Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-01 / 243. szám
S5. ofe&íi fc£?5SWEfSTET NAPLÓ még nem mutathat fel jelentősebb eredményeket. Mindenesetre remélhető, hogy az intenzivebb állattenyészfés tért hódit, nemcsak abban az esetben, .ha a gabona oly olcsó marad, hogy ez jobban ■ kifizetődik, hanem ellenkező esetben is, mert egészségtelen állapotot jelent, ha az állattenyésztést csak a gabonanemiiek áresése tudja előbbre vinni. — Köztudomású, hogy az ország egyes részeiben különféle állatok tenyésztésére fektetik a fősulyt, minthogy a lakosság nem mindenütt egyfajta állatot használ fel céljaira. Mig az ország északibb részében lovat használnak bizonyos munka elvégzésére, Délszerbiában célszerűbb erre öszvér. Ugyanígy a vidék sajátosságaitól függ más állatok tenyésztése is. Az állatok kvalitása általában az északibb vidékeken sokkal jobb, mint délen, bár erre pontos adatok nincsenek. — A kormányzatnak még sok tennivalója van az export érdekében, minthogy feldolgozott húsárak kivitele sokkal előnyösebb, mintha élőállatokat visznek külföldre. Hasonló intézkedéseket már 1906-ban foganatosított a szerb kormány, amikor egynéhány nagy vágóhidat létesítettek. — Kedvező statisztika számol be a szárnyasok számának emelkedéséről. 1921-től 1925-ig majdnem 214 millió darabbal szaporodott a számuk, ami az export terén már érezteti hatását. Ennek megfelelően emelkedett a tojásexport is. — Jelentősebb szerepet még a méh- és a selyemhernyótenyésztés játszik. A selyemgubó produkció öt év alatt (1920 -1925-ig) 320.900 kg.-ról 979.800 kg.ra emelkedett, amely fejlődés tekintetében igy első helyen áll. — A tengerpartokon halászattal cca tizenháromezer ember foglalkozik, akik huszonhárommillió dinár értékű halat hoznak piacra. — A közölt néhány számadat inkább a fejlődést illusztrálja, minthogy annak pontosságáról nehéz meggyőződést szereznie. Ilyen alapon közöljük az állattenyésztésből származó tiszta nyereséget is, amelyet hétmilliárd dinárra becsülnek. Ezt az összeget sokszorozásra kell még emelni, hogy az ország azt a gazdasági előnyöket élvezhesse, amely ezzel a fejlődéssel együtt járna. (bós) * 30 A király képviselője, a diplomáciai testület tagjai, a kereskedelmi miniszter és a világ valamennyi jelentősebb kamarájának delegátusai ünnepelték a zagrebi kamara lietvenötéves jubileumát Technikai középiskolát a Vajdaságnak! A nfl*tezátK kareskadslmi kamara javaslata Noviszadról jelentik: A noviszadi kereskedelmi, ipari és gyáripari kamara sürgős és alaposan megindokolt kérelemmel fordult a kereskedelmi miniszterhez, amelyben, abból az alkalomból, hogy a Vajdaságban néhány középiskolát és kereskedelmi akadémiát megszüntettek, újból megsürgeti a már évekkel ezelőtt kért technikai középiskola felállítását. A kamara elsőizben 1925-ben kérte ennek az iskolának felállítását, mert a Vajdaságban a kereskedelem és ipar annyira fejlett, mint az ország egyetlen más tartományában sem és igy indokolt a kereskedelmi- és ipari köröknek az a kívánsága, hogy technikailag fejlett üzemvezetők és szakmunkások kiképzésére a Vajdaságban, annak fővárosában, Noviszadon ilyen iskola felállittassék, amely a gyáripart és a nagyobb ipari vállalatokat megfelelően képzett munkaerőkkel legyen képes ellátni. A kamara 1926-ban újból megsürgette a szakiskola felállítását és az akkori kereskedelmi kormányzat az 1926—27-iki költségvetésbe fel is vett egyelőre húszezer dinárt, amely a létesítendő iskola alapjainak lerakására szolgált volna. De a már kinyomtatott költségvetés ellenére a pénzügyi bizottság ezt a tételt törölte és igy a szakiskola kérdése ismét eiodázódott Minthogy dr. Spaho Mehmed, a jelenlegi kereskedelmi miniszter maga is vérbeli közgazdász és különös érzékkel bir szakiskolák létesítése iránt, a kamara újabb memorandumot terjesztett, most már dr. Spaho Mehmed kereskedelmi miniszterhez, amelyben arra kéri a minisztert, hogy az 1928—1929. költségvetésbe nagyobb összeget állítson be a minisztérium utólagos hitelének terhére és létesítse a már ismételten megszorgalmazott technikai középiskolát. A memorandum egyúttal megjelöli azokat a legsürgősebben létesítendő szakokat, amelyekre sürgős szükség volna. Ezek volnának: malomtechnikai szak, géptechníkai szak, kémiatechnikai szak az agráripar számára és