Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-01 / 243. szám

1927. szeptember I

BÄCSMEGYE1 NAPLÓ

Törökország a Kelet hídja

A Gizi érdeme — Török politika — A költs égvetés - Törökország kiépítése —Európa keleti imr őrt üzlete

Stamboul, 1927. augusztus hó.

Kemal-pasa konstantinápolyi jelenléte

elsősorban belpolitikai jelentőséggel bi' A példátlan ovációkban, amelyekkel itt a Qázit napok hosszú során részesítik a török nép felébredt lelke nyilvánult meg. A török nemzet arra törekszik, hogy a nyugati kultúra nívóját elérje: belső, fáradhatatlan munkával. Nemcsak Anatolia, az európai Törökország is élénken dokumentálta, hogy az uj Törökország mennyit köszönhet a Kemulelnöknek.

A Kemal-kormány politikai egyoldalúságát eddig csak Törökország ellenségei hangoztatták. A török köztársaság politikai megértéséhez feltétlen szükséges, hogy Európa ujabbkori kibontak)zását és az antanthatalmak keleti expanzióját szem előtt tartsuk. Törökország a kelet kulcsa és mint fiatal, független izlámállam, mint világpolitikai exponens —, csak egy és pedig becsületes politikát űzhet. Mialatt Európa újból a konzervativizmus útjára tért, ezalatt a török nemzeti politika elvei — gazdasági szempontból is — ulak maradtak. A jobb is balpártok változó terrorja az uj török köztársaságra csak régi romlást hozna.

A mai Törökország egységes nemz.-,ti állam; az egyedüli párt: a kormánypá't (a nagy néppárttal egyesítve) vezeti a köztársaság történelmi jelentőségű ügy-át. A török politika fontos jellegű középeurópai irányzata eddig Németország, Magyarország, Ausztria. Csehszlovákia és Lengyelország kereskedelmére máns áldásosán hat.

A török államháztartás 1927—28-ban a belső felépítő munkának hű képét adja. összehasonlítás céljából zárójelben az elmúlt év adatai vannak felsorolva. 194 millió török font kiadás áll 194 (190) török font bevétellel szemben. Legnagyobb kiadások: hadsereg 59 millió török font (64), csendőrség 10 millió (10), pénzügyminisztérium 27 millió (24). nyilvános építkezések (munkaügy) 30 miliő (14), nemzetgyűlés 2 millió (1.5), államfő 0.32 millió (0.23), visszavándorlás 2.5 millió (1.4). földművelés 3.8 millió (3.8). A többi kiadásokban különös változás nem állt be.

Bevételi többlet: adók 15.1 millió török font (13.4), jövedelemadó 10.7 millió (9.7), forgalmi adó 38.1 (37), dohány és monopol 17.5 (15), petroleum és benzin 4.5 (4), cukor 4.5 (4), alkohol 6.8 (5).

Habár Törökországnak 14 millió lakosa van, egyes területek még mindig gyéren vannak benépesítve. A betelepítés problémájának megoldása igy Törökország részére elsőrangú fontossággal bir és nemcsak a legutóbbi számbajövő visszavándorlás 75.000 mohamedán Kaukázus, Syria és Cyprus vidékéről), hanem főleg a Magyarországgal, Németországgal és Oroszországgal kötött letelepedési sezrződések számítanak e e kérdés megoldásánál. A nemzet védelmére és a biztonság fentartására a bevételnek 45% -át szavazták meg. Az idei költségvetés bizonyos összeggel vas- és acélgyárak felállítását is előirányozza, előreláthatólag az északi vilajetekben, mint Bohn, Sinope, Tsankiri, Sungulduk stb. ahol szenet is bányásznak. A földmivelésben (a török nép 80%-a földmiveléssel foglalkozik) a cukorrépa termelése flapról-napra nagyobb teret foglal el, úgy hogy Erzerumában már az ötödik cukorgyárat építik, melynek feladata a keleti vilajetek (Kars, Ardahan, Diarbekir, Musch, Bitlis) cukorral való ellátása lesz. Törökországban 1250 gyár van üzemben. A munkatörvény tiz órás munkanapot állapit meg, a munkás szociális állása itt épugy, mint bárhol délen, nem a legjobb. A napi munkabér 2—3 török font (60—80 dinár).

