mely úgyszólván létalapjához tartozik, pusztán mozi-fogása. Hollywoodban mindenkinek, aki valamire akarja vinni, meg kell alkotni az alakját. rd kell kényszeríteni a közönség képzeletére. Ha a közönség elfogadja s megszereti, akkor kész a szerencséje. Vajmi nehéz egy igazán eredeti ötletet kisütni, de néha egy semmi, egy jellegzetes egyéni rigolya is megteszi hatását. Mikor Harold Lloyd kezdte, akkor Tom Mix már megteremtette kócos cow boy-At, Charlie Chapin már diadalra vitte tétova botorkálás.át, örökös merev ügyetlenkedését s ismerték sápadt, kisbaj-'.zos gyermekarcát a bámuló szemeivel, mindenkinek meg volt a maga fémjelzete. Ekkor Harold Lloydnak az a sugallata támadt, hogy teknöckeretes szemüveget tesz az orrára s onnan sohase veszi le, akkor sem, hogyha beugrik egy ablakon, fölmászik egy háztetőre vagy szerelmet vall a kedvesének vagy boxolóclik ellenfelével. Mennyit keres. Ö keres legtöbbet. Harold Lloyd mint a mágnes vonzza a dollárokat. Keresetével nem mérkőzhet sem Gloria Swanson, sem Pola Negri, May Murray. Öt esztenlő alatt a derék, szemüveges Harold Lloyd a mosolygó arcával húszmillió dollárt tett zsebre. Feleségével Beweriy dombjain királyi villájában éldegél. Nyugodt, derűs, ió polgár, szereti feleségét és leányát. Felesége Mildred Davies, valaha színésznő volt, de otthagyta a filmet, mikor nőül ment hozzá. Legközelebb újra föl fog lépni ő is... * FILM Hollywoodi esi lagok közelről Vita Chaplin körül Fraccaroii, aki most amerikai útja során a hires mozivárost buvárolja, bemutatja nekünk közelről, egészen közelről a film nevezetességeit, a mozi Olimpuszát. Mindenekelőtt Mary Pickfordról szól, a legédcsebb Maryröl, az érzelmes filmek hősnőjéről, akit joggal a film galambjának lehet nevezni. Megjelenése, mosolya, bája egyaránt finom, ö az örök kislány, a szív, a kecsesség leánya, aki anyáskodik a kisfiúkkal, védelmezi s megmenti őket. Még mindig fiatal, az életben is. Pickford egyébként nem az ő neve, csak művészi neve, az életben Smith kisasszonynak nevezték s Buffalo-bál származik. Egy időben ez a nyájas, mindig szelíd moziszinésznő föllázadt örökké egyforma szerepköre ellen, nem akar többé kislánykodni, de az amerikai közönség, mely ragaszkodik a hagyományokhoz, semmi áron sem tudta elképzelni Maryt asszonynak, szerelmes nőnek, szenvedélytől reszkető démonnak. Meg kellett maradnia régi mesterségénéi, melyhez egyébként kitünően ért Ebbe könnyűszerrel bele is törődhetett, hiszen évente egymillió és háromszázezer dollárt keres egyetlen löllépéséért, mert szerződésileg ki van kötve, hogy csak egy filmben szerepelhet. Férje Douglas Fairbanks. Vele együtt filmezik s a házaspár a művészetben is kiegészíti egymást. Mary kijelenti, bogi’ soha az életben nem talált eddig ilyen kitűnő férjet. Tudniillik ennek a mozigalambnak már eddig két férje volt. Az első két férje nem is fogható a kitűnő Douglashoz. Négy évvel ezelőtt vette őt el s most 38 esztendős, ö is egymillió négyszázezer dollárt kap egyetlen filmért. Neki is csak egyszer szabad fellépnie évente. (Ha összerakják a pénzüket, valahogy megélnek!) Douglas katholikns, Mary Christian LIFKA Október 17—23. Egész héten minden nap 4, 6, V29 órakor Gyurkovics lányok Herczeg Ferenc regénye és színdarabja filmen eredeti zenével és magyar táncokkal Micikém, csak ne légy harcias, én bátran megyek érted a halálba is, csak engedd meg, hogy „beszéljek a mamával44 HORKAI FERI gróf: Willy Fritsch GYURKOVICS MIO: Betty Balfour Énekes és táncos revüvel Tudvalévő, hogy Charlie Chaplin, a mozi dédelgetett , komikusa ellen az amerikai közvélemény íölj^hcro4?tV; mert elvált feleségétől, I.ita Grey-tők Meg akarták ismételni azt a bojkottot, melyet Fatty-val szemben valósítottak meg. Az ügy valahogy rendbe jött Amerikában, ahol a jeles színész hívei ligába tömörültek, hogy megmentsék karrierjét. Azt állították, hogy az amerikai puritanizmus elsősorban azért gyűlöli Chaplint, mert európai, angol származása. A vitának folytatása van azonban Franciaországban. Itt André Suarés, a kritikus cikket közölt, melyben szóvá tette az uj mozidivat tultengését, az amerikai komikus állandó tömjénzését, kifogásolta, hogy Chaplin Hamletról csak félvállról beszél s azt állítja, hegy ő »már nehezebb feladatokat is megoldott«, valamint egyes Íróknak égig magasztaló kijelentéseit, melyek szerint Chaplin egyszerűen egy »szerény félisten«, vagy a »lángész tükre«, alút nen bírálni keli, hanem föntartás nélkül imádni. Ezért a vélemény-nyilvánításért keményen elverték rajta a port. Suarés türelmetlen támadóinak most .gúnytól szikrázó, ragyogó cikkben válaszol, kikel a léhaság túlzásai a chárlotizmus, a karcsizmus ellen. Többek közt ezt írja: — Ki hitte volna? Mégis a hit korában élünk. Valóban, tévedtünk: ez a század nem idegenkedik az örökkévaló témáktól. Nemcsak az aranyért, négerekért, táncért, benzinért s ökölharcért lelkesedik. Ennek a századnak van egy istene: Karcsi. Vannak oltárai is az egész földön: a mozik. De azért Karcsi csak bohóc. Minden bohócos benne: jáírása-kelése, modora, föllépése, háta, karja, fejhordozása. A bohóc ruhája olyan, mint Chariot ruhája: kis kalap, mely egybe oivad koponyájával, minden gondolatával, lötyögő nadrág, mely kipuposodik, ki-ET’ Női kalapok 2 LjlCHT-nél, SOMBORBAN
