Bácsmegyei Napló, 1927. október (28. évfolyam, 273-303. szám)
1927-10-16 / 288. szám
1 V,*4. oldal BÁCSMEGYEI napló 1927. októbef 16 Kunyhó és palota A becskereki tüdővész elleni liga kéri a jegyzői tanjo 'yam filbenmaradl palotájának átengedését — Kétszáz ágyas tüdőbeteg kórházat aka nak benne léte sits ni Becskerekről jelentik: Van Becskereken két ház egymás mellett a Hajduk- Veljkova-uccában, amelyek, mintha a jelenkort akarnák szimbolizálni egymásmellettvalóságukkal, mint két felkiáltójel, két gúnyos mosoly, vagy két szomorú mementó. Az egyik egy óriás palota, sok milliós értéket reprezentál, még nem egészen kész, de már tizenhárom éve üresen álló, használatlan és használhatatlan épület, három uccára nyíló gyönyörű fronttal, de egyetlen ajtó vagy ablak nélkül, az eső, hó, szél pusztításának kitett gerendázattal, melyet csak részben föd be a hiányos, drága és értékes cseréptető. A hatalmas, impozáns épület már majdnem befejezetten áll tizenhárom esztendeje, 1914 óta, a háború kitörése óta, amikor is a magyar kormány rendeletére abbahagyták az építkezést, holott már csak az utolsó simítások voltak hátra rajta. A palotát a vármegye építtette, jegyzői tanfolyamot akart abban felállítani 180 tanuló részére szolgáló internátussal és a tanárok részére modern és kényelmes lakásokkal. Impozáns, hatalmas épület az, amely ott áll dísztelen vörös tégláival, hulló vakolatával, üvegtelen ablakaival, mint egy vak, béna óriás, tehetetlen,üresen, pusztulón. Csak hét-három szerencsétlen, nyomorban sínylődő, hajléktalan család vonult meg a pincéjében az eső és a hó elöl, minden hatósági engedély nélkül, a kényszerítő szükségtől űzetve. Ez óriás, nagy palota mellett szerényen, észrevétlen, a maga jelentéktelensége miatt szinte szégyenkezni látszó: csöpp kis házikó húzódik meg, apró kert közepén. De amennyivel kisebb amannál, annyival tisztább, rendesebb és elevenebb. Ez a ház készen van, van teteje, ajtaja, ablakja, még lakója is van, mint azt a kapu fölött lévő tábla mutatja. „Állami tüdőbeteg đlszpa' zer Veliki-Becskerek“ Ebben a kis villaszerű szűk épületben serény és szorgalmas munka folyik. Az emeleten két tágas világos "nagy szoba, ez az ambulancia, a rendelő és várószoba. ahol a tüdőbajosokat ingyen orvosi vizsgálatban részesítik, receptet Írnak és szükség esetén még az orvos• ságot is ingyen adják nekik. A másik két szobában betegek feküsznek. Az egyikben két leány, szegény hivatalnoknők, a másikban egy szerencsétlen tüdőbeteg család, férj, feleség, két gyerek, akik már négy esztendeje laknak itt és úgy jutottak ide, hogy dr. Iszakovics Vojiszláv, a diszpanzer igazgatója, felszedté őket az uccáról, ahová négy év előtt csikorgó télen kirakta őket a lakáshivatal rendelete. Most már csak az anya beteg, apa és két gyermeke kigyógyult és nyugodt, csendes életet élnek a diszpanzérben, onnan jár a férfi munkára, a gyerek gimnáziumba, a leány varrodába. A gyönyörű, de halott palota mellett ez a kis gyógyintézet sikerült szatírája közállapotainknak. Egy nagy palotát tizenhárom éve otthagynak üresen, mikor oly nagy szükség volna minden kis lakószobára és a tüdőbeteg diszpanzert, hogy a tágas, üres palotában helyeznék el, ebbe az apró házikóba zsúfolják, amikor Becskereken úgyszólván minden második ember tüdőbeteg. Ez a kicsike villa is csak azért áll a tüdőbajgyógyitás rendelkezésére, mert egy lelkes, önfeláldozó, nemeslelkü ember fáradhatatlan energiával előteremtette hozzá azt a néhány százezer dinárt, amire szükség volt. Dr. Iszakovics Vojiszláv orvos egy élet munkáját áldozta a tüdővész gyógyítása szolgálatában, megteremtette a tiidővészellenes ligát és összehozott vagy félmillió dinárt,amiből megvehették ezt a kis épületet a város legegészségesebb helyén, a Bega kanyarulatánál és helyet adott benne az állami diszpanzernek. Ámde a kis épiiletecske még a legkisebb faluban sem volna elég a tiidővész leküzdésére. A tüdővész elleni liga nevében most beadványt intézett a beogradi tartománygyiiléshez. amely szerint Torontálmegye