Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-01 / 243. szám

S5. ofe&íi fc£?5SWEfSTET NAPLÓ még nem mutathat fel jelentősebb ered­ményeket. Mindenesetre remélhető, hogy az intenzivebb állattenyészfés tért hó­dit, nemcsak abban az esetben, .ha a gabona oly olcsó marad, hogy ez jobban ■ kifizetődik, hanem ellenkező esetben is, mert egészségtelen állapotot jelent, ha az állattenyésztést csak a gabonane­­miiek áresése tudja előbbre vinni. — Köztudomású, hogy az ország egyes részeiben különféle állatok te­nyésztésére fektetik a fősulyt, minthogy a lakosság nem mindenütt egyfajta ál­latot használ fel céljaira. Mig az or­szág északibb részében lovat használ­nak bizonyos munka elvégzésére, Dél­­szerbiában célszerűbb erre öszvér. Ugyanígy a vidék sajátosságaitól függ más állatok tenyésztése is. Az állatok kvalitása általában az északibb vidéke­ken sokkal jobb, mint délen, bár erre pontos adatok nincsenek. — A kormányzatnak még sok tenni­valója van az export érdekében, mint­hogy feldolgozott húsárak kivitele sok­kal előnyösebb, mintha élőállatokat visz­nek külföldre. Hasonló intézkedéseket már 1906-ban foganatosított a szerb kormány, amikor egynéhány nagy vá­góhidat létesítettek. — Kedvező statisztika számol be a szárnyasok számának emelkedéséről. 1921-től 1925-ig majdnem 214 millió da­rabbal szaporodott a számuk, ami az ex­port terén már érezteti hatását. Ennek megfelelően emelkedett a tojásexport is. — Jelentősebb szerepet még a méh- és a selyemhernyótenyésztés játszik. A selyemgubó produkció öt év alatt (1920 -1925-ig) 320.900 kg.-ról 979.800 kg.­­ra emelkedett, amely fejlődés tekinte­tében igy első helyen áll. — A tengerpartokon halászattal cca tizenháromezer ember foglalkozik, akik huszonhárommillió dinár értékű halat hoznak piacra. — A közölt néhány számadat inkább a fejlődést illusztrálja, minthogy annak pontosságáról nehéz meggyőződést sze­reznie. Ilyen alapon közöljük az állatte­nyésztésből származó tiszta nyereséget is, amelyet hétmilliárd dinárra becsül­nek. Ezt az összeget sokszorozásra kell még emelni, hogy az ország azt a gazdasági előnyöket élvezhesse, amely ezzel a fejlődéssel együtt járna. (bós) * 30 A király képviselője, a diplomáciai tes­tület tagjai, a kereskedelmi miniszter és a világ valamennyi jelentősebb ka­marájának delegátusai ünnepelték a zagrebi kamara lietvenötéves jubileumát Technikai középiskolát a Vajdaságnak! A nfl*tezátK kareskadslmi kamara javaslata Noviszadról jelentik: A noviszadi ke­reskedelmi, ipari és gyáripari kamara sürgős és alaposan megindokolt kérelem­mel fordult a kereskedelmi miniszterhez, amelyben, abból az alkalomból, hogy a Vajdaságban néhány középiskolát és ke­reskedelmi akadémiát megszüntettek, új­ból megsürgeti a már évekkel ezelőtt kért technikai középiskola felállítását. A kamara elsőizben 1925-ben kérte en­nek az iskolának felállítását, mert a Vaj­daságban a kereskedelem és ipar annyi­ra fejlett, mint az ország egyetlen más tartományában sem és igy indokolt a kereskedelmi- és ipari köröknek az a kí­vánsága, hogy technikailag fejlett üzem­vezetők és szakmunkások kiképzésére a Vajdaságban, annak fővárosában, Novi­­szadon ilyen iskola felállittassék, amely a gyáripart és a nagyobb ipari vállalato­kat megfelelően képzett munkaerőkkel legyen képes ellátni. A kamara 1926-ban újból megsürgette a szakiskola felállítását és az akkori ke­reskedelmi kormányzat az 1926—27-iki költségvetésbe fel is vett egyelőre húsz­ezer dinárt, amely a létesítendő iskola alapjainak lerakására szolgált volna. De a már kinyomtatott költségvetés ellenére a pénzügyi bizottság ezt a tételt törölte és igy a szakiskola kérdése ismét eiodá­­zódott Minthogy dr. Spaho Mehmed, a jelen­legi kereskedelmi miniszter maga is vér­beli közgazdász és különös érzékkel bir szakiskolák létesítése iránt, a kamara újabb memorandumot terjesztett, most már dr. Spaho Mehmed kereskedelmi miniszterhez, amelyben arra kéri a mi­nisztert, hogy az 1928—1929. költségve­tésbe nagyobb összeget állítson be a mi­nisztérium utólagos hitelének terhére és létesítse a már ismételten megszorgal­mazott technikai középiskolát. A memorandum egyúttal megjelöli azokat a legsürgősebben létesítendő sza­kokat, amelyekre sürgős szükség volna. Ezek volnának: malomtechnikai szak, géptechníkai szak, kémiatechnikai szak az agráripar számára és textilkézimunka szak a len-, szőnyeg- és főleg kenderipar számára. A kamara reméli, hogy dr. Spaho tel­jesíteni fogja a kívánságot és a Vajda­ság kárpótlásul az újabban is elvett is­kolák helyett technikai középiskolát kap Noviszadon. « Jugoszlávia állatteng észíése Btiimovics kievi egyetemi ta­nár könyvének összefoglaló is­mertetésében az alábbiakban Jugoszlávia áltette nyésztésé vei foglalkozó fejezetek következ­nek. — Az ország egyes helyein, ahol a föld megművelésre nem alkalmas, a lakosság főfoglalkozásképpen űzi az állattenyésztést Minthogy ilyen terüle­tek meglehetős nagy számban vannak, túlzás nélkül mondható, hogy Jugoszlá­via lakásainak jelentős része foglalko­zat állattenyésztéssel. Ez a második fő­­fo^alkozási ág Jugoszláviában a föld­művelés után. — Az ország egyes vidékein külön­­föe módszerekkel folytatják az állat­tenyésztést épugy, mint a mezőgazda­­sági termelést, a kultumtvó karakteri­­ztttja különféle helyeken ezt a foglal­­rso&osi agat ts. — Sajnos a háború pusztításai itt ne­hezen pótolhatók. Szerbia, Montenegró és Bosznia állatállománya úgyszólván tapasztok és az 1925-ös statisztika még mindig elszomorító képet matat az 1914. iSivoi szemben. A háború utáni évek még nem hozlak javulást ezen a téren, az áBatákwnány tovább csökkent, csak a kvalitás javult Javulás számszerint csak 1925-ben kezdődik. Az intenzivebb áfkrttenyésztés csak most kezdődik és a mezőgazdasági üzemek nehéz helyzete és az áftaiáoos krízis következtében Zagrebbő! jelentik: A zagrebi keres­kedelmi és iparkamara hétfőn ünnepelte alapításának hetvenötödik évfordu'óját. Délelőtt kilenc órakor kezdődött az ün­nepi ülés a kamara dísztermében, ame­lyet Arko Vladimir elnök nyitott meg, hosszabb beszédben üdvözölve a kül­földről és belföldről megjelent előkelő­ségeket. A királyt az ünnepélyen Szrecs­­kovics Bozsidár tábornok képviselte, a kormányt pedig dr. Spaho Mehmed ke­reskedelemügyi miniszter. Megjelentek továbbá Seba csehszlovák, Bodrero tá­bornok olasz, Hhlshausen német, Hoff in­ger osztrák, Cunard angol követek, va­lamint a többi összes államok konzuljai, a hadsereg, az összes közgazdasági tes­tületek és egyesületek képviselői, az összes belföldi, valamint a pozsonyi, briinni, budweisi, olmützi, pilseni, prá­gai, anconai, milánói, nápolyi, római, kattowitzi, krakkói, lembergi, bukaresti, budapesti, grazi, bécsi kamarák kikül­döttei, az amerikai, svájci, görög és bol­gár kamarák szövetségeinek delegátu­sai, valamint a zagrebi kamara taglal felolvasása után Arko elnök hosszú be­szédben ismertette a kamara hetvenöt­éves történetét és hálával emlékezett meg elhunyt alapitőiról és vezetőiről. Spaho Mehmed dr. kereskedelmügyi miniszter volt a másik szónok, aki a kormány nevében üdvözölte a kamarát, mint a délszláv nép gazdasági törekvé­seinek legrégibb előharcosát Utána a pénzügyminiszter nevében Katunac Mi­­livoj és Bajlovi beogradi nagygyáros a Nemzeti Bank nevében beszélt. A külföldi kamarák nevében Grossmann prágai kamarai elnök tolmácsolta sze­­rencsckivánatait Délben az »Esplanade«-szállóban dísz­­ebéd volt, amelyen Arko elnök pohár­köszöntője után Szrecskovics tábornok, a király képviselője, Seba csehszlovák követ, valamint számos külföldi ven­dég beszélt Délután a vendégek meg­tekintették a zagrebi mintavásárt és a város más nevezetességeit, este pedig Spaho kereskedelmi miniszter estélyt rendezett tiszteletükre a báni palotá­ban. Kedden reggel Susakra utaztak a ju­­biláris ünnepség résztvevői, ahol a »Za­greb« nevű gőzösön kirándulást tettek és megtekintették a felső Adria főbb nevezetességeit. A jubileum alkalmával a király ma­gas kitüntetésben részesítette a kamara főbb funkcionárusait, számos külföldi és belföldi kamara pedig értékes ajándé­kokat küldött a jubiláns kamarának. százmillió dollárt. Egy olyan reklám­­hadjárat, amely azt a célt szolgálja, hogy tizenhétezer plakátot helyezzen e! az uccákon és a köztereken, száz­negyvenezer dollárba kerül havonta. Az Amerikában előállított nyomtatvá­nyoknak több mint a fele hirdetés. Az újságok terjedelmének 40—75 százalé­kát töltik be a hirdetések. Az Amerika által évente elhasznált 2.600.000 tonna papíranyagból több mint 1,500.000 tonna papirt használnak el hirdetésekre. Ki­számi tották, hogy a mindennapi pos­tának 80 százalékát a reklámdolgok teszik. 1923-ban egyetlenegy vállalko­zás 12 millió dollárt fordított propa­gandacélokra. Ugyanebben az évben a befektetési papírokat elhelyező bank­csoport 40 millió dollárt költött erre a célra. Ami a hirdetési árakat illeti, jellemző, hogy a Saturday Evening Post cimii lap­ban egyetlen hirdetési oldal 11.000 dol­lárba kerül. A Wrigley Rágógumi éven­te 108.000 dollár értékű elektromos ára­mot fogyaszt villamos fényreklámjaival. Ezek a számok a hirdetéseknek és egyéb reklámoknak az értékjelzői Ame­rikában. Tanulságosak azonban minden európai államra nézve Is. mert a für­detés mindennél jobban mutatja egy ál­lam gazdasági erejét, kereskedelmének, iparának és vállalkozásának fejlődését. Amikor nálunk annyit beszélnek az ér­tékesítés problémájáról, elfelejtkeznek az értékesítés legkézenfekvőbb és legcélra­vezetőbb eszközéről: a hirdetésről. A hirdetés értékét megtanulni egyet je­lent a boldogulással. 1927 Szeptember 1 IBAGHIOTBMB A kivitel eKSkésjstése Ä jelentékenyebb gazdasági egyesü­letek kiküldötteinek részvételével 1927. szept. hó 3-ikán és 4-ikén konferencia lesz Beogradban. A konferenciának főbb tárgyai a kö­vetkezők: 1. Az 1927. évi szept. hó 1-töl 1928. évi aug. hó 31-ikéig terjedő időre kivi­telünk megállapítása (megbecslése) és hogy milyen eszközöket kellene igény­be venni, hogy azt előmozdítsuk. 2. Dohánytermelés és annak kivitele. 3. Egyéb terményeink és iparcikkeink kivitele . A konferencián a szuboticai Lloyd is képviselteti magát. * A frankfurti kiállítás. Szeptember hó 18-ikától kezdve szeptember 21-ikéig nemzetközi kiállítás lesz Frankfurtban. A közlekedésügyi minisztérium a ki­állítás résztvevőinek huszonöt százalék menet- és fuvardíjkedvezményt enge­délyezett. Ezen kedvezmény érvényes szeptember hó 14-ikétől szeptember hó 26-ikáig. Bővebb felvilágosítást Szuboti­­cán a Lloyd titkársága ad. Tarifakedvezmény a s/.llvaexportörök­­nek. Az SHS. vasutak vezér!gazga:ósá­­ga értesítette a Lloydot, hogy a szilva­küldeményekre jelentékenyen mérsékelt fuvardíjakat engedélyezett és pedig azokra a küldeményekre, amelyek Ma­riboron át szállíttatnak külföldre. A mér­sékelt fuvardíj visszatérítés utján ve­hető igénybe és csakis akkor érvényes, ha egy feladó legalább ezer tonnát szál­lít el. Husszállitásra szolgáló vasúti kocsik. A Lloyd titkári hivatala közü: Mint­hogy vasutaink nem rendelkeznek kellő mennyiségű husszállitásra szolgáló kü­lönleges kocsikkal, az ausztriai vasutak igazgatósága felajánlotta a mi vasutunk­­nak, hogy a szükséges mennyiségű spe­ciális kocsikat rendelkezésükre fogja bocsájtani. Az amerikai hirdetési üzem szédítő számadatai Egy és egynegyed milliárd dollárt költenek évente hirdetésre Newyorkból jelentik: Edward Bök az »Atlantic Monthly« cimü folyóirat ha­sábjain kimutatást közöl arról, hogy Amerikában mennyit költenek évente a hirdetésekre. Ez a kimutatás, amelynek hihetetlen számadatai az európai mére­tekhez szokott szemeket valósággal el­kápráztatják, nemcsak arra enged kö­vetkeztetést, hogy milyen méretű az amerikai kereskedelem, ipar és vállal­kozás, amely évente egy és egynegyed milliárd dollárt költ hirdetésekre, ha­nem sok tekintetben magyarázattal is szolgál arra, hogy egy-egy kisméretű amerikai vállalat hogyan tud máról­­holnapra az üzleti reklám segítségével mamutvállalattá megnövekedni. Edward Bök kimutatása szerint a napilapokban közzétett hirdetések éven­­et 600 millió dollár értéket jelentenek, a nyomtatványok, röpcédulák stb. utján publikált hirdetések 300, a folyóiratok­ban elhelyezett hirdetések 150. a szak­lapokban közzétett reklámok 70, a me­zőgazdasági lapokban elhelyezett hir­detések 27, falragaszok 30, újdonságok 30, előadások 24, kirakathirdetések 20, plakátok 12, közúti hirdetések 11, film­­előadások 5, programok 5, összesen 1284 millió dollár. A foglalkoztatott tisztviselők és munkások számát hat­százezerre teszik és átlagos bérüket évente 2000 dollárral számítják. 1919-ben valamennyi amerikai lap hirdetése feltűnően megszaporodott. Eb­ben az évben adta ki a kormány azt a rendeletét, hogy a hirdetések nem adókötelesek, mire a gyárosok sietve hirdetésekre fordították azokat a nor­mális nyereséget meghaladó hasznu­kat, amelyek után igen magas adót kel­lett vohta a kincstárnak fizetniük. Az úgynevezett nemzeti hirdetések költ­sége — amelyek egyetlen cikk előnyeit hirdetik végig az egész Egyesült-Álla­­moktan — meghaladják évente a hat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom