Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)

1927-10-16 / 288. szám

1927. október 16,

11. oldal

BÄCSMEGYE* NAPLÓ

buggyosodik combjai körül, vagy a cipőtalpa alá gyürödik, hosszú szalónkabát, mely lábikrájáig leffeg, tágranyilt szem, ujjai között a táncoló nádipálca s főképp az óriási cipő, mely úgy tátog, mint a hal szája, ez a fekete labdaverő, a bohóc szobortalapzata. Chariot az élet bohóca. A lehető legangolabb.

— Chariot Dickensnek leikétől lelkezett fia, aki a körutak csőcselékének martalékává lett. Ahelyett, hogy a cirkuszban produkálná magát, Amerika gépies poklában játszik. A mozi elrontotta s a közönségesség lejtőjére sodorta. Dickens ellenáihatatlan humora gyakran az érzelgősségbe csap, de ő annyira szellemes, szelid, nyájas, hogy vele együtt élünk abban a világban, ahol a kacagó viliik megtánccltatják és megvigasztalják a kislányokat. Ellenben az érzelgős Amerika ormótlan a durvaságában, idomtalan ürességében, politikájában és erkölcsében.

— Mindezek ellenére éljen Karcsi! Semmi ellenvetésem sincs Karcsi ellen s megadom neki a teljes igazságot: Karcsi a mozi tehetsége, de csak azé. Bohócnak született és Karcsi akármit is csinálunk, bohóc marpd.

KÖNYV lüK

A harmadik Róma.

Ferrero hatkötetes Róma története uj utat jelent a történetírásban. Komoly történeti munka, minden túlzás nélkül, azonban mégis olyan érdekes és izgalmas, mint egy regény. Történelmi müvében a régi Róma regényét iria meg Ferrero. Most megjelent »A harmadik Rómát cimü regénye pedig a mai Róma történetét adja azzal az objektivitással, ahogyan egy történetiró látja saját korát.

A regény egy izgalmas bünpör keretében mutatja be a fasizmus előtti és részben a fasizmus korabeli Rómát. Történelmi és politikai szempontból, is értékes ez a regény, az első és egyetlen, amely néhány jellegzetes személyben rajzolja az olasz oligarchiát abban a pillanatban, amikor a történelmi és politikai események kikezdik régi hatalmát. A regény háttere az afrikai háború, amely 1896-ban Olaszországnak az aduai ütközetben történt legyőzetésével végződik. Magáról erről a háborúról a sajtó alatt levő harmadik kötet fog szólni. Ferrero könyvét Révai József fordította le folyamatosan, úgyhogy az olvasó nem érzi, hogy idegen könyvet olvas. A Ferrero könyvet a Genius budapesti könyvkiadó adta ki azzal a müizléssel, amely kiadványait jellemzi.

*

A Letopisz legújabb száma. Noviszadról jelentik: A Matica Szrpszka kiadásában megjelenő Letopisz legújabb száma 160 oldal terjedelmű és abban a következő irók közleményei jelentek meg: Sztáics Vasza, Milosevics Momcsilo, dr. Atyimovics Miodrag, dr. Inkioszti M., dr. Milankovics M., Makszimovics Deszanka, Jaksics Mileta, dr. Sztefanovics Szvetiszláv, Markovics Nikola, dr. Taranovszki Teodor, Vidakovics A., Petrov Mihály, Tokin Boskó és Vrhovac Vük.

*

Most lép harmmcegyedik évfolyamába a »Deutsche Kunst und Dekoration« cimü folyóirat, amelynek a cime is már programmot jelent Németországban: a Darmstadtban megjelenő folyóirat a legmegbízhatóbb cicerone művészi kérdésekben. A lap kiadója dr. Alexander Koch, egyik legjobb ismerője és megértője a művészi kérdéseknek és folyóirata felülmúl nívóban és megbízhatóságban minden hasonló lapot

Az uj októberi számnak már a kiállítása is kápráztató és szebbr.él-szebb művészi illusztrációk pazar bőségben követik egymást. A tartalma pedig olyan gazdag és érdekes, hogy a festészet, szobrászat, építészet, lakásdékoráció. kertészet és művészi női kézimunka egész terrénumát felöleli.

A kitűnő folyóirat Darmstadtban jelenik meg és egy szám ára 2.50 márka

SZÍNHÁZI kistükör

Napóleon és a színészek Színésznő és költő

Berlinben bemutatták Unamunonak, a világhíres spanyol írónak egy darabját, melyet Toddo un hombre cimü regényéből egy Hoyos nevű spanyol iró alkalmazott színre. Ez a talpig-férfi egy mexikói, aki a két könyökével, a szilaj erejével érvényesül. Azt rebesgetik róla, hogy első feleségét meggyilkolta az öröksége miatt. Ez a kalandor elvesz egy fiatal leányt, de előzőleg összevásárolja a nő leveleit, melyek hírbe hozhatnák. Az áldozat mégis megszereti férjét, valósággal bolondul utána. Meghódítja az akarata, az ereje. Csak amiatt szenved, hogy ura sohase nyilvánítja — legkisebb jellel sem — az érzelmeit. Szerelemről, érzésről beszélni ennek a férfinek megalázkodás. Beéri azzal, hogy a felesége az övé.

Az asszony, hogy fölébressze férje féltékenységét, kacérkodni kezd egy gróffal. Miután férje ekkor is érzéketlen marad, kijelenti, hogy a gróf a szeretője. A férfi nem hiszi el, úgy kezelteti a ^ nőt, mint valami beteget, aztán szanatóriumba csukatja. Innen gyógyultan távozik és még jobban szereti az urát. Most a férj megtörik, bevallja feleségének, hogy szereti. De már késő. Az asszony az izgalmaktól elcsigázva meghal. Erre a talpig-férfi elvágja a nyakát.

*

Amerikából azt jelentik, »egy milliárdos megvásárolta az ifjabb Dumas darabjának, a Kaméliás hölgynek a kéziratát.«

Ez a hir afféle amerikai kacsa lehet, mert tudvalevő, hogy a hires darab kézirata elveszett. Ezt maga Dumas iria, Hpr ,Awak ideién egy barátjának ajándékozta hálából, meri mig irtá^ífárabjái.;a »Fehér ló« nevű szállóban^ az naprpbmapra lemásolta gyönyörüjfodsával, hogy azonnal benyújthassa a’A- ház igazgatóságának. Később barátja a kéziratot magával vitte egy indiai útjára, de a Jóreménység fokánál — akkoriban még nem vágták ki a suezi csatornát — vihar támadt, a hajó elsüllyedt s vele együtt a Kaméliás hölgy egyetlen kézirata is.

Tálán soha oly magasra nem hágott még színésznők és színészek ünneplése, mint a mi századunkban.

A színház kilépett az uccára, a színésznő magánélete közüggyé lett. Napilapok harsonázzák neveiket, arcképeik a kirakatokban díszelegnek, nevükről szappanokat, szépitoszereket, ételeket neveznek el, megjelenésük az uccán a tömegnek ünnep és boldogok azok, akik elfoghatják őket a szinészbejárónál s aláírásukkal növelhetik autogram-gyüjteményük értekét.

De ez a divat tetőpontja egy lelkesedésnek, — mely a jelek szerint — már hanyatlóban van. Epen azért érdekes számunkra Pierre Loay.s-nak. a nagy francia költőnek most közzé tett ifjúkori naplója, melyben egy szinielöadás okozta benyomásait irta le. a fiatalság lelkendező hevével és emléket áilit Saran Bernhardtnak, akit Toscában látott. Mennyire más ez a rajongás, mint a j mai kor elismerése, melyet a hírverés , ezer es ezer eszköze és .fogása növel. E sorok elolvasása után valóban érezzük, nogy mi a különbség a tizenkilencedik s a huszadik század eszmevilága között.

De hadd szóljon maga a napló gyerme.egen gügyögő, lázas stílusa:

“ D' 'arah, Sarah! Sarah maga a baj! Sarah maga az ifjúság! Sarah maga a szépség! Sarah isteni!

— Örült vagyok, magamon kívül va- I gyök, azt se tudom, hogy mit csinálok. I semmii c se tudok gondolni, hiszen teg- I nap este Sarah Bernhardt-t láttam.

I — Jaj, Istenem, micsoda nő! Nem ír- I dóm, hogy kezdjem, könnyek vannak ! szememben, csak rágondolok, szeretném 1 '■’Iszont'átni őt. beszélni vele. hallani. . Mindent odaadnék, ha ma este mellette j lehetnék és holnap is és azután is, mindig-mindig. Lázam van, elszomorodom

arra a gondolatra, hogy vége és csak mához egy esztendőre láthatom újra, vagy talán soha többé.

— Ha értelme volna, érzem, úgy szeretném őt, mint egy őrült, ó Sarah! Sarah! Jaj Istenem Sarah, te szép vagy és bájos, mint tizenhét esztendős korodban, te vagy a nagy Sarah. Te vagy a világ első nője. Ó most megértem, hogy szeretik a színésznőket, ha ilyen zseni van bennük. Most megértem, hogy mindent elkövetnek érettük. Hogy mindent elhagynak érettük, hogy tönkre mennek a férfiak, most megértem, hogy öngyilkosságot lehet elkövetni ilyen nőért. De hogy lehet összemérni Sarah-t a többi színésznővel? Sarah az egyetlen. Sarah! Sarah! Jaj, Istenem, mikor látom viszont? Sirok, reszketek, őrjöngök, Sarah, szeretlek!

Majd leírja a Tosca előadását szinte mozzanatról-mozzanatra, az önkívület részletességével:

— Mario a kastély terasszán fekszik, Tosca azt hiszi, hogy még él és csak tetteti a halottat. »Ne mozdulj! Egy katona megy erre... Ott... Kelj föl... Nem, nem, még mindig jönnek a katonák... Ott... ott. Jaj, Istenem meginti egy őrjárat, hát sohasem lesz vége ennek... Óh kelj föl... Jöjj... Jöjj már... (Csapkodja kezét.) Siess már... Mondom, hogy nincs semmi veszedelem... De mi ez... (Közeledik hozzá.) Teremtő Isten, elájult. (Megfordítja a halottat és látja, hogy golyók járták út.) Jaj, meghalt... meggyilkolták... meggyilkolták... meggyilkolták ... (Sarah ekkor a holttestet görgetni kezdi. A katonák visszajönnak. Tosca őrjöng.)

— A többi színészekről semmit sem irok. fcsali. Sarak van. Más senki., Féltizenkettőkor tértem vissza a Port Saint Mariin .színházból. Lefeküdtem, kicsit jzwmmdtaái, de csak Sarakról álmodtam. A; színpadon volt s a nézőteret az álmok köde felbőzte be. Rám nézett és mosolygott. Hajnali négykor fölébredtem. Lázam volt. Ha ez igy tart, megőrülök...

Színházi körökben már régóta él az a babona, hogy azok a színészek, akik Napoleon szerepét alakítják, eiőbb-utóbb nagyzási hóbortba esnek. Zacconi maga is átment egy korszakon, mikor a francia császár alakja annyira megbabonázta, hogy barátjai már nyugtalankodni kezdtek egészsége miatt.

Legfurcsább azonban az az eset, amelyről Skinner, Chlarie Chaplin életirója ad hirt.

Chaplin egyszer megunta kis nádipálcáját, kacér bajuszkáját s körülbelül két esztendővel ezelőtt arra vállalkozott, hogy kezébe jogart.vegyen és Napóleont alakítsa. Több hónapig tanulmányozta a császár mozdulatait, szeszélyeit, magatartását, fintorát. Nemsokára azonban tanulmánya valóságos rögeszmévé vált

Egy napon felesége, Zita Grey, azt látta. hogy yra austeriizzi szürke egyenruhában ül az , asztalhoz s a ios angelesi mozicsillag egész komolyan azt követeli, hogy kamarásai jelentsék neki, mi történt ma a harctéren. A vendégek összcmosoíyogíak, de Chaplin Icszamc.razta őket. Miután fölkeli az asztaltól, dolgozószobájába zárkózott, egész délután nem is hagyta el.

Vagy egy hét múltán Skinner levelet kapott Chaplintől, melybe egy másik levelet zárt, azzal a kéréssel, hogy azonnal adja át a nagyvezérkarnak.

— Erre :— írja Skinner — tüstént barátomnál termettem . Megdöbbenve láttam, hogy Chaplin teljesen Bonapartévá változott, testestűi-ieikestől. A lelki átalakulás megrázó képe volt ez. Chaplin lassan közeledett felém, nyájasan megszorította kezem, majd a legjellegzetesebb napóleoni mozdulatokkal beszélt világhódító hadseregének diadalmas előnyomulásáról. Egyszerre a zongorára ugrott és lángoló beszédet intézett szárnysegédeihez. Erre felesége néhány moziszinésznővel együtt beszaladt a dolgozóba és párnával kezdte bombázni

férjét, aki eszméletlenül rogyott össze A szomorú kaland annyira megviselte Chaplin idegzetét, hogy utána pár hónapig ágyban keHett feküdnie.

Albert Dieudonné, a francia moziszinesz, aki Abel Gance Napoleon-filmjének címszerepét játszotta, szintén megadta az árát.

Eleinte csak tréfálódzott:

— Mindössze abban hasonlítok Napóleonhoz, hogy a világháború alatt én is káplár voltam ...

