Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-01 / 243. szám

1927. szeptember I BÄCSMEGYE1 NAPLÓ Törökország a Kelet hídja A Gizi érdeme — Török politika — A költs égvetés - Törökország kiépítése —Európa keleti imr őrt üzlete Stamboul, 1927. augusztus hó. Kemal-pasa konstantinápolyi jelenléte elsősorban belpolitikai jelentőséggel bi' A példátlan ovációkban, amelyekkel itt a Qázit napok hosszú során részesítik a török nép felébredt lelke nyilvánult meg. A török nemzet arra törekszik, hogy a nyugati kultúra nívóját elérje: belső, fáradhatatlan munkával. Nemcsak Anatolia, az európai Törökország is élénken dokumentálta, hogy az uj Tö­rökország mennyit köszönhet a Kemul­­elnöknek. A Kemal-kormány politikai egyoldalú­ságát eddig csak Törökország ellensé­gei hangoztatták. A török köztársaság politikai megértéséhez feltétlen szüksé­ges, hogy Európa ujabbkori kibontak)­­zását és az antanthatalmak keleti expan­zióját szem előtt tartsuk. Törökország a kelet kulcsa és mint fiatal, független iz­­lámállam, mint világpolitikai exponens —, csak egy és pedig becsületes politikát űzhet. Mialatt Európa újból a konzerva­tivizmus útjára tért, ezalatt a török nemzeti politika elvei — gazdasági szem­pontból is — ulak maradtak. A jobb is balpártok változó terrorja az uj török köztársaságra csak régi romlást hozna. A mai Törökország egységes nemz.-,ti állam; az egyedüli párt: a kormánypá't (a nagy néppárttal egyesítve) vezeti a köztársaság történelmi jelentőségű ügy-át. A török politika fontos jellegű közép­európai irányzata eddig Németország, Magyarország, Ausztria. Csehszlovákia és Lengyelország kereskedelmére máns áldásosán hat. A török államháztartás 1927—28-ban a belső felépítő munkának hű képét adja. összehasonlítás céljából zárójelben az elmúlt év adatai vannak felsorolva. 194 millió török font kiadás áll 194 (190) tö­rök font bevétellel szemben. Legnagyobb kiadások: hadsereg 59 millió török font (64), csendőrség 10 millió (10), pénzügy­minisztérium 27 millió (24). nyilvános építkezések (munkaügy) 30 miliő (14), nemzetgyűlés 2 millió (1.5), államfő 0.32 millió (0.23), visszavándorlás 2.5 millió (1.4). földművelés 3.8 millió (3.8). A többi kiadásokban különös változás nem állt be. Bevételi többlet: adók 15.1 millió tö­rök font (13.4), jövedelemadó 10.7 mil­lió (9.7), forgalmi adó 38.1 (37), dohány és monopol 17.5 (15), petroleum és ben­zin 4.5 (4), cukor 4.5 (4), alkohol 6.8 (5). Habár Törökországnak 14 millió la­kosa van, egyes területek még mindig gyéren vannak benépesítve. A betelepí­tés problémájának megoldása igy Tö­rökország részére elsőrangú fontosság­gal bir és nemcsak a legutóbbi számba­­jövő visszavándorlás 75.000 mohamedán Kaukázus, Syria és Cyprus vidékéről), hanem főleg a Magyarországgal, Német­országgal és Oroszországgal kötött le­telepedési sezrződések számítanak e e kérdés megoldásánál. A nemzet védel­mére és a biztonság fentartására a be­vételnek 45% -át szavazták meg. Az idei költségvetés bizonyos összeggel vas- és acélgyárak felállítását is előirányozza, előreláthatólag az északi vilajetekben, mint Bohn, Sinope, Tsankiri, Sungulduk stb. ahol szenet is bányásznak. A föld­­mivelésben (a török nép 80%-a földmi­­veléssel foglalkozik) a cukorrépa ter­melése flapról-napra nagyobb teret fog­lal el, úgy hogy Erzerumában már az ötödik cukorgyárat építik, melynek fel­adata a keleti vilajetek (Kars, Ardahan, Diarbekir, Musch, Bitlis) cukorral való ellátása lesz. Törökországban 1250 gyár van üzemben. A munkatörvény tiz órás munkanapot állapit meg, a munkás szo­ciális állása itt épugy, mint bárhol dé­len, nem a legjobb. A napi munkabér 2—3 török font (60—80 dinár). A török vasutépitkezési munkálatok is nagy arányokat öltenek. Jelenleg hat­ezer kilométer vaspálya