Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-29 / 271. szám

10. olđa!

A* rite a riririáriÉÜLBÄCSMEtfTO NAPLÓ

g27 atep^émWW. v,

gazdasági célokra szolgáló petróleum fogyasztási adóját elengedte. Ehhez képest a petroleum árának 2.90 dinárnak kellene lenni a megrendelőhöz legközelebb fekvő vasútállomásra szállítva, azonban a kartell a petroleum árát 3.50 dinárra emelte fel, de nem ab megrendelési állomás, hanem ab gyártelep Bród vagy Caprag. A 3.50 dinárhoz tehát hozzájön még a fuvarköltség, úgyhogy a petroleum mire a megrendelő állomásra megérkezik, 4.30—5 dinárba kerül. Ilyenformán a kormány által megadott 3.90 dináros fogyasztási adó engedményből körülbelül ötyen százalékot a kartell a maga részére foglalt le és csak a másik ölvén százalékát engedte át a mezőgazdáknak.

> Hogy az olajkartell milyen káros kihatással van amúgy is válságban sínylődő közgazdasági életünkre, azt nem

kell soká bizonyítanunk. A malmok és ipari vállalatok üzemének hajtóerejét ma már majdnem mindenütt a nyersolaj képezi. Miután az adómentés nyersolajat az állam beszüntette, a kartell pedig az árakat emeli, ma már annyira jutottunk, hogy több vállalat más hajtóerőre lesz kénytelen berendezkedni. Sok mezőgazda el akarja adni traktorát, mert a drága petroleum miatt nem fizetődik ki vele a szántás és vissza akarnak térni a lóval való szántásra. Súlyos kárt jelent végül az olajkartell a szépen fellendült automobilforgalom szempontjából is, mert a drága benzin miatt nem mer senki autót vásárolni és akinek már van, az is szabadulni szeretne tőle.

Az egyenlőtlen adózás, a Narodna- Banka hitelpolitikája, az állami investiciók és az agrárreform végleges rendezésének hiánya az okai a Vajdaság közgazdasági leromlásának

Evek óta tartó gazdasági válság konzekvenciáit nyögi a Vajdaság. A folyton tartó válság ezrek és ezrek egzisztenciáját tette tönkre. A lakosság legnagyobb része napról-napra nehezebb feltételek mellett tudja csak megkeresni napi Szükségletét és mindnagy.obb lesz azoknak a száma, akik hiába vívnak kemény harcot életstandardjuk fentartásáért. Az emberek lassanként belefásulnak a küzdelembe és redukálják igényeiket az élettel szemben. A nívó fentartása nem sikerül, egyre több és több a fizetésképtelenek vagy csödbcjutöttnk száma, a gazdasági pangás kezd lassanként gazdasági csőddé változni.

A gazdasági krízist nem a Vajdaság lakosságának közönye, vagy gazdasági érzéktelensége idézte elő.

I Az általános viszonyok, különösen pedig vannak különleges^ okok^ ame: lyek a Vajdaságot melyedre Taszították a gazdasági krízisben az ország töb!bi részénél. Ezek az okok részben köz- Jigazgatásiak, részben gazdasági jellegűek.

A közigazgatási okok egy tekintélyes [része el fog tűnni a közeljövőben a községi választások elrendelése folytán. Úgy látszik elérkeztünk végre oda, hogy községeink önmagukat kormány )zhatják, megszűnnek a folytonos tisztviselő cserék, a tartományi és városi tör* vényhatóságok terhére történt oknélküli nyugdíjazások és mindezekkel elérhető lesz talán a sok száz. sőt néhol két-háromezer százalékos pótadók leépítése, amelyek ólomsullyal nehezedtek minden gazdasági egyedre. Bár a közigazgatási mizériákat nem maradék nélkiii fogja felszámolni a községi autonómia visszaállítása, mégis remélni lehet, hogy e részben jórészt enyhülni fog a helyzet.

