Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-28 / 270. szám

2. oletel BÄCSMEGYE1 NAPLÓ 1927. szeptembei 28 téíeleí: !. A katonai szolgálat kitöltése. 2. Fizikai és lelki egészség. 3. Jogi diploma. 4. Erkölcsi bizonyítvány. A járási főnököknek ezeken kívül igazolniok kel!, hogy legalább öt évet töltöttek állami szolgálatban és feletteseiktől jó minősítést kaptak. A kérvényeket a tisztviselőtörvény 12. szakasza értelmében azonnal be lehet nyújtani a belügyminisztérium igazgatási osztályