Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-29 / 271. szám

A BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE

A szegedi kereskedelmi és iparkamara sürgeti a bánáti vasut¥Onalak átépítését

Magyarország forgalma a Kelet felé Bánáton menne keresztül, ha a Kikinda-Pancsevo vonalat fővonallá építenék

Becskerekröl jelentik: Két hónappal ezelőtt a becskereki kereskedelmi és iparkamara előterjesztést tett a közlekedésügyi miniszternek és az államvasutak vezérigazgatóságának, amelyben azt kérte, hogy a pancsevói dunahid kiépítésével egyidejűleg kezdjék meg a Pancsevó—Velika-Kikinda közötti vasútvonalnak elsőrangú vonallá való átépítésének munkálatait. Ilyen módon a bánáti gabonaforgalom megjavulna és teljesen alkalmazkodna a Bánát mai földrajzi fekvéséhez. A közvetlen gyorsvonati összeköttetés a Bánát és Beograd között nagy időmegtakarítást is jelentene.

Az államvasutak • vezérigazgatója, hogy a bánáti gazdasági körök jogos kívánságait teljesíthesse, szakbizottságot küldött ki, hogy a helyszínen vizsgálják meg a kikinda—pancsevói vonal állapotát. Annyi bizonyos, hogy az egész országban sehol sincs olyan rossz közlekedés, mint a Bánátban. Ugyanis a Bánát összes vasúti vonalai vicinálisok és csak a Budapest felé vivő vonalakkal vannak kapcsolataik. A megváltozott viszonyok következtében azonban a Bánátnak Beograddal volna inkább összeköttetése, mint Budapesttel.

A bizottság, melyet annak megvizsgálására küldtek ki, hogy csakugyan szükség van-e a bánáti vonalak fővonallá való átalakítására, értesülésünk szerint elsősorban aziránt érdeklődtek, hogy van-e kilátás arra, hogy átépítés esetén ezeken a vonalakon tranzitó forgalmat fognak lebonyolítani, mert az állam érdeke az, hogy elsősorban azokat a vonalakat képesítsék nagyobb forgalom lebonyolítására, amelyeknek nemzetközi vonal jellegük lesz ezáltal. Erre nézve a becskereki kamarától is kértek információt és Sztanojlovics. Sándor kamarai titkár a következő nyilatkozatot tette a

bizottság előtt:

— Ennek a vonalnak a forgalma a kormánytól fog függni. Attól függ ugyanis minden, hogy köt-e a kormány és mikor kereskedelmi szerződéseket Magyarországgal, Romániával és Oroszországgal. Azonban Magyarország forgalma úgy Beograd felé, mint Szaloniki és a közel Kelet felé Veliki Becskereken át fog gravitálni, különösen ami Szeged, Békéscsaba, Csongrád, Szentes, Makó és Félegyháza és azok környékéről megy Kelet felé.

Sztanojlovics kamarai titkárnak ezt a feltevését igazolja a szegedi közgazdasági körök akciója. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ugyanis nemrégen átiratot küldött a becskereki kamarához, amelyben kérte, hogy a becskereki kamara tegyen meg minden lehetőt a Kikinda—pancsevói vonal fővonallá való átépítésének minél előbb megkezdése érdekében, mert a fent felsorolt magyarországi kereskedelmi centrumok és a balkáni államok és a Kovin és Szmederevó közötti vasúti hid felépítése után a Szalonikibe és Konstantinápolybá vezető ut még inkább megrövidül.

A szegedi kamara akciója mindenesetre rendkívül fontos. Ezt a kérdést a kormánynak mielőbb tárgyalás alá kellene venni és amennyiben az állam érdekeibe nem ütközik, ezt a tervet mielőbb megvalósítani, hogy minél több nemzetközi forgalom bonyolódhasson le a mi vasutainkon. Iia a magyar Alföld a Balkán és Kelet felé gravitál, lehetővé kell tenni, hogy ez államunkon keresztül menjen. I1a azonban ezt a kérdést elhalogatnák és csak politikai szempontból vizsgálnák, akkor Magyarország Románián keresztül talál majd kiutat és Románia egy Orsovánál építendő dunahid által támogatná ezt a törekvést. ,

A Vajdaság komlótermeíése a Jövő évben csökkenni fog

Megszűnt a Vajdasági komlókonjunktura

Noviszadról jelentik: Az idén ellentétben az elmúlt évek konjunktúrájával, a vajdasági komlótermelésben nagy esés mutatkozott és meg lehet állapítani, hogy komlóláz, amely egész tavalyig emelkedő tendenciát mutatott, most már teljesen megszűnt. A Bácsmegyei Napló munkatársa beszélgetést folytatott Gerich Istvánnal, a vajdasági komlótermelő szövetség elnökével, aki a következőket mondotta:

,— A mi területünkön az idei gyenge komlótermést, főleg a peronoszporának, valamint a nagy szárazságnak tulajdoníthatjuk. A legtöbbet az úgynevezett vörös pók ártott a komlónak, amely kiszívta a növény nedvét és megtámadta a lombozatot. Az egyes helyeken a vörös pók olyan arányban lépett fel, hogy szinte teljesen eltüntette a termést. Az idei termés a régi kerteknél átlag holdanként három, az újaknál pedig másfél méter volt, előfordult azonban az az eset is, hogy a félmétert sem kapta meg a termelő.

— Viszonylag még legjobb termés a

Noviszad melletti Darányi-telepen, a kistermelőknél volt, ami azzal magyarázható, hogy itt a talaj nedvesebb és a kis keretekre nagyobb gondot lehetett fordítani. Az országutmenti kerteket a szárazságon kívül a nagy por tette tönkre. Az idei kom'óíermelésbcl ilyen módon még a kezelési költség sem térült meg egyrészt, mert a szedési költség négy dinár volt, a tavalyi egy dinár huszonöt párával szemben, másrészt pedig, mert a permetezés mindenütt nagy költségeket emésztett fel. Csupán a szedés és a szárítás költségei holdanként kétezer dinárba kerültek, ezzel szemben a kereskedők még most is alacsony árakat kínálnak a komlóért. Egyelőre csak a kivételesen prima árut vásárolják a kereskedők, ötezer dináros áron, a roszszabb minőségű árura egyáltalában nem is alkusznak. Ezzel szemben a régebb elért makszimál's ár 15.800 dinár volt.

— Tavaly a Vajdaságban 7.500 hold földet ültettek be komlóval, ezidén azonban már senki sem jelentkezik, hogy uj komlókertet akar létesíteni. Annyi _ bizonyos, hogy az idei évben több komlókertet fognak kiirtani, mint amennyit beültetnek. A bajt csak növeli az, hogy az idén már túltermelés is volt és ha a jövő évben is túltermelés lesz, nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a termelők áruikat nem tudják majd eladni.

— Általában leszögezhetjük — fejezte be nyilatkozatát Qerich István — hogy a konjunkturális esztendők 1924—1925. és 1926. voltak, akkor elérték tetőpont* jukat és azóta csökkenés mutatkozik.

Az utódállamok visszafizetik az osztrák-magyar államadósságokat

Párisban lesz az utódállamok, konferenciája

A jóvételi bizottság felhívására az utódállamok Párisban konferenciára jönnek össze. A konferencián a régi monarchia háború előtti adósságainak viszszafizetéséröl lesz szó. A konferencia október 24-ikén kezdődik és a következő kölcsönkötvények visszafizetésének módozatait fogja tárgyalni:

4%%-os egységes ezüstjáradék (ápr. —okt.)

4%-os konv. egységes koronajáradék (máj.—nov.)

4%-os konv. egységes koronajáradék (jan.—jul.)

4%-os koronajáradék (márc.—szept.)

4%-os koronajáradék (jn.—dec.)

314-os inveszticiós kölcsön

4%-os magyar koronajáradék

4%-os magyar földtehermentesitési

kötvény (1889.)

A külföldiek tulajdonában lévő fenti papírok névértéke 10.6 milliárd aranykorona, amelyet az utódállamok a jóvátételi bizottság határozata folytán a következő kulcs szerint fizetnek vissza:

Oaztrá r Magyar

adósságból

Ausztria

36.827%

1.581%

Csehszlovákia

41.7

%

15.95 %,

Lengyelország

13.73

%

0.075%

Magyarország

—

45.73 %

Jugoszlávia

2.043%

14.12 %

Románia

1.61

%

21.8 %

Olaszország

4.087

%

0.748%

Az utódállamok területén lebélyegzett ilyen kötvények beváltásáról nem lesz szó, minthogy az az egyes államok belföldi adósságát képezi és igy nem tartozik a jóvátételi bizottság hatáskörébe.