tartja fenn a forgalmat: Bagdad vasút 1300 km., a Smyrna-Aidin társaság 650 km., Smyr­­r.a-Kassába 710 km., a keleti vasutak­­társasága 400 km., az anatóliai-vasút pe­dig 1100 km_ mehr utóbbit a török kor­mány szeretné megváltani. (A vételár 202 millió svájci frank). Azonkívül a tö­rök kormány saját rezsijében e napokban adta át a forgalomnak az Angora-Ka­­mari vonalat (380 km.) és' 1928-ig a Fur­­hal-Sámsun ágat építi. A német Berger konzorcium szerződése a Kutahia-Pan­­derma és a Tanrusz-kanári szárny vo­nalra (mindössze 35 km) öt éven belül 83 millió márkáért. A svéd Nudguist- Hohn társaságnak szintén 100 millió t. f. szerződése van az Angora—Safran­­boin—Sungiilduk—Eregli (580 km) és a Keller—Malatia—Diarkebir (500 km) vaspályák építésére öt éven belül. A Societe des Travian Brüssel—Páris pe­dig 30 millió t. f.-ért a Turhal—Sivasz és a Sivasz—Kaissari vasúti vonalak felállítását vállalta (350 km). Törökország a modern kereskede­lem fegyvereivel vívja ki gazdasági ön­állóságát. E célból főleg Németország­gal szövetkezett. Németország évi török kivitele 25 millió márkára rúg. (Jugo­szláviában 16.8 millió márka, Románia 23 millió márka, Görögország 11 millió, Bulgári 5 millió márka.) Többek közt 5.5 millióért vasárut. 4.7 millióért textil­árut, 2.5 millióért gépeket, 1.2 millióért papirt, 1 millióért festéket, 0.5 millióért elektrofelszere’ést. De Ausztria is nagy mértékben van, érdekelve a keleti import üzletben. Ausztria papírban, kalapban csinálja az üzletet, kaszákkal és drót­szegekkel csak ő látja el a török piacot. Nyakkendőkben, fonalakban, férfi és női divatárukban ellenben már Csehszlová­kia és Olaszország is versenyképes. Az autóiparban egyedül Olaszország uralja a teret, Finnország importüzlete a cso­magoló papiros, Svájcnak pedig a cso­koládé és az aluminium. Anglia még mindig posztóval és gyapjúval konkurál. Belgium vas és villanyárukkal. Magyar­­ország kötéllel, fonállal és dróttal verse­nyez. Pipere-cikkeket Franciaországban, a cigaretta papirost pedig Olaszország­ban vagy Németországban vásárolják. A fehérneműt, bőrt, selymet, harisnyát, gyapjufonaiat és építőanyagokat Török­ország saját iparával gyártja. A török export 292 millió török fon­tot tesz ki évente. A kivitel tárgyai: do­hány: 69 millió kg., főleg Amerikába, Olasz- és Németországba. A dió és mo­gyoró 13 millió oka (1 oka = 1.285 kg). Keraszund környékéről olajat, 15 millió oka száritett szőlőt, sultanint 60 millió okát. Smyrnának egyedül 25 szántó-tele­pe van. Ópiumból évente 250.0,90 okát szállítanak Amerikába és Angliába. A finom árunak, mint a »Drogist«, »Soft»« fontba kerül okáia. Tragantgummit 1: 030 okát, nyersbőrt 1 millió kg.-ot, sújtott 2 millió okát. tojást 15 millió da­rabot. Perzsa és stnvrna szőnyegeket Trieszt és Hamburg felé szálhtanak, az utolsó évben mindössze 2 millió kg.-ot. Gyap­jút 15 millió fontért Amerikába. Konstantinápoly exportja évente 190 millió kg. Az Aranvszaryban hó'vonn­­kint 5,30 hajó köt ki. 720 török, 97 an­gol. »9 olasz, aztán görög, francia és 25 német hajó. Törökország felújításá­val a Kelet is ui életre kapott. A világ­kereskedelem uj utjai itt vezetnek és Törökország m'nt Kelet hídja uj és nagy Diclck fíéla mérnök Stamboul ...