Sokkal rosszabbul állunk azokkal a gazdasági okokkal, amelyek vagy az egész ország, vagy főként a Vajdaság gazdasági életerejét kötik alá ntár évek óta,

A Vajdaság főpanasza hosszú idő óta a túladóztatásban illetőleg az adóterhek egyenlőtlenségében van, amely mint igen fontos telephely tényező, versenyképtelenné tette a vajdasági ipart és kereskedelme; úgy a kiil, mint a belföldön. Az adóknak egyenlőtlensége való Sággal, mint belső vám szerepelt az or szag többi részével szemben, amelynek folytán igen sok árucikk olcsóbban volt

Ha olcsó, de jó és elegáns bécsi szabás

férfi-, nos- valamint gyermek- f srn-a>naHt

akar vásárolni, fordu’jon bizalommal

POLLÁK LEO céghez

Senta (Bácska)

Kérjen árjegyzéket I 8.80

beszerezhető Beogradban, vagy az ország más részeiben, mint a Vajdaságban. Az adók kiegyenlítésére már Ígérete van a Vajdaságnak s a jelenlegi kormány programja szerint egyik legelső kötelességének tartja az adók egységesítéséről szóló törvény tető alá hozását, amely, ha megtörténik, ismét egy lépéssel fog előbbre vinni bennünket a speciális vajdasági gazdasági bajokból való kilábolásban.

Igen nagy súllyal esik a latba, hogy a Narodna Banka hilétpoliiikjával a gazdasági krízis mellé hitel krízist is teremtett a Vajdaságban. A Vajdaság hitéligényeit csaknem kizárólag a magántőke látja el. Zagreb!, beogradt és kisebb részben szuboticai pénzintézetek használják ki a hitelkrizis által sújtott kftiíjlinkturát. A tökét sehol a világonnem1 vezetik altruista szempontok, de éppen a hitel szabályozása a nemezíi bankok egyik feladata, amelyeknek hitel- és kamatláb politikájukkal módjuk van a magánbankok kamatláb politikájára jótékony befolyást gyakorolni. A Vajdaságban a Narodna Bankának ez a mérséklő befolyása csak a legtninimálisbb mértékben érvényesül. Minden kulturországban a magánbankok kölcsön feltételeit a nemzeti bankok hitelpolitikája irányítja csak a Vajdaságban

nem. Ezt az abuzust már nem csak mi vajdaságiak vesszük észre, hanem a nemzeti bank hitelpolitikája annyira egyoldalii, hogy a Narodna Banka ezévi közgyűlésén azt Csurcsin Qyóka a zagrebi kereskedelmi és iparkamara főtitkára és szóvátette, amikor összehasonlítást tett az egyes egyes országrészek adómegterhelése és a Narodna Bankától kapott hitelösszeg nagysága között. Számadataiból kitűnt, hogy a Vajdaság aránytalanul kedvezőtlenebb elbánásban részesül. Mig ugyanis az állami adóterhek 27.82 százalékát viseli a Vajdaság, addig a Narodna Banka állal nyújtóit hiteleknek csak 6.83 százaléka jut a Vajdaságra, tehát valamennyi országrész közül aránylag a legtöbb adót fizeti és a legkevesebb hitelt kapja a Vajdaság.

Természetes, hogy ilyen viszonyok mellett a Vajdaság legjobb, legszolidabb és a legteljesebb garanciákat ad vállalkozása részére is igen gyakran sem áll megfelelő feltételű kölcsön rendelkezésre és ezért a vajdasági vállalkozások és általában a hiteligénylők kénytelenek voltak még igen rövid idő alőtt is 24— 28 százalékos kamatokat fizetni, ami felemésztette az esetleges nyereséget, de még ma is 12—18 százalék a normális bankhitel kamata. A vajdasági közgazdaságnak fontos feladata, hogy kikiizdje az egyenlőséget az egyes országrészek között a Maradna Banka által nyújtott hitelek élvezetéből. Az állami adók kiegyenlítésének ígéretét már sikerült kiharcolni, talán elérhetjük ezt a Narodna Bankánál is a hitelnyújtás terén, mert amíg az meg nem történik, normális bankhitel a Vajdaságban nem lesz.