Olaj kartellt csinált a Standard, Shell és a Vacuum

Tetemesen felemelték az árakat — Újabb megterhelés a mezőgazdaságra, a gyár és malomiparra

Olajkereskedelmi körökben közismert, hogy a jugoszláviai olaj, benzin és petroleumfogyasztást három nagy külföldi, vállalat tartja a kezében. Ezek a vállalatok a Standard Oil Co. of Newyork, az Anglo-Jugolsavensko Petrolijsko d. d. (Shell) és a Vacuum Oil Co. Ezeken kívül van ugyan az országban több kisebb olajimport vállalat, amelyek szintén foglalkoznak olaj, benzin és petroleum el áru si fásával, azonban ezeket most súlyos veszedelem fenyegeti. A három világcég ugyanis kartellbe lépett egymással, bár nem egészen nyilt tormában, amennyiben közös árakat állapítottak és most nionopoüsztikusan diktálni akarják a jugoszláviai olaj, benzin és petrcleum árakat.

Az olajkartell teljes sikerének még csak azok a kisebb importcégek állnak az útjában, amelyek nem csatlakoztak a kartellhez és az egyes helyi piacokat olcsóbb benzinnel látják el. Ezek az importőrök eddig is mindig olcsóbban adták ai árut,- mint a nagyvállalatok, mert sokkal kisebb adminisztrációs költséggel dolgoznak. Ezért a kartell első feladatának az importőrök letörését tekinti és már hozzá is fogott, hogy azokat vagy a kartellhez való csatlakozásra kényszeritse, vagy tönkretegye. Először az egyes importőröknek - ajánlatot tett, hogy bizonyos összegű megtérítés elleneben fogadják el ők is a kartell átait, amelyik cég pedig ezt az ajánlani nem fogadta el, az ellen megindították a hadjáratot.

A harc abban állt, hogy a kartell az egyes exportőrök piacán olyan alacsony árakor kínálta a benzint eladásra, amelylyel az importőrök nem versenyezhettek és egy részük kénytelen volt az eladást beszüntetni. Más részük még most is

állja a harcot és ebből az a különös helyzet következett be, hogy a benzinnek ma nincs egységes ára Jugoszlávia• ban, hanem városonként változik, aszerint, hogy van-e ott importőr és milyen erős az illető importcég. így például Kikindán és Beogradban az importőrök még szilárdan állnak, azért a kartell ezekben a városokban 9 dinárért adja a benzint, Noviszadon már gyengébb az ellenállás, ott tehát a kartell-benzin ára 9.70 dinár, Szuboticán már 10 dinár az ára, Becskereken 10.20 dinár, Vrsacon pedig, ahol már a kartell teljesen ura a helyzetnek, a benzin 10.70 dinárba kerül. Ha majd a kisebb kereskedők teljesen letörnek, akkor a kartell véglegesen és egységesen fogja a kartellárakat megállapítani, még pedig olyan magasan, ahogy neki tetszeni fog.

A nyersolaj ára pár hónap előtt még 2.20—2.30 dinár volt kilogramonként egész ciszterne vétele esetén. Amióta a kartell megalakult, azóta a nyersolaj ára 2.50—2.60 dinárra Szökött fel. Nyersolajnál ugyanis az importőrök konkurenciája nem sokat számit, mert azok nyersolajból aránylag nagyon kis meny-, nyiséget hoznak piacra Az. importőrök-; nél különben ma is 2.25—2.30 dinár között van a nyersolaj ára, de náluk csak! korlátolt mennyiségben szerezhető be.

Az olajkartell hatása legjobban a petróleumnál mutatkozik. Tudvalévő, hogy a petroleumfogyasztás jelentékeny része a mezőgazdaságra esik, mert a mezőgazdasági gépek legnagyobb része petróleumra van berendezve. A petroleum ára a kartell alakulása előtt kilogrammonként 6.80 dinár volt ab állomás, amelyből 3.90 dinár volt a fogyasztási adó. A kormány azonban segíteni akart a mezőgazdaság helyzetén és a mező-1