Nem is akarta mingy árt elfogadni a szerepet, de amint a tükörben szemügyre vette erélyes arcát, haját, komor ajkait, sasorrát, hatalmas homlokát, igy

mormogott:

— Hát igen, a fiatal Bonapartét eljátszom. Megpróbálom.

ö is tanulmányozta szerepét, éjjel-nappal könyveket olvasott, bele melegedett Mellére szívta a mérget. Hónapok múltán a barátai körében összefüggéstelen mondatokat dünnyögött maga elé:

— Holnap Barras-ná!... Holnap a csatatéren.

Mikor pedig barátai arra céloztak hogy nyilván a filmre gondol, keserűen elmosolyodott és és rágta ajkait.

Nála súlyosabb tünetekkel nem járt ez a betegség, de a film fölvétele után neki is hosszabb pihenésre kellett rászánnia magát.

Hanem egyszer igy sóhajt föl:

— Bizony, veszedelmes egy figura ez az ördöngős Bonparte. Nem jó vele tréfálni.

Szerkesztői üzenetek

K A. A kalendáriumnak is meg van a népnevelő hivatása és egyúttal széles néprétegekre kiterjedő publicitása. Nem mellőzés: méltó kulturszerep az íróra akinek kivételes, sajátos tehetsége éppen odakivúnkozik. Népies zamatu elbeszélését is odas/.ántuk.

B. F. L. Van benne ötlet, de még le kell küzdenie az előadás nehézkességét a stílusbeli és ortográfiái pongyolaságokat.

Hamleti probléma. Igaza van, nagy örömünk minden ujahb tehetség felbukkanása a vajdasági halott avarból. S az igazi telkeég nem veszti kedvét az első próbálkozásnak, sokszor apró defektusokon múló, balsikere miatt. Ebben az esetben is ezt reméljük. Abban nincs igaza, hogy meg kell hamisiiania magát.

Érdeklődő. A zsidó kórházban a műtéti díj ]C<X) dinár, napi ápolási dii 85 dinár, betegek valiáskülönbség nélkül felvételnek.

Nyugalmazott utkapaxó Titel. Az ön

j nyugdiját nem a beográdi. hanem a bács- I kai tartományi pénzügyigazgatóság utalja ki. A rendkívül nagy késedelem oka talán éppen az, hogy helytelenül a beográdi pénzügy igazgatósághoz küldi be nyugtáját. A nyugtát Szomborba a bácskai tar-, tományi pénzügyigazgatósághoz kell küldeni (Financijaka Uprava Backe Oblasti, Sombor.) Jól teszi ha nyugtáját mindég már az előző hónap 15—20-ka között elküldi és akkor valószínű, hogy legföljebb' 5—10 napos késedelemmel meg is kapja pénzét.

B. M. Senta. A kérdezett cégnek Szuboticán nem volt fiókja, hanem csak ügynöksége. Beográdba fordultunk megtudni, hogy a cég fennáll-e.

Cs. A .CsantaTir. A Miatyánk régebbi imádság, mint az üdvöziégy Mária.

Gy. B.-ni Baczka Topola. Itt lakó magyar honpolgár részére a beográdi magyar követség állít ki útlevelet, és amennyiben vissza akarnak jönni, útlevelükre Buda- i pesten, vagy ott. . ahol tartózkodnak, jugoszláv vízumot kell szerezni.

; Sz. Gy. Ada. A munkások fizetését céőd- I nyitáskor úgynevezett I. osztályú köve! telésnek számítják és ezt a csődtömegből j elsősorban kell kielégíteni. Ha a csöfltö! meggondnok önt továbbra is akceptálta. : mindenestre jár a fizetés a csödnyitás j után is.

1 E. L. Jszovo. A katonai szolgálati idő letöltése még nem teszi önt jugoszláv 41- I lampolgárrá, ha azonban Ön katonaköteles és nem szolgálja ie a katonaidejét, akkor nem kapja meg az állampolgárságot. A mi tanácsunk az, hogy mégis szolgálja le katonaidejét és aztán jelentkezzék a katonai parancsnokság utján az állampolgárságért.

S. Bf. Srbobran. B. levele hosszabb I utánjárást igényel. Néhány nap múlva ad- I hatunk csak részletes választ. Addig is j szives türelmét kérjük.

Beográdi L. A. Úgy látszik nem veszi I figyelembe, hogy a »Habostorta« mellékj let 16 oldalával együtt a lapnak terjedel* mc tényleg 48 oldal-