A török vasutépitkezési munkálatok is nagy arányokat öltenek. Jelenleg hatezer kilométer vaspálya tartja fenn a forgalmat: Bagdad vasút 1300 km., a Smyrna-Aidin társaság 650 km., Smyrr.a-Kassába 710 km., a keleti vasutaktársasága 400 km., az anatóliai-vasút pedig 1100 km_ mehr utóbbit a török kormány szeretné megváltani. (A vételár 202 millió svájci frank). Azonkívül a török kormány saját rezsijében e napokban adta át a forgalomnak az Angora-Kamari vonalat (380 km.) és' 1928-ig a Furhal-Sámsun ágat építi. A német Berger konzorcium szerződése a Kutahia-Panderma és a Tanrusz-kanári szárny vonalra (mindössze 35 km) öt éven belül 83 millió márkáért. A svéd Nudguist- Hohn társaságnak szintén 100 millió t. f. szerződése van az Angora—Safranboin—Sungiilduk—Eregli (580 km) és a Keller—Malatia—Diarkebir (500 km) vaspályák építésére öt éven belül. A Societe des Travian Brüssel—Páris pedig 30 millió t. f.-ért a Turhal—Sivasz és a Sivasz—Kaissari vasúti vonalak felállítását vállalta (350 km).

Törökország a modern kereskedelem fegyvereivel vívja ki gazdasági önállóságát. E célból főleg Németországgal szövetkezett. Németország évi török kivitele 25 millió márkára rúg. (Jugoszláviában 16.8 millió márka, Románia 23 millió márka, Görögország 11 millió, Bulgári 5 millió márka.) Többek közt 5.5 millióért vasárut. 4.7 millióért textilárut, 2.5 millióért gépeket, 1.2 millióért papirt, 1 millióért festéket, 0.5 millióért elektrofelszere’ést. De Ausztria is nagy mértékben van, érdekelve a keleti import üzletben. Ausztria papírban, kalapban csinálja az üzletet, kaszákkal és drótszegekkel csak ő látja el a török piacot. Nyakkendőkben, fonalakban, férfi és női divatárukban ellenben már Csehszlovákia és Olaszország is versenyképes. Az

autóiparban egyedül Olaszország uralja a teret, Finnország importüzlete a csomagoló papiros, Svájcnak pedig a csokoládé és az aluminium. Anglia még mindig posztóval és gyapjúval konkurál. Belgium vas és villanyárukkal. Magyarország kötéllel, fonállal és dróttal versenyez. Pipere-cikkeket Franciaországban, a cigaretta papirost pedig Olaszországban vagy Németországban vásárolják. A fehérneműt, bőrt, selymet, harisnyát, gyapjufonaiat és építőanyagokat Törökország saját iparával gyártja.

A török export 292 millió török fontot tesz ki évente. A kivitel tárgyai: dohány: 69 millió kg., főleg Amerikába, Olasz- és Németországba. A dió és mogyoró 13 millió oka (1 oka = 1.285 kg). Keraszund környékéről olajat, 15 millió oka száritett szőlőt, sultanint 60 millió okát.

Smyrnának egyedül 25 szántó-telepe van. Ópiumból évente 250.0,90 okát szállítanak Amerikába és Angliába. A finom árunak, mint a »Drogist«, »Soft»« fontba kerül okáia. Tragantgummit 1: 030 okát, nyersbőrt 1 millió kg.-ot, sújtott 2 millió okát. tojást 15 millió darabot.

Perzsa és stnvrna szőnyegeket Trieszt és Hamburg felé szálhtanak, az utolsó évben mindössze 2 millió kg.-ot. Gyapjút 15 millió fontért Amerikába.

Konstantinápoly exportja évente 190 millió kg. Az Aranvszaryban hó'vonnkint 5,30 hajó köt ki. 720 török, 97 angol. »9 olasz, aztán görög, francia és 25 német hajó. Törökország felújításával a Kelet is ui életre kapott. A világkereskedelem uj utjai itt vezetnek és Törökország m'nt Kelet hídja uj és nagy

Diclck fíéla mérnök Stamboul

...——«wHBPMIMffi53M3CTBHB8BH83Eag— ------------csie!en-8 a l*on"iaiakf:m*áHs haszon é* uzsora r-e az, aki a pénzét fcosztoltaffa ?

Az elmúlt hétét) a szubotiai (örvényszék előtt egy elméleti, és gyakorlati közgazdasági szempontból is érdekes per folyt le. Arról vo)t szó, hogy. uzsora bűnét követik-e el azok. akik a törvé nyesnél nagyobb, sőt azt jóval túlhaladó kamatozás mellett adnak kölcsönt kereskedőknek és vállalkozóknak, hogy azok a konjunkturális helyzetet kihasználva — a saját és kölcsönvett pénzek kockáztatásával — hasznot, sőt a rendesnél jóval magasabb úgynevezett konjunkturális hasznot érjenek el.

A törvényszék Ítélete, amely a büntető törvénykönyv megfelelő paragrafusain alapul, bennünket ezutal nem érdekel, mikor arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy a fennálló, társadalmi, rend morális törvényeibe ütköző bűnt kövéttek-e el azok, akik. megtakarított tőkéjüket — vagy mert nem tudtak, vagy mert nem akartak tőkéjükké) bármi oknál fogva »üzleteket, csinálni« ■— másnak adták oda, hogy az a kereskedelmi vagy ipari forgalomba hozva, ezekkel a tőkékkel hasznot érjen e! és pedig, legalább reményben, olyan hasznot, amelyből nemcsak az abnormálisán magas kamatot tudja kifizetni, hanem még önmagának is az úgynevezett tisztes polgári hasznon felüli keresete maradjon.

Az esetről ugv kereskedői, mint egyéb körökben a Vajdaság minden városában igen élénk vita folt és mindenki a maga egyéni Ítélete vagy egyéni érdekeltségé szerint ítélte meg az esetet és részesítette a magas kamatra kölcsönzőket, vagy az erkölcsi felmentésben vagy elítélésben.

Megpróbáljuk tehát e helyen azt a gazdasági tényt, hogy valaki a szokottnál és a fennálló törvényekben megengedettnél magasabb kamatozásra helyezi ki pénzét, a közgazdaságtan elveinek világító fényét megítélni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezt a kérdést nem lehet mindenkinek a saját etikai felfogása szerint megítélni, mert itt üzletről van szó, amelyet nem lehet tisztán a morális törvények szerint elbírálni. Más dolog ugyanis, ha én egy barátomnak, aki szorult anyagi helyzetben van, adok kölcsönt nem üzleti célra és másként bírálandó el morális szempontból a kérdés,

ha magas kamatra üzleti célból adok kolésönt. Amazt lehet és kell is morál's törvények szerint megítélni, emezt csak gazdasági szempontok szerint.

A kérdés tehát úgy formulázható meg. morális-e a konjunkturális haszon?

Ha azonban ezt a kérdést el akarjuk bírálni, mindenekelőtt meg kell állapítanunk. hogy általában mi a haszon? A haszon nem egyéb, mint a termelésben résztvevő önálló, tehát saját vagy legnagyobbrészt saját tőkéjével dolgozó vállalkozónak a nyeresége, vagyis az az értéktöbblet, amelyet a vállalkozó szellemi irányítása mellett munkájával elér, amíg a nyersanyagból árut produkál. A haszonnak-három alkateleme van és pedig a befektetett tőke kamatja, a kockázati dij és a vállalkozó magasr.hbrendü szellemi munkájának díjazása. Ezt a hasznot a mai tőkéstermelési módra alapított társadalomban mindenki természetesnek és morálisnak is tartja. Hogy lesz most már a haszonból konjunkturális haszon? *

A konjunkturális haszon nem egyéb, mint a normális haszonnak mesterséges, erőszakos utón való növelése. Amikor egyes iparágak akár a piac, vagy akár az általuk termelt áruk árának a piac egy részének monopolizálására, emelésére kartelleket és trösztöket alakítanak, nem tesznek egyebet, mint normális hasznukat a fogyasztók rovására mesterségesen- emelik, tehát konjunkturális haszonra törekszenek.

, Nemrégiben voltunk tanúi például annak. hogy a jugoszláv szeszkartell felbomlása után a szesz nagykeréskedelmi ára a felére csökkent, tehát a szeszkartel, amig az fennállott, éppen az áru karteliirozása révén hihetetlen magasságú nyereségre tett szert a fogyasztó publikum rovására.