——«wHBPMIMffi53M3CTBHB8BH83Eag— ------------csie!en-8 a l*on"iaiakf:m*áHs haszon é* uzsora r-e az, aki a pénzét fcosztoltaffa ? Az elmúlt hétét) a szubotiai (örvény­­szék előtt egy elméleti, és gyakorlati közgazdasági szempontból is érdekes per folyt le. Arról vo)t szó, hogy. uzsora bűnét követik-e el azok. akik a törvé nyesnél nagyobb, sőt azt jóval túlhaladó kamatozás mellett adnak kölcsönt keres­kedőknek és vállalkozóknak, hogy azok a konjunkturális helyzetet kihasználva — a saját és kölcsönvett pénzek koc­káztatásával — hasznot, sőt a rendesnél jóval magasabb úgynevezett konjunktu­rális hasznot érjenek el. A törvényszék Ítélete, amely a bün­tető törvénykönyv megfelelő paragrafu­sain alapul, bennünket ezutal nem érde­kel, mikor arra a kérdésre kell válaszol­nunk, hogy a fennálló, társadalmi, rend morális törvényeibe ütköző bűnt kövét­­tek-e el azok, akik. megtakarított tőkéjü­ket — vagy mert nem tudtak, vagy mert nem akartak tőkéjükké) bármi oknál fogva »üzleteket, csinálni« ■— másnak adták oda, hogy az a kereskedelmi vagy ipari forgalomba hozva, ezekkel a tő­kékkel hasznot érjen e! és pedig, leg­alább reményben, olyan hasznot, amely­ből nemcsak az abnormálisán magas ka­matot tudja kifizetni, hanem még önma­gának is az úgynevezett tisztes polgári hasznon felüli keresete maradjon. Az esetről ugv kereskedői, mint egyéb körökben a Vajdaság minden városában igen élénk vita folt és mindenki a maga egyéni Ítélete vagy egyéni érdekeltségé szerint ítélte meg az esetet és részesí­tette a magas kamatra kölcsönzőket, vagy az erkölcsi felmentésben vagy el­ítélésben. Megpróbáljuk tehát e helyen azt a gazdasági tényt, hogy valaki a szokott­nál és a fennálló törvényekben megen­gedettnél magasabb kamatozásra helyezi ki pénzét, a közgazdaságtan elveinek világító fényét megítélni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezt a kérdést nem lehet mindenkinek a saját etikai felfogása szerint megítélni, mert itt üzletről van szó, amelyet nem lehet tisztán a morális törvények szerint elbírálni. Más dolog ugyanis, ha én egy barátomnak, aki szo­rult anyagi helyzetben van, adok köl­csönt nem üzleti célra és másként bírá­landó el morális szempontból a kérdés, ha magas kamatra üzleti célból adok kolésönt. Amazt lehet és kell is morál's törvények szerint megítélni, emezt csak gazdasági szempontok szerint. A kérdés tehát úgy formulázható meg. morális-e a konjunkturális haszon? Ha azonban ezt a kérdést el akarjuk bírálni, mindenekelőtt meg kell állapí­tanunk. hogy általában mi a haszon? A haszon nem egyéb, mint a termelésben résztvevő önálló, tehát saját vagy leg­nagyobbrészt saját tőkéjével dolgozó vállalkozónak a nyeresége, vagyis az az értéktöbblet, amelyet a vállalkozó szellemi irányítása mellett munkájával elér, amíg a nyersanyagból árut produ­kál. A haszonnak-három alkateleme van és pedig a befektetett tőke kamatja, a kockázati dij és a vállalkozó magasr.hb­­rendü szellemi munkájának díjazása. Ezt a hasznot a mai tőkéstermelési módra alapított társadalomban mindenki ter­mészetesnek és morálisnak is tartja. Hogy lesz most már a haszonból kon­junkturális haszon? * A konjunkturális haszon nem egyéb, mint a normális haszonnak mestersé­ges, erőszakos utón való növelése. Ami­kor egyes iparágak akár a piac, vagy akár az általuk termelt áruk árának a piac egy részének monopolizálására, emelésére kartelleket és trösztöket ala­kítanak, nem tesznek egyebet, mint nor­mális hasznukat a fogyasztók rovására mesterségesen- emelik, tehát konjunktu­rális haszonra törekszenek. , Nemrégiben voltunk tanúi például an­nak. hogy a jugoszláv szeszkartell fel­bomlása után a szesz nagykeréskedelmi ára a felére csökkent, tehát a szeszkar­­tel, amig az fennállott, éppen az áru karteliirozása révén hihetetlen magas­ságú nyereségre tett szert a fogyasztó publikum rovására. A kereskedelemben szintén elérhető ilyen mesterséges ármelkedés. Gyakran voltunk ennek szemtanúi a háború alatt, amikor egyes kereskedők vagy kereske­dőkből és tőkésekből álló konzorciumok, egyes árukat igen nagy mennyiségben összevásároltak és ezáltal az illető áru­cikkben érezhető hiányt idéztek elő. Mi­után pedig az összevásárolt, legtöbbször I a tömegfogyasztás tárgyát képező, áru­ból kevés volt a piacon, annak ára ro­hamosan szinte