A Vajdaság közgazdasága igen erősen

érzi az eddigi kormányok beruházási politikájának egyoldalúságát is. Évek hosszú sora óta nem volt nagyobb állami építkezés a Vajdaságban. Legutóbb elkészült például az uj vasúti vonalak építésének tervezete és az ötezer kilométeres uj vasúti vonalakból egyetlen kilométer,sem tog épülni a Vajdaságban. Holott azokat az állami adókat, amelyekből ezek az uj vasúti vonalak épülni fognak, 27.28 százaléknyi részben a Vajdaság fizette be. De nemcsak uj vasúti vonalat iwm kapunk, hanem úgyszólván semmit az állami invesztíciókból. A vajdasági abnormálisán nagy munkanélküliség csökkentésére való tekintettel is kellene, hogy az állam a Vajdaságban közmunkákat iniciáljon, de az állam a Vajdaságot ebben a nehéz harcában egyedül hagyta, aminek természetes következménye a folyton fokozódó vérveszteség: a kivándorlás.

Az agrárreform által teremtett bizonytalan viszonyok is nem kis mértékben járultak hozzá a gazdasági helyzet lezüllesztéséhcz. A főid birtokosa igen sok esetben még ma sem tudja, hogy övé-e az általa müveit föld, ami az intenzív termelés rovására megy. Az agrárreform a vajdasági föld legjobb szakértőit, a vajdasági földmunkásokat kizárta az agrárreformból és olyanokat telepített a vajdasági agrárreform alá vett földekre, akiknek a kiosztott

föld a megművelés feltételeit illetően terra inkognita. A bizonytalan birtokviszonyok erősen megingatták a föld hitelképességét, pedig intenzív földműveléshez tőke kell, amit a legtöbb birtokos csak hitel utján tud megszerezni. Az agrárreform egyetlen gazdasági eredménye, a nacionálls eredmények kívül esnek fejtegetéseink keretón, a! Vajdaság termelésének csökkenése akkor, amikor egész Európa a többtermp-, lés jelszavától visszhangzik. Legfőbb idej lenne olyan törvényes — és nem1 rendeletén alapuló intézkedésnek — ( amely a termelés és gazdasági érdekek figyelembe vételével véglegesen rendezné a birtokviszonyokat.

Az egyenlőtlen adózás, a Narodna Banka egyoldalú hitelpolitikája, az állami beruházások és az agrárreform törvényes rendezésének hiánya —- ezek az okok, amelyek a Vajdaság virágzó közgazdaságát a csőd szélére juttatták.' A jelenlegi kormánynak, amely a politikai frakciók harcának letörését és erőteljes gazdasági programmot ígér — ezeken a bajokon kell mihamarabb segíteni, ha azt nem akarja, hogy az ország egykor legvirágzóbb és gazdaságilag legfejlettebb része a gazdasági krízisből a csődbe ne menjen.

Gyöngyösi Dezső

Nagy konjunktúra előtt a cukoripar

4 cseh gyárak tarifakedvezményt kaptak exportált cukorra

A jugoszláv cukorgyárak, úgymint a kontinens többi gyárai, már megkezdték a cukorrépa feldolgozását. Az idei cukorkampány nem lesz rossz, a gyárak úgy látják, hogy legalább is a tavalyival egyenlő mennyiségű cukor áll majd rendelkezésre.

Ami az értékesítés lehetőségét illeti, erre nézve az a helyzet, hogy a cukor ára a világpiacon az utolsó időben valamivel emelkedett, talán tíz százalékot tehet ki az emelkedés, de eladásokról még alig volt szó. Decemberre az árak a londoni jegyzék szerint 14— 15 shilling fölött állanak.

Gyáraink az exporttörekvések előmozdítására egyelőre keveset tehettek, noha például a csehszlovák kormány a csehszlovák cukor külföldi értékesítése érdekében sokat fáradótt. A csehszlovák közlekedésügyi miniszter elfogadta a cseh cukorgyáraknak azt az érvelését, hogy bizonyos korlátozása történt a világ cukortermésének, amit ki kell használni és a cseh cukor érdekében értékesíteni. A miniszter énnek alapján a cseh gyáraknak háromféle tarifakedvezményt engedélyezett és pedig a finomított cukor, a nyerscukor és a répa és a répaszelét vasúti fuvarozására adott 10—20 százalékig terjedő tarifakedvezményt, amely kedvezmények lehetővé teszik, hogy a csehszlovákiai gyárak a déli tengeri kikötők, elsősorban Trieszt felé olcsóbban vihessék a cukrot, másrészt a morva és szlovák cukorfinomitók olcsón közelíthessék meg a hamburgi kikötőt.

Ugylátszik a cukoriparban meg fog szűnni a túltermelés, mert most már Kubából is olyan hírek jönnek, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszt be, mely szerint a cukortermelést korlátozzák és az előállítandó nádcukor menynyiségét a jövőben a szükséglethez fogják szabni.

Magyar munkásotthon Buenos-Airesben

E?y noviszádi kivándorlóit magyar hivatalnok az argentlnlal magyor munkások helyzetéről

kabér követelésem, amelyet ügyvéd utján periek. Semmire sem telik, csak a■

Noviszadról jelentik; Papp István noviszadi Származású hivatalnok huzamosabb idő előtt Argentiniába vándorolt ki és onnan most kimerítő levélben számol be az argentinjai viszonyokról.

— Argentiniában, vagy Buenos-Airesben, ahol ezidőszerint élek, a gazdasági viszonyok igen rosszak. Igaz, hogy most átmenetileg némi munka van és kitűnő fényezömunkás megkereshet naponta 8—9—10—12 pesot, de ez nagyon ritka. A fényezőmunkások átlagos keresete, ennyit keresek én is, 8 peso. Két éve, hogy megtanultam a fényezőmesterséget és igy az itteni viszonyokat mérlegelve örülök, hogy ennyit keresek, épp anynyit, h-'gy belőle szegényesen megélek. A haj a/, hogy nagyon sok kivándorló van és minden szakmában tulsokan keresnek munkát, de az nincs, mert export egyáltalán nincs és a hazai iparosok csak a hazai szükségletből élnek. Főleg olaszok és lengyel zsidók árasztják el Argentiniát, de nyáron az asztalos műhelyek huzamosabb fényezőmunkát nem tudnak adni. Érdekes, hogy itt csak egyszerű bútorzat készül és ami finom bútor itt van, az mind osztrák vagy cseh gyártmány, amelyekből nagy behozatal van. A gazdasági viszonyokat jellemzi, hogy a munkás itt ki van téve annak, hogy egyáltalán nem kapja meg a munkabérét, vagy ha igen, legfeljebb centenként. Még tavalyról van. nagyojüi munmindennapi betevőfalatra, pedig félre kellene tennem munkanélküliség vagy baleset eseére.

Buenos-Airesben beléptem a magyar, munkásegyesületbe, amely tavaly feb-l marban 6—7 taggal alakult, de négy-ötl hónap alatt a tagok száma 40—50-re szaporodott. Ez az első magyar munkás-; egyesület Argentiniában, hazafias kör volt több is, de szükségesnek tartottuk politikamentes gazdasági és kulturális alapon egy munkásegyesületet létesíteni. Ez a magyar munkásegylet hetente kétszer tart összejövetelt és ecélból kibéreltük egy német munkásegylet helyiségét. Az egyesületünk rohamosan fejlődött, decemberben már 160—170, márciusban már 180—190 tag volt, a nyáron azonban az egyesületi tevékenység ellankadt' Az uj vezetőség 99%-ban kommunistákból áll.

Az egylet célja az újonnan érkező bevándorlókat és a már ittlevő magyarokat erkölcsileg és anyagilag támogatni, kulturálisan fejleszteni, tanítani és megvédeni — a szélhámosoktól, akik rajként veszik körül az újonnan érkezőket és munkaszerzés és jótanács címén kizsákmányolják a körülményeket nem ismerő bevándorlókat. A Munkásotthon gondoskodik a munkaelhelyezésről és mindenben segíti a magyar munkást.