A kereskedelemben szintén elérhető ilyen mesterséges ármelkedés. Gyakran voltunk ennek szemtanúi a háború alatt, amikor egyes kereskedők vagy kereskedőkből és tőkésekből álló konzorciumok, egyes árukat igen nagy mennyiségben összevásároltak és ezáltal az illető árucikkben érezhető hiányt idéztek elő. Miután pedig az összevásárolt, legtöbbször I a tömegfogyasztás tárgyát képező, áruból kevés volt a piacon, annak ára rohamosan szinte óráról-órára emelkedett — készen volt a mesterségesen előidézett áruhiány okozta áremelkedés, vagyis a konjunktúra s a konzorcium vagy konjunkturális nyereséggel adhatott túl az összehalmozott árun. A konjunkturális haszon tehát nem egyéb, mint spekulativ, munkanélküli haszon. Nem a befektetett tőke normális kamata, a normális vállalkozói kockázat és a vállalkozó szellemi munkájának díjazása lebeg a mesterséges áruhiányt csinálok szeme előtt, hanem az ezen túlmenő igen nagy haszon elérése. Ezt az abnormálisán nagy nyereséget pedig nem a munka hatványozásával, hanem tisztán spekulációval kívánja elérni. A tőkéiket kosztpénzre, magas kamatozásra ' kölcsön adók, tehát tulajdonképpen a válalkozó munkanélküli jövedelmének válnak részeseivé. A lényeges különbség most már abban van, hegy maga a pénzét kölcsönadó nem részes a mesterséges áremelkedés előidézésében, bár részese az áremelkedés okozta konjunkturális nyereségnek. Kétségtelen mindazonáltal, hogy tőkéjének magas kamatláb mellett való kölcsönzésével nem követ el uzsorát. Nemcsak azért, mert a bármilyen magas kamatozással való kölcsönzés sem meríti ki az uzsora fogalmát, ha annak sem célja, sem következménye a kölcsönvevő szorult helyzetének kihasználása, sem a kölcsönvevő anyagi tönkretétele, hanem azért sem, mert az esetek legtöbbjében a kölcsönadó biztosan tudja, hogy a kölcsönvevő az ő pénzével az általa fizetendökamatijál sokkal nagyobb konjunkturális haszonra tesz szert. Amig tehát a konjunkturarális kereseti lehetőségek fennállanak, addig jogosan nem Ítélhető el erkölcsileg az, aki a mesterséges áruirigadozásokatelőidéző, - vagy a konjunkturális haszon szerzésére törekvő vállalkozóknak vagy kereskedőknek e célra magas kamatozással pénzt kölcsönöz. Legkevésbé természetesen annak részéről, aki ilyen magas kamatozású kölcsönt nagy nyereségek szerzésére igénybe vesz.

Gyöngyösi Dezső---------———«*nB8SKOT®«““——----;--A széna szer épe . a métely es fertőzés k szv „ütésében

Marék József dr„ a budapesti állatorvosi főiskola világhíres professzora közii az alábbi tanulmányt:

Az elmúlt évi esős nyár nyomában szokatlanul nagy hevességgel beállott mételykórjárvány sok újabb tanulsággal szolgált a mételykórra vonatkozó ismereteink terén. Feltűnt ugyanis sok helyen olyan borjuk megbetegedése súlyos mételykórban és későbbi elhullásuk, amelyek nemcsak egyáltalán nem jártak ki legelőre, hanem zöldtakarmányt sem ettek. Azt is észlelték továbbá sok helyen, hogy a mételykor ellen eredményesen orvosolt állatok, miután 1—2 hónapig a kezelés után egészségeseknek látszottak és súlyban gyarapodtak, később újból romlani kezdtek és az esetek egy részében foganatosított • kényszervágást követő boncolás során májukban nagy számban találtattak jobbára fejletlen májmételyek.

Habár ezek és más észleletek alapján nagyon valószerünek látszott, hegy a széna szintén közvetíthet mételyes fertőzést, a kérdésre csak szabatosan végrehajtott kísérletek adhattak határozott választ. Ezt az utat azér is kellett választanom, mert az esős nyarat kissé: ő, szokatlanul enyhe tél folyamán sok gazdaságban koronkint az istáilózott állatokat kihajtották a szabadba es igy azok fertőződését az istállón kívül nem lehetett biztosan kizárni.

Három különböző vidékről származó szénával házinyulakon, borjukon és juhokon ezévi március hónap második felében végzett etetési kísérletek azt a meglepő eredményt adták, hogy az egyik községből beküldött anya- és sarjuszénából álló keveréknek etetése 10 napon keresztül az azelőtt mételymeníes juhoknak • súlyos mételyes fertőzését eredményezte. Nevezetesen mind az öt ’kísérleti juh májban 131, 171, 326, 469, illetve 799 métely, a három hétig ete-