Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-04 / 246. szám

1927. szeptember 4

0ÁCSMEGYEI NAPLÓ

11. oldal

«c

SZÍNHÁZI kistükör

Az uj Bernstein —

ßernsteint nálunk a pergő cselekményü, mozgalmas drámái tették népszerűvé. mint például »A tolvaj« mely a külső technika legragyogóbb fogásaival ékeskedik. Azóta a francia drámairó gyökeresen átalakult, utóbb mindinkább a lelki finomságokat buvárolja, kitűnő mesterségbeli tudását csak arra -használja föl, hogy a bonyodlmaknak vázát alátámassza. A Tükörfolyosó már ebben az irányban mozgott s mégmkább legutóbbi drámája, a Mérés.

Hőse, Gábriel művész, az örök állhatatlan, az örök csapodár. A hires regényiró feleségével villájába megy pihenni. Rettenetes lelki válságon esett át: Két hónapja szakított szeretőjével, Francois-szevel. Ez a viharos sziiaj viszony már négy esztendeje tartott, de miután a szeretők belefáradtak, elváltak egymástól. Franccise Saint Mnritze-ba ment, Gabriel felesége mellett a munkában keresi a nyugalmat. De folyton idegeskedik, nyugtalankodik, lépten-nyomon megsérti feleségét, majd bocsánatot kér tőle, karjaiba zárja, újra fölindul. Leveleket, táviratokat vár, melyek nem érkeznek. Francoise megígérte. hog$r ir, hogy legalább hirt ad magáról. A regényíró csak rá gondol.

Felesége ismeri a helyzetet. Szereti az urát. Miután azonban belátta, hogy semmi sem akadályozhatja meg szenvedélyét, beletörődött a változhatatlanba. Méltóságosan szenvedett, szó nélkül. Érzékeny lélek* de kemény és szilárd, a lemondásból kényszerű erényt csinál; Mikor a férje visszatért hozzá, végtelen örömet érzett, de boldogsága rövid. A regényíró megígéri, hogy majd meggyógyul, kéri feleségét hogy bízzék benne. Közben távirat érkezik Francosétól: Saint Moritzból visszatér, pár napot Párisban tölt Erre Gábriel yágya, türelmetlensége nem ismer határt Lázasan' Töllaóozza a menetrendet;' azonnal kész elutazni, el is utazik' anélkül, hogy viszontlátná feleségét. Mindössze egy búcsúlevelet ir neki. - A müvészíeleség pedig szomorún kérdezi, hogy micsoda ellenállhatatlan varázs lakozik ebben a nőben?

Gábriel pezsgőzik a szeretőjével. Francoise vidám, pajzán, huncut. Gabriel, az örök nyugtalan, vallatja őt, mft csinált a fürdőn, kivel beszélt, kivel csalta meg. Szerelmének alapja mindig a féltékenység. Egy dühös szóváltás során arcul üti a nőt. Francoise látja, hogy az iránta való szenvedélyének alapja a gyűlölet irigyli feleségét, akit összhangzatosan. szelíden szeret, noha megcsalja. Meddő viaskodásuk aztán egy öleléssel ér véget.

Tizennyolc hónap múlik el. A regényíró visszatér csöndes, napsütött villájába. Most ténylegesen szakított szeretőjével. Meggyógyult, tud már dolgozni, elégedett, nyugodt. A müvészfeleség megbocsátott neki, gyermeket vár, megadó lemondással elfogadja szerepét, ö a hü feleség, akihez müvészura akármikor visszajöhet, foglalkozik a háztartással. rendben tart mindent. Jó anya lesz maid belőle- Nem háborgatja többé a szerelem, mert világosan lát mindent, káprázatok nélkül. Gábrielnek közben uj kalandja akadt, egy fiatal özvegy érdekli, nemsokára el is utazik hozzá Cannes-be. Vérének nyughatatlan üteme üzi-haitja tovább és tovább, felesége fölháborodás nélkül, szomorú mosollyal tekint utána...

Marcel Espian. a fiatal francia iró elmés, kedves, lazán egymás mellé rakott jelenetekben tárja elénk a mai ember képét. Tárgya a régi: az asszony és a bábu, de feldolgozása, sokszor mulatságos, sokszor egyenesen eredeti.

íme igy peregnek a jelenetek:

Egy fogorvosi rendelőben vagyunk. Csöngetnek az ajtón. Az inas ajtót nyit. bevezet két komoly urat, akik nyilván páciensek. Hívni megy urát, pár pillanat múlva meg is jelenik a fogoT- vos Plantier ur, dús hajzatu, szőke sza-A kacagtató tükör

kállu férfi. A két ur — az egyik a végrehajtó, a másik egy adóhivatalnok — azért jött, hogy foglaljon. Erre a fogor vos egyszerre lerántja parókáját, szakádat. Most már nincs szüksége többé az álarcra.

Ez á szegény ördög tudniillik annyira szűkében van a pénznek, hogy tulajdon szolgája s mikor fogorvosként jelentkezik parókát, álszakállat ölt, hogy föl ne ismerjék. Felesége miatt ment tönkre, akibe szerelmes. Minden tizpercben telefonoz neki, mert fogorvosi rendelője s lakása más-más városnegyedben van.

Betoppan egy derék öregur, aki fogat akar huzatni, irtózatosan fél. Közben tücsköt-bogarat összefecseg. Elmondja, hogy vele szemben lakik egy férjes asszony, aki irgalmatlanul csalja az urát. Természetesen ez szegény Plantiernek a felesége. A nő elegánsan kiöltözködve nemsokára betoppan. Nem ismeri föl urát a torzonborz szakálla,tói, holmi segédjének nézi, megbízza öt, hogy adjon át egy levelet a doktor urnák. Ebben bejelenti a fogorvosnak, hogy faképnél hagyja s megszökik egy orfeumi kigyóemberrcl. Plantier rémületében hagyja, hogy elmenjen. Utána kiveszi pisztolyát s magára 15. Végigvágódik a földön.

Ebben a pillanatban csöngetnek. A fogorvos fölkel', hogy ajtót nyisson a páciensnek, mert a golyó nem talált. Bájos fogfájós hölgy jelentkezik, az azonnal bélé szeret s rábeszéli a fogorvost, hogy vegye el s kezdjenek uj életet.

Plantier nevet cserél. Full-nak hívják gazdag, hires s valami furcsa fogk'inikát vezet. Afféle divatos szószátyár lett belőle, aki nagydobbal, reklámmal dolgozik, amint a jelenkor kívánja. Azt a hölgyet, aki legutóbb jelentkezett nála, elvette. De visszatér első felsége, minthogy a kigyóember esetben hagyta. Most roppant érdekli őt »Full«, ő is szerelmes még az első felségébe.

Közben ismét megjelenik az öregur s közli vele, hogy a második felesége is csalja, akárcsak az első. Full ezúttal vissza akar térni első feleségéhez, de az, miután megismeri, hogy a szélhámos mögött a régi becsületes ember lakozik, kiábrándul belőle. Újra jelentkeznek az anyagi bajok. Jön a végrehajtó foglalni akar. Úgy látszik, hogy szegény fogorvos el van veszve. Akkor toppan be az öregur s közli, hogy második felesége mégse csalja, tévedett.

Full szakit első feleségének emlékével is s a második mellé áll, egész leikével. Ez legalább a sikert akarja, nem óhajtja mindenáron tönkre tenni. Vele tovább szélihámoskodhat, a kora stílusában. Elhatározza, hogy minden alap és pénz nélkül bankot alapit, mely majd milliókat fog neki hozni. A nyájas, becsületes kedves Plantier most hai meg igazán Nem akkor, mikor magára lőtt

'lágy

ar testőrei voltak

a szentté avatott István vajdának

Hogyan érvényesült a német befolyás a délszláv népekre és az irodalomra ?

Kosztics Dragutin, a beogradi katonai akadémia tanára, a Vremeben megjelent feltűnést keltő melegséggel írott terjedelmes cikkében behatóan .foglalkozik . áézál a nagy befolyással, amelyet ä német nemzet a szlovénekre gyakorolt.

Kosztics szerint ez a befolyás a legnagyobbmérvü volt. A szlovének tudvalevőleg közvetlen szomszédjai a németeknek és a német befolyás már több, mint ezer éve érezheő. Ez a befolyás ma is teljes mértékben tapasztalható és nagyobb, mint bármely nyugati nemzet befolyása De a német befolyás a horvátoknál sem téveszthette el hatását, amit bizonyít az a körülmény, hogy például Zagrebben valósággal dominált a német nyelv a színházakban, irodalomban. amiben nagy része volt a »Luna« nevű német újságnak, amelyből később az Agramer Zeitung lett. Különben a német befolyás hatása magán á liorvát nyelven is érezhető, mert sok olyan szó van közszájon, amelyeket a horvátok kétségtelenül a németektől vettek át.

A szerbeknek nem volt közvetlen kapcsolatuk a német kulturvilággal. hanem Bizánc befolyása alatt állottak, amelytől átvették a vallásukat is és csak a török uralom idejében kerültek az orthodox Oroszország befolyása alá.

A szerbeknek eiső érintkezésük a németekkel a keresztesháboruk idejéből származik, különösen a harmadik keresztes háború korából, amikor Barbarossa Frigyes uralkodott. Nisben a császárt a raskai zsupán. Nemanja Stevan és fivérei rendkívül szívélyesen fogadták és akkor kötötték meg a szövetségüket, amelynek éle Bizánc ellen irányult. Ez a szövetség láthatóan is kifele, jutott azáltal, hogy Nemanja Stevan egyik közeli rokona, — Ansbert német történetíró »Tochá«-nak nevezi — elvett egy német hercegnőt. A két nemzet akkor és a későbbi csaták folyamán megismerte egymást és méltóak voltak egymáshoz, ami, a kölcsönös megbecsülésben és tiszteletben jutott kifejezésre. Ezt a háborús barátságot később még inkább ki akarták mélyíteni. Dusán cár háromszáz német lándzsásból állította össze testörségét. akiket Pálmán kapitány vezényelt. Neve 1333—1335-ben

gyakran szerepelt.

A későbbi uralkodók idejében, Uros

cár, Vukasin és Lázár cár korában is németek lehettek a testőrök, erre vall ’az abból a korból fennmaradt népdalok, melyek gyakran megéneklik a németek kardját (Sablje alamanke). Valószínű, hogy a németek az amselfeldi csatában Dusán cár seregeivel egyidejűleg vettek részt.

Hiteles feljegyzések szerint egész telepitvények voltak ahol a németek, mint bányászok és mint öntők éltek. Lázár cár fia, István despota korában eltűntek a német testőrök és helyüket magyar testőrök foglalták el, de a hadseregben még akkor is sok német harcost lehetett találni, különösen a XVI. században, mint a raguzai köztársaság zsoldosait.

M. Vetranics egyik költeménye foglalkozik a német lándzsásokkal, trombitásokkal és fütyülősökkel. A költő a lándzsás zsoldosokról, mint kitűnő katonákról és kedélyes fiukról emlékezik meg, akik a harc mellett sem a bort. sem az asszonyt, sem az éneket nem vetették meg. Tőlük származhatik a Montenegróban ma is gyakran használt és az idegeneket megjelölő »lacmani« elnevezés.

A szerbek a német, katonákat valóságban csak Bécs második megszállása idejében és az azt követő török hadjáratokban ismerték igazán meg. E török hadjáratok során Beograd is ismételten török kézre került. 1718—1733-ig terjedő időben a megszállott Szerbiának Sándor Württemberg! herceg volt a kormányzója, de a német herceg uralma a szerb nemzet körében nem váltotta ki a legjobb emlékeket. Uralma alatt nagyfontosságu kulturesemény történt. A her cég egyik hivatalnoka. — tehát száz évvel Vük Karadzsics ^!őtt — több mint kétszáz szerb népdalt gyűjtött össze és azokat kéziratban megőrizte az utókor számára.

A szerbeknek a németekkel való megismerése művészeti téren már régebbkeletii. Már a tizenkettedik századból származó egyházi alaptörvény, a »Romakonon«, amelyet Szent Száva irt meg, a zenészek, akrobaták, színészek és hasonló foglalkozásúak megjelölésére a »spilman« (Spielmann) elnevezést használja amelynek kétségtelenül német eredete volt. De irodalmi téren is mind szorosabbakká lett a két nemzet közti kapcsolat. Úgy látszik »Gregorius am

Steine«, Hartmann verse motivul szolgált Simeonnak szerb népdala számára és a XIX. századbeli »Kaiser Oktavianus« regényből készítette M. Vidakovics, az első szerb regényíró »Kasiia carica« nevű regényét.

A XIX. századig a német-szerb irodalmi kapcsolatról irja Kosztics tanár, egy cikk keretében nem tudna beszámolni, mert akkor meg kellene Írnia az egész modern irodalomtörténetet. Érdekes, hogy Doszitelj Obradovics, a modern szerb irodalom atyja első müvét a leipzigi Breitkopf und Comp-nál adatta ki, akiknek kiadásában Vük Karadzsics szerb népdalainak első teljes gyűjteménye is megjelent. Ez a gyűjtemény ösztökélte különben a németeket arra, hogy a szerb irodalmat megismerjék és ezen munka révén Goethe és német kritikusok, mint Jakob Grimm, aki szerb gramatikát is irt és német történészek, köztük mind a szerb felkelés történetírója, Leopold Ranke ismertették meg Európával a szerb irodalmat és kultúrát.

A hosszú éveken át való szoros irodalmi kapcsolat oly nagy hatással volt a szerb költőkre (Preradovics, Branko Radicsevics, Lazar Kosztics). hogy ezek előbb német nyelven Írták meg költeményeiket, míg Platen, Chamisso és más* német költők a szerb népdalokat használták fel. Zmaj Jovan Jovanovics, Lj.

P. Nenadovics, Radicsevics, Szantics és más szerb költőkre a német költők, különösen Heine rendkívüli hatással volt. Nenadovics munkáiban a legnagyobb lelkesedéssel ir a németekről. Újabban a szerb irodalom mindjobban emancipálja magát a német irodalom befolyása alól.

Szerkesztői üzenetek

D. L. Szenta. A Bácsmegyei Napló különböző pályázataira, de különösen a Kintorna rovatra naponkint több száz pályamunka érkezik be és így előfordulhat, hogy 1 adoma kétszer is bekerül a lapba.

ftiVl. Növi Fatog. A’kérdezett címeket levélben közöljük.

V. P. hadirokkant Szenta. A kérdéses

birtok állami szekvészter alatt áll és ar*1 ról nincs tudomásunk, hogy parcellázni akarják.

B. P. Kovacica. Közölje velünk nevezettek születési helyét és korát, mert csak ezeknek az adatoknak alapján van reményünk arra, hogy a felvilágosításokat beszerezhetjük.

S. G. Sztár! Bečej. Magyarországból behozott kötött könyvek vámja 5 dinár 50 para kg.-ként.

G.-né Bačko Petrovoselo. még nincs

Jugoszlávia és Magyarország között megegyezés a háború előtti postatakarékpénztár betéteinek valorizálása ügyében.

Viszontlátás. Kár a papírért. Egészen rossz novella.

K. B. Az adomák jók, a versek roszszak.

Jánosi, Subctlca. Hangulatos, ügyes versek, de tele vannak sablon-sorokkal. Több gonddal és írói bátorsággal kell megcsinálni egy verset. Próbálkozzon talán prózával is.

Utolsó mosoly. A vers is utolsó.

Próba 3. A verse nem is olyan rossz. Ellenkezőleg. Talán sor is kerül rá.

B. M. Subotica. Jók. A legközelebb jönni fog az egyik.

Sz. Manci. Novisad. Tessék pontos cimét közölni a kiadóhivatallal és akkor elküldik a jutalmat.

F.-né, Ada. Jugoszláviában tudóinkkal van tüdőbetegszanatórium. a következő helyeken: Brestovac kod Zagreba és Kasindol kod Sarajevo. Mindkettő az Országos Munkásbiztositó Pénztár fenhatósága alatt áll és felvesznek olyanokat is. kik nem tagjai a Munkásbiztositő Pénztárnak.

Cs. .1, Paéir. Ha Magyarországra akar menni, nem kel! előre tartózkodási engedélyt szereznie. Elegendő aZ' útlevelet megszerezni, amelyet ha 30 napos. vízummal látnak el, ezen vizűm érvényességének tartama alatt ott aztán megteheti a szükséges lépéseket a tartózkodási engedély beszerzésére.

Oszijek 33; Nem lehet ós nem is kell semmit tenni, mert mindaddig, amig az állampolgársági törvény érvénybe nem lép, egyetlen egy ilyen kérvényt sem intéznek el.