jogutódja a palota tulajdonosa és kérte, hogy adják át az épületet a liga használatára, aminek ellenében a liga befejezné a maga költségén a félbemaradt építkezést és a pusztuló palotát megmenti a beteg emberiség céljaira. Az egész Bánát területén nincs egyet- j len olyan gyógyintézet sem. ahol egv tüdőbeteget mindaddig kezelni lehetne amig annyira meg nem gyógyul, hogy betegsége már nem jelent veszélyt a környezetére. A kórházban csak rövid ideig tűrik meg a tbc-és beteget, a munkáspénztár csak néhány hónapon át gyógyittatja őket szanatóriumban, holott sok esetben éveken át tartó elkülönítésre és gyógyításra van szükség. Jegyzői tanfolyam csak Szomborban lesz, feleslegessé vált épület nemesebb, fontosabb, emberibb célra nem is fordítható, mint a tüdőbetegek gyógyítására. A beogradi tartománygyülés november 5-én kezdi meg ülésezését, amelynek során a becskereki tüdővész elleni liga kérése fölött is dönteni fognak és remélhető, hogy inkább egy ilyen nemes cél szolgálatába engedik át az épületet, mintsem továbbra is üresen álljon és I pusztuljon. A pápa szuverenitási kap a Vatikán területe fűlött Egy földnyelvvel egész a tengerig meghosszabbítják a Vatikán területét Londonból jelentik: A Daily Telegraph diplomáciai levelezője jelenti, hogy nemcsak a római katholikus és egyéb egyházi körökben, hanem Róma diplomáciai köreiben is igen sok szó esik a Vatikán hivatalos lapjának, az Osservatore Romano vezércikkéről, amely a Vatikán és az olasz királyság közeli kibékülésének lehetőséről szól. A Daily Telegraph szerint sokan azon a véleményen vannak, hogy a Vatikán és Alussolini közt aktiv eszmecsere folyik, a római kérdés lehetséges megoldásának különböző módozatairól. Valószinü, hogy a tárgyalások olyan irányban fognak fejlődni, hogy a pápa szuverénitását újra helyreállítják a Vatikán birtoka felett és ezt a területet egy földnyelvvel egész a tengerig meghosz* szabbitják. Ebben az esetben lehetséges lesz, hogy a pápa kilépjen az önkéntes szimbolikus elzártságából. Cena bég gyilkosa tagadja, hogy bűntársai vannak A beogradi albán követ meggyilkolásának részletei — A merénylő Algibiada Bébi albán diák, három nappal ezelőtt érkezett Rómából Prágába — Vallomása szerint politikai bosszúból ölte meg Cena béget Azt hiszik, hogy a merénylő a forradalmi Prágából jelentik: Óriási izgalmat kelt Prágában az a vakmerő merénylet amely szombatra virradó éjszaka történt a csehszlovák főváros egyik előkelő kávéházában és amely ■ .. merényletnek Cena bég beogradi és prágai'albán követ esett áldozatul, akit egy Algibiada Bébi nevű albán diák több revolverlövéssel megölt. % A prágai sajtó pártkülönbség nélkül egyöntetűen elitéli a merényletet és a bűnös könyörtelen megbüntetését követeli. A lapok rámutatnak arra, hogy ez már a második eset Prágában, hogy meggyilkolnak Prágában olyan balkánpolitlkust, akinek célja a balkáni népek kibékitése volt. Az első merényletnek Daszkalov, volt prágai bolgár követ esett áldozatul, akit egy Ziconkov nevű bolgár emigráns gyilkolt meg és akit a prágai esküdtbiróság előbb felmentett, majd amikor a felmentőitéletet a felsőbíróság megsemmisítette, húsz évi fegyházra Ítélték Ziconkovot, aki a fegyházban meg is halit. A lapok rámutatnak arra, hogy a most meggyilkolt Cena bég, Albánia egyik legképzettebb diplomatája volt, aki minden eszközzel arra törekedett, hogy lehetőleg barátságos viszonyt teremtsen Albánia és Jugoszlávia között. Szemtanú a merényletről A prágai lapok közük a merénylet egyik szemtanújának elbeszélését, aki elmondotta, hogy közvetlenül Cena bég asztala mellett ült, a Passage-kávéház első emeletén. Az albán követ közelében egy fiatalember ült, akin semmi feltűnőt nem lehetett észrevenni. Egyáltalán nem látszott izgatottnak, hanem nyugodtan orosz újságokat olvasott. Az Ismeretlen fiatalember és Cena bég között hirtelen szóváltás támadt, amely azonban hamar véget ért, majd a követ a ruhatárhoz ment, ahol nyugodtan átnyújtotta jegyét. A fiatalember néhány lépésnyi, távolságból követte Cena béget és amikor a ruhatárban közvetlen mögéje ért, revolvert rántott és rálött a háttal álló követre. A lövés fején találta Cena béget, aki megtántorodott és mindkét kezével belekapaszkodott a ruhatár asztalába. Ebben a pillanatban egy másik lövés dördült el és szervezet tagja a második golyó is hátulról a fején találta Cena béget, aki erre előre bukott és elterült a földön. A kávéház vendégei között óriási izgalom támadt. Mindenki felugrott a helyéről és az- általános kavarodásban csak egy ember maradt nyugodt-.’ a merénylő. Ellenkezés nélkül adta át revolverét az odarohanó főpincérnek, majd amikor a merénylet után öt perccel két rendőr érkezett a kávéházba, átadta nekik útlevelét. A merénylő mindkét lövése halálos volt és az albán követ, akit a kávéházban tartózkodó jugoszláv egyetemi hallgatók emeltek fel és helyeztek el egy autóban, kórházba szállítása közben meghalt. A merénylő vallomása Cena bég merénylőiének Algibiada Bébinek kihallgatását még az éjszaka folyamán megkezdték és a prágai rendőrfőnökségen másnap egész délelőtt is tartott kihallgatása. A rendőrség megállapította, hogy a merénylő a római egyetem huszonhárom éves hallgatója és Pécsen keresztül ment Prágába, azzal az eltökélt szándékkal, hogy megöli . Cena béget. A rendőrség eiött tett vallomásában a merénylő előadta, bogy a merényletet teljesen önállóan követte ei és semmiféle szervezetnek nem tagja. Bosszút akart állni Cena bégen, mert renegáttá vált és cseroen hagyta a macedón szervezeteket, amelyekkel pedig egyidőben szoros összeköttetésben állt. A rendőrség a merénylő vallomását kétkedve fogadja és azon a véleményen van, hegy Algibiada Beba valószínűleg tagja valamely szervezetnek, amely a macedón forradalmárokkal áll összeköttetésben és bűntársai is vannak. A merénylő Prága külvárosának egyik szállodájában, a Balkán-hotelban lakott bárom napon át, amióta Rómából megérkezett. Apja az albániai Elbasszánban gimnáziumi igazgató és jó ajánlólevelekkel juttatta be fiát a római Monte Marie kollégiumba, ahol antik és modern irodalmat és filozófiát tanult. Arra a kérdésre, hogy honnan vette a pénzt és nem olaszok adtak-e pénzt a merénylőnek az utazásra, Algibiada Bébi azt válaszolta, hogy senkitől sem kért és az utazás költségeit a maga pénzéből fedezte. Érdekes, hogy Cena béget, amióta Prágában tartózkodott, állandóan detektív őrizte és a detektív akkor is vele volt, amikor betért a Passage-kávéházba, azonban azt mondta a detektivnek, hogy csak egy feketét iszik és mindjárt kijön. A detektív kinnmaradt a kávéba z ajtajában és ezalatt történt a merénylet. Megindító Cena bég magántitkárának viselkedése, aki egyre sir és nem mozdul e! gazdája holtteste mellől. Beogradban már húszszor teryeztek merényletet Cena bég ellen Beogradból jelentik: Ceria bég meggyilkolása nagy feltűnést és megütközést keltett Beogradban, mert Cena a jugcszláv-aibán barátság egyik élharcosaként volt Ismeretes és így az ellene elkövetet merénylet annál kínosabb hatást keltett itt. Némely körökben tiranai kezeket vélnek látni a merényletben. Cena bég nem csak Prágában, hanem Beogradban is akkreditált követ volt és Prágában most jelent meg első ízben. Beogradban már többször készült merénylet Cena bég ellen és ez alatt a három év alatt, amig ö képviselte Albániát a jugoszláv fővárosban a beogradi rendőrség mintegy húsz összeesküvésnek jutott nyomára, amelyek Cena élete ellen irányultak. Ezeket az összeesküvéseket a beogradi rendőrségnek sikerült minden esetben csirájában elfojtani. Amikor az uj albán követ Prágába indult, a beogradi rendőrségnek első dolga volt értesíteni a prágai rendőrséget arról a veszélyről amely Cena bég életét állandóan fenyegette. Sibylla beogradi albán ügyvivő szombaton felkereste Marinkovics Voja külügyminisztert, aki a jugoszláv kormány részvétét fejezte ki az albán követ meggyilkolása alkalmából. Sthylla ügyvivő szombaton este , Prágába utazott, hogy ott átvegye a meggyilkolt Cena bég holttestét és intézkedjen annak Tiranába való szállításáról