textilkézimunka szak a len-, szőnyeg- és főleg kenderipar számára. A kamara reméli, hogy dr. Spaho teljesíteni fogja a kívánságot és a Vajdaság kárpótlásul az újabban is elvett iskolák helyett technikai középiskolát kap Noviszadon. « Jugoszlávia állatteng észíése Btiimovics kievi egyetemi tanár könyvének összefoglaló ismertetésében az alábbiakban Jugoszlávia áltette nyésztésé vei foglalkozó fejezetek következnek. — Az ország egyes helyein, ahol a föld megművelésre nem alkalmas, a lakosság főfoglalkozásképpen űzi az állattenyésztést Minthogy ilyen területek meglehetős nagy számban vannak, túlzás nélkül mondható, hogy Jugoszlávia lakásainak jelentős része foglalkozat állattenyésztéssel. Ez a második főfo^alkozási ág Jugoszláviában a földművelés után. — Az ország egyes vidékein különföe módszerekkel folytatják az állattenyésztést épugy, mint a mezőgazdasági termelést, a kultumtvó karakteriztttja különféle helyeken ezt a foglalrso&osi agat ts. — Sajnos a háború pusztításai itt nehezen pótolhatók. Szerbia, Montenegró és Bosznia állatállománya úgyszólván tapasztok és az 1925-ös statisztika még mindig elszomorító képet matat az 1914. iSivoi szemben. A háború utáni évek még nem hozlak javulást ezen a téren, az áBatákwnány tovább csökkent, csak a kvalitás javult Javulás számszerint csak 1925-ben kezdődik. Az intenzivebb áfkrttenyésztés csak most kezdődik és a mezőgazdasági üzemek nehéz helyzete és az áftaiáoos krízis következtében Zagrebbő! jelentik: A zagrebi kereskedelmi és iparkamara hétfőn ünnepelte alapításának hetvenötödik évfordu'óját. Délelőtt kilenc órakor kezdődött az ünnepi ülés a kamara dísztermében, amelyet Arko Vladimir elnök nyitott meg, hosszabb beszédben üdvözölve a külföldről és belföldről megjelent előkelőségeket. A királyt az ünnepélyen Szrecskovics Bozsidár tábornok képviselte, a kormányt pedig dr. Spaho Mehmed kereskedelemügyi miniszter. Megjelentek továbbá Seba csehszlovák, Bodrero tábornok olasz, Hhlshausen német, Hoff inger osztrák, Cunard angol követek, valamint a többi összes államok konzuljai, a hadsereg, az összes közgazdasági testületek és egyesületek képviselői, az összes belföldi, valamint a pozsonyi, briinni, budweisi, olmützi, pilseni, prágai, anconai, milánói, nápolyi, római, kattowitzi, krakkói, lembergi, bukaresti, budapesti, grazi, bécsi kamarák kiküldöttei, az amerikai, svájci, görög és bolgár kamarák szövetségeinek delegátusai, valamint a zagrebi kamara taglal felolvasása után Arko elnök hosszú beszédben ismertette a kamara hetvenötéves történetét és hálával emlékezett meg elhunyt alapitőiról és vezetőiről. Spaho Mehmed dr. kereskedelmügyi miniszter volt a másik szónok, aki a kormány nevében üdvözölte a kamarát, mint a délszláv nép gazdasági törekvéseinek legrégibb előharcosát Utána a pénzügyminiszter nevében Katunac Milivoj és Bajlovi beogradi nagygyáros a Nemzeti Bank nevében beszélt. A külföldi kamarák nevében Grossmann prágai kamarai elnök tolmácsolta szerencsckivánatait Délben az »Esplanade«-szállóban díszebéd volt, amelyen Arko elnök pohárköszöntője után Szrecskovics tábornok, a király képviselője, Seba csehszlovák követ, valamint számos külföldi vendég beszélt Délután a vendégek megtekintették a zagrebi mintavásárt és a város más nevezetességeit, este pedig Spaho kereskedelmi miniszter estélyt rendezett tiszteletükre a báni palotában. Kedden reggel Susakra utaztak a jubiláris ünnepség résztvevői, ahol a »Zagreb« nevű gőzösön kirándulást tettek és megtekintették a felső Adria főbb nevezetességeit. A jubileum alkalmával a király magas kitüntetésben részesítette a kamara főbb funkcionárusait, számos külföldi és belföldi kamara pedig értékes ajándékokat küldött a jubiláns kamarának. százmillió dollárt. Egy olyan reklámhadjárat, amely azt a célt szolgálja, hogy tizenhétezer plakátot helyezzen e! az uccákon és a köztereken, száznegyvenezer dollárba kerül havonta. Az Amerikában előállított nyomtatványoknak több mint a fele hirdetés. Az újságok terjedelmének 40—75 százalékát töltik be a hirdetések. Az Amerika által évente elhasznált 2.600.000 tonna papíranyagból több mint 1,500.000 tonna papirt használnak el hirdetésekre. Kiszámi tották, hogy a mindennapi postának 80 százalékát a reklámdolgok teszik. 1923-ban egyetlenegy vállalkozás 12 millió dollárt fordított propagandacélokra. Ugyanebben az évben a befektetési papírokat elhelyező bankcsoport 40 millió dollárt költött erre a célra. Ami a hirdetési árakat illeti, jellemző, hogy a Saturday Evening Post cimii lapban egyetlen hirdetési oldal 11.000 dollárba kerül. A Wrigley Rágógumi évente 108.000 dollár értékű elektromos áramot fogyaszt villamos fényreklámjaival. Ezek a számok a hirdetéseknek és egyéb reklámoknak az értékjelzői Amerikában. Tanulságosak azonban minden európai államra nézve Is. mert a fürdetés mindennél jobban mutatja egy állam gazdasági erejét, kereskedelmének, iparának és vállalkozásának fejlődését. Amikor nálunk annyit beszélnek az értékesítés problémájáról, elfelejtkeznek az értékesítés legkézenfekvőbb és legcélravezetőbb eszközéről: a hirdetésről. A hirdetés értékét megtanulni egyet jelent a boldogulással. 1927 Szeptember 1 IBAGHIOTBMB A kivitel eKSkésjstése Ä jelentékenyebb gazdasági egyesületek kiküldötteinek részvételével 1927. szept. hó 3-ikán és 4-ikén konferencia lesz Beogradban. A konferenciának főbb tárgyai a következők: 1. Az 1927. évi szept. hó 1-töl 1928. évi aug. hó 31-ikéig terjedő időre kivitelünk megállapítása (megbecslése) és hogy milyen eszközöket kellene igénybe venni, hogy azt előmozdítsuk. 2. Dohánytermelés és annak kivitele. 3. Egyéb terményeink és iparcikkeink kivitele . A konferencián a szuboticai Lloyd is képviselteti magát. * A frankfurti kiállítás. Szeptember hó 18-ikától kezdve szeptember 21-ikéig nemzetközi kiállítás lesz Frankfurtban. A közlekedésügyi minisztérium a kiállítás résztvevőinek huszonöt százalék menet- és fuvardíjkedvezményt engedélyezett. Ezen kedvezmény érvényes szeptember hó 14-ikétől szeptember hó 26-ikáig. Bővebb felvilágosítást Szuboticán a Lloyd titkársága ad. Tarifakedvezmény a s/.llvaexportöröknek. Az SHS. vasutak vezér!gazga:ósága értesítette a Lloydot, hogy a szilvaküldeményekre jelentékenyen mérsékelt fuvardíjakat engedélyezett és pedig azokra a küldeményekre, amelyek Mariboron át szállíttatnak külföldre. A mérsékelt fuvardíj visszatérítés utján vehető igénybe és csakis akkor érvényes, ha egy feladó legalább ezer tonnát szállít el. Husszállitásra szolgáló vasúti kocsik. A Lloyd titkári hivatala közü: Minthogy vasutaink nem rendelkeznek kellő mennyiségű husszállitásra szolgáló különleges kocsikkal, az ausztriai vasutak igazgatósága felajánlotta a mi vasutunknak, hogy a szükséges mennyiségű speciális kocsikat rendelkezésükre fogja bocsájtani. Az amerikai hirdetési üzem szédítő számadatai Egy és egynegyed milliárd dollárt költenek évente hirdetésre Newyorkból jelentik: Edward Bök az »Atlantic Monthly« cimü folyóirat hasábjain kimutatást közöl arról, hogy Amerikában mennyit költenek évente a hirdetésekre. Ez a kimutatás, amelynek hihetetlen számadatai az európai méretekhez szokott szemeket valósággal elkápráztatják, nemcsak arra enged következtetést, hogy milyen méretű az amerikai kereskedelem, ipar és vállalkozás, amely évente egy és egynegyed milliárd dollárt költ hirdetésekre, hanem sok tekintetben magyarázattal is szolgál arra, hogy egy-egy kisméretű amerikai vállalat hogyan tud márólholnapra az üzleti reklám segítségével mamutvállalattá megnövekedni. Edward Bök kimutatása szerint a napilapokban közzétett hirdetések évenet 600 millió dollár értéket jelentenek, a nyomtatványok, röpcédulák stb. utján publikált hirdetések 300, a folyóiratokban elhelyezett hirdetések 150. a szaklapokban közzétett reklámok 70, a mezőgazdasági lapokban elhelyezett hirdetések 27, falragaszok 30, újdonságok 30, előadások 24, kirakathirdetések 20, plakátok 12, közúti hirdetések 11, filmelőadások 5, programok 5, összesen 1284 millió dollár. A foglalkoztatott tisztviselők és munkások számát hatszázezerre teszik és átlagos bérüket évente 2000 dollárral számítják. 1919-ben valamennyi amerikai lap hirdetése feltűnően megszaporodott. Ebben az évben adta ki a kormány azt a rendeletét, hogy a hirdetések nem adókötelesek, mire a gyárosok sietve hirdetésekre fordították azokat a normális nyereséget meghaladó hasznukat, amelyek után igen magas adót kellett vohta a kincstárnak fizetniük. Az úgynevezett nemzeti hirdetések költsége — amelyek egyetlen cikk előnyeit hirdetik végig az egész Egyesült-Államoktan — meghaladják évente a hat-
