Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-16 / 288. szám
1927 október 16. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal Rádió-műsor {A váró* melletti mám a hullámhoeixt jtlantÚ Vasárnap, október 16 Zfigíeb (31,0) 17: Tánczene. 20.30: Vidám szórakoztató zene. 22: Szórakoztató zene. Zürich (CSS) 11: Délelőtti hangverseny. 15: A házizenekar hangversenyé. 10.30: Kamarazene. 20: Sig. Kun Gluck-dalokat énekel. 21: A házizenekar hangversenye. Budapest (555.6) 9: A katholikus nagygyűlés alkalmából tartandó ünnepi nagymise a belvárosi plébániatemplomból. 10.30: Újsághírek, kozmetika. 11: Evangélikus istentisztelet a BécSikaputéri templomból. 12.15: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. Utána: Radics Béla és cigányzenekarának hangversenye. 13.30: Dr. Ballenegger Róbert egy. tanár: »A föld és a gép.« 16: Kalotaszegi népmesék. 16.30: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 16.45: Dr. Bevilaque Béla előadása: »A daloló pesti ucca.« Az ucca zenéjének művelődéstörténete 1885 —1927. 19.15: Másfélórai könnyű zene. Zenekari hangverseny. 20.4^: Pontos időjelzés, sport- és lóversenyeredmények. 21: A Britannia-nagyszállóból Pertis Jenő és cigányzenekarának hangversenye. 22.30: A Britannia-nagyr.zállóból Brit Boy’s jazz-band. Berlin (485.9, 566) — Kenijfiwusterbausen (1250) — Stettin (236.2) 9: Egyházi 'zene. 11.30: Hangverseny. 16.30: Szórakoztató zene. 21: Népies hangverseny Puccini és Wagner müveiből. 22.30: Tánczene. Prága (345.9) 16: Katonazenekari hangverseny. 17: Barthelet-emlékünnepély átvitele a nemzeti múzeumból. ]9: Operaelőadás »Tiefland« d’Albert. 22-20: Hangverseny. Róma (450) 10.30: Egyházi zene. 17: Szórakoztató zene, 20.45: G. Bizet: »Carmen« cimü operájának -3-ik és 4-ik felvonása. ‘ Leipzig (365.8) — Dresden (275.2) 2d,36: A drezdai házizenekar hangversenye. 23: Tánczene, Milánó (315.8) 17: Jazz-band. 17.50: Gyermekkarének. 20.45: Időjelzés. Utána a házizenekar hangversenye. 23: Jazz-band. München (535.7) — Nürnberg (303) 11: Harangjáték. 12: Térzene közvetítése. 18: Egyházi énekek. 19.30: Hangverseny. 20.30: A házizenekar hangversenye. 22: Tánc- és szórakoztató zene. Nápoly (333.3) 17.10: Szórakoztató zene. 21: Zenekari hangverseny. 22: Sporthírek. Wien (517.2, 577) — Graz (357.1) — Innsbruck (294.1) — Klagenfurt (272.7) 10.30: Karl Walter orgonahangversenye. 16: Délutáni hangverseny. 19: Paul Stefan előadása a modern zenéről. 20.05: H. Ibsen »Nova« című 3 felvonásom színmüvének közvetítése. Mrs ze f&ldSn, messze álon csak a vröászf GAYER BÚTOR dicséretét hello i 7232 Hé’fő, október 17 Zagreb (310) 17.30: Délutáni hangverseny. 20.30: Kamarazene. 22: Szórakoztató zene. 20: Házizenekar hangversenye. Szórakoztató ztene. Berl.n (483.9, 566) — Könlgswuster-hausen (1250) — Stettin (236 2) 17: Szórakoztató zene. 20.30: Szórakoztatóest. 22.30: Zenekari hangverseny. . Wien (517.2, 577) — Graz (257.3) — Innsbruck (294.3) — Klagenfurt (272.7) 11: Délelőtti hangverseny. (Silvingkvartett.) 18.45: Heinrich von Kleist emlékünnep. 20.5: A wieni szimfonikus zenekar hangversenye. Leipzig 355.8) — Dresden (275.2) 16.30; A drezdai házizenekar hangversenye. 18: A német, diákegyesületek wartburgi ünnepélye. 19:; »Undine«, romantikus opera négy felvonásban (Lortzing). 22.15: Tánczene. Budapest (555.6) 9.30: Hirek, közgazdaság. 12: gontos--időjelzés, hirek, közgazdaság. 13: időjárás- és, yizgllásjelentés. 15: Hírek. kBigazdaság. > 16)45: Pontos időjelzés, -időjárás-.-és.vízállásjelentés. 17: Dr. Lukinich Imre »Az emberiség legrégibb történelmi emlékei.« 17.35: Hangverseny. 19: »Mit üzen a. rá-ALBUS« ídfó?« 20: - Német -nyelvoktatás. (Dr. Eduard Szentgyörgyi.) 2Ö.30: Dr. Zádor Jenő rádióestje, Basilides Mária és Goda Gizella, az Operaház művésznőinek közreműködésével. 22: Pontos időjelzés, hírek, közlemények. 22.20: A Britannia-nagy szál lóban Pertis Jenő és cigányzenekarénak hangversenye. A 7-es SZÁMÚ CELLA ! (30 1 REGlifr Y — Leo! a nyomorult... fenyegetett!... azt mondta, megöl. Nem emlékszem többre. Az emberi erőlködésnek határai vannak... A hang hirtelen elhalt ajakán . . . feje vállára hanyatlott és kimerültén, sápadtan, fehér tajtékkal ajaka szélén, visszahullott a párnára. Az orvos feléje rohant és megfogta kezét. »— Uten mentsen meg attól, hegy oly embert öljek meg, aki tudja, hol a bökkenő. — Engedje nyugodni estig. — I’gaza van, mondta Buvard, addig sebesültünk visszanyeri erejét és tetszés szerint kérdezhetem. Ezzel mindketten eltávoztak egyedülhagyva a sebesü’teí. A VÉN ASSZONY. Gardener sz’ntén eltávozott. Nem maradt a pavillonban senki, mint az alvó Tibart és Ferenc, aki az első emeleti lakosztályt takarito.ta. De alig távoztak, midőn az előszoba harangja még'ioiidult. Az előszobába ment, begy kinyissa az ajtót. A lépcsőn egy vén asszony állott, fején több helyen kilyukadt kockás kendővel, melynek egyik csúcsa rosszul fedett el egy ‘sebhelyet, mely arcán látszott. — Mit akar? — kérdezte Ferenc. Az öreg nő alázatos mozdulatot tett. — ítt nem osztogatnak alamizsnát — mondta Ferenc. — Bocsásson meg, uram . . . nem azért jöttem, hogy a’amizsnát kérjek, annál kevésbbé, hogy alkalmatlan legyek őrnek, hanem szívességre akarom kérni. Sok jót hallottam önről, barátom -és most látom hogy épen nem túloztak azok, kik önt magasztalták. Figyeljen tehát és el ne áruljon . . . Azt mondták nekem, hogy olyan embert vettek ide magukhoz, ki néhány nap előtt halálos sebet kapott. — Hallja . . . folytatta, szemét törülve, ámbár nehéz lett volna abban könnyet fölfedezni. Nagyon csekély dolgot kérek öntől, de ha megteszi . . . soha se feledkezem meg étiről imáimban. Engedje, hogy megnézhessem. A szolga nagy zavarban volt, de meglátszott, hogy ingadozik. Végre elhatározta magát és a szoba felé ment melyben Tibart feküdt: — Jöjjön! de ne maradjon sokáig és föl ne ébressze. Ezzel belépett. Ferenc kivül maradt. Az öreg nem sokáig maradt. Legföllebb öt percig. Aztán kikelt arccal megjelent. Ezzel borítékot adott át Ferencnek, melyet ez remegő kézzel vett át, mintha valami rejtélyes és borzasztó dolgot érzett volna maga körül Vissza akarta adni, de az öreg nő már távozott és betéve maga után az ajtót, eltűnt. Midőn Ferenc magához térve meglepetéséből, kibontotta a borítékot . . . ezerfrankos bankjegyet talált abban. Hideg veritek lepte el egész testét és a sebesült szobájába szaladt, de álig lépte át küszöbét, midőn megkövültén állt meg. A VIZSGÁLÓBÍRÓNÁL Búvára tíz órakor távozott a pavilonból, azzal a szándékkal, hogy Chataigneraielioz megy. Különben is átlátta, hogy tovább nem habozhat. Liprani herceg figyelmes lc.t, kétségkívül intézkedni fog, elkerülje az öt fenyegető veszélyt és attól lehetett tartani, hogy külföldön fogja keresni a biztonságot, melyet Parisban nem élvezhet többé. Ámbár a herceg bűnössége reá nézve világos volt, mégis maradtak homályos pontok, melyeket föl kellett világosítani. Az bizonyos volt, hogy Lucenay Kloíildot a herceg akarta megfigyelni . . . •Buvard tehát legjobbnak vélte, ha Chataigneraiera bízza magát és vele együtt igyekszik felderíteni a bűntényt. Chataigneraie a vizsgálóbírót nem találta irodájában. Buvardot nagyon bosszantotta a véletlen, miután azonban csak este kellett megjelennie a pavillonban, eltávozott és midőn az óra hármat ütött, visszatért a törvényszéki palotába. Ezúttal Chataigneraie irodája ban volt — Ah! Ön az, Mangin! mondta — üléssel kinálva őt — régóta nem hallottunk önről és ha nem csalódom, eltűnése egy időre esik Lucenay Klotild gyilkosának megszökésével. — Hát biz én azóta a gyilkost kutattam! — De legalább sikerült? — Féligmeddig. Egyszerűen annyi, hogy tegnap óta tudom, ki a gyilkos. Épen ezárt jöttem ide. Ismerem a gyilkost, tudom hol lakik és mi se lenne könvnyebb, mint hogy azonnal megnevezzem . önnek, de jónak láttam, hogy. előbb közöljék, önnel valamit. Az az egyén, aki meggyilkolta I.ucenay Klotildot. magas állást foglal el Parisban, melyet nevének és vagyonának köszönhet. Az ellene felhozott vád nagy botrányt okozna és ily kalandot csak is tagadhatlan bizonyitékok után szabad kockáztatni. — Tehát egyetlen bizonyítéka sincs erre nézve? — Csupán meggyőződésem. Azonban néhány nap óta egy embert tartok, barátaim egyikénél, ki részt vett a gyilkolásban és ki hajlandónak mutatkozik, hogy mindent mcgvaüjon. Azt akarom önnek . fölajánlani, hogy maga hallgassa ki Tibartot, ő az az ember. A vizsgálóbiró fejét rázta. Buvard, elszánta magát. — Legyen! Előbb-utóbb úgy is meg kell tudnia... Hallja tehát Lucenay Klotild gyilkosa . . . Liprani herceg! Chataigneraie félig fölemelkedett székéről és ugv nézett Búvárára, mintha kételkednék eszének épségében. — Liprani herceg! — ismételte kételkedő mosollyal . . . — Bizonyos vagyok benne. Valóban, Mangin,1 azt hiszem, helyesen tette, hogy habozott. Ezzel föl akart állni, midőn az ajtó kinyílt és a szolga egy névjegyet adott át a vizsgálóbírónak. Mihelyt a vizsgálóbíró a névjegyre pillantott, fölugrott és Buvard felé fordult és átadta neki a névjegyet, melyen ez állt: LIPRANI HERCEG. Chataigneraie intésére a szolga bevezette a herceget. (Folyt, köv.)