óráról-órára emelkedett — készen volt a mesterségesen előidé­zett áruhiány okozta áremelkedés, vagyis a konjunktúra s a konzorcium vagy konjunkturális nyereséggel adhatott túl az összehalmozott árun. A konjunkturá­lis haszon tehát nem egyéb, mint speku­lativ, munkanélküli haszon. Nem a be­fektetett tőke normális kamata, a nor­mális vállalkozói kockázat és a vállal­kozó szellemi munkájának díjazása lebeg a mesterséges áruhiányt csinálok szeme előtt, hanem az ezen túlmenő igen nagy haszon elérése. Ezt az abnormálisán nagy nyereséget pedig nem a munka hatványozásával, hanem tisztán speku­lációval kívánja elérni. A tőkéiket koszt­­pénzre, magas kamatozásra ' kölcsön adók, tehát tulajdonképpen a válalkozó munkanélküli jövedelmének válnak ré­szeseivé. A lényeges különbség most már abban van, hegy maga a pénzét kölcsönadó nem részes a mesterséges áremelkedés előidézésében, bár részese az áremelkedés okozta konjunkturális nyereségnek. Kétségtelen mindazonáltal, hogy tőkéjének magas kamatláb mellett való kölcsönzésével nem követ el uzso­rát. Nemcsak azért, mert a bármilyen magas kamatozással való kölcsönzés sem meríti ki az uzsora fogalmát, ha annak sem célja, sem következménye a kölcsönvevő szorult helyzetének kihasz­nálása, sem a kölcsönvevő anyagi tönkretétele, hanem azért sem, mert az esetek legtöbbjében a kölcsönadó bizto­san tudja, hogy a kölcsönvevő az ő pén­zével az általa fizetendökamatijál sok­kal nagyobb konjunkturális haszonra tesz szert. Amig tehát a konjunktura­­rális kereseti lehetőségek fennállanak, addig jogosan nem Ítélhető el erkölcsi­leg az, aki a mesterséges áruirigadozá­­sokatelőidéző, - vagy a konjunkturális haszon szerzésére törekvő vállalkozók­nak vagy kereskedőknek e célra magas kamatozással pénzt kölcsönöz. Legke­vésbé természetesen annak részéről, aki ilyen magas kamatozású kölcsönt nagy nyereségek szerzésére igénybe vesz. Gyöngyösi Dezső---------———«*nB8SKOT®«““——----;--­A széna szer épe . a métely es fertőzés k szv „ütésében Marék József dr„ a budapesti állat­orvosi főiskola világhíres professzora közii az alábbi tanulmányt: Az elmúlt évi esős nyár nyomában szokatlanul nagy hevességgel beállott mételykórjárvány sok újabb tanulsággal szolgált a mételykórra vonatkozó is­mereteink terén. Feltűnt ugyanis sok helyen olyan borjuk megbetegedése sú­lyos mételykórban és későbbi elhullá­suk, amelyek nemcsak egyáltalán nem jártak ki legelőre, hanem zöldtakarmányt sem ettek. Azt is észlelték továbbá sok helyen, hogy a mételykor ellen ered­ményesen orvosolt állatok, miután 1—2 hónapig a kezelés után egészségeseknek látszottak és súlyban gyarapodtak, ké­sőbb újból romlani kezdtek és az ese­tek egy részében foganatosított • kény­szervágást követő boncolás során má­jukban nagy számban találtattak jobbá­ra fejletlen májmételyek. Habár ezek és más észleletek alapján nagyon valószerünek látszott, hegy a széna szintén közvetíthet mételyes fer­tőzést, a kérdésre csak szabatosan vég­rehajtott kísérletek adhattak határozott választ. Ezt az utat azér is kellett vá­lasztanom, mert az esős nyarat kissé: ő, szokatlanul enyhe tél folyamán sok gaz­daságban koronkint az istáilózott álla­tokat kihajtották a szabadba es igy azok fertőződését az istállón kívül nem lehetett biztosan kizárni. Három különböző vidékről származó szénával házinyulakon, borjukon és ju­­hokon ezévi március hónap második fe­lében végzett etetési kísérletek azt a meglepő eredményt adták, hogy az egyik községből beküldött anya- és sarjuszé­­nából álló keveréknek etetése 10 napon keresztül az azelőtt mételymeníes ju­hoknak • súlyos mételyes fertőzését ered­ményezte. Nevezetesen mind az öt ’kí­sérleti juh májban 131, 171, 326, 469, illetve 799 métely, a három hétig ete-

Next

/
Oldalképek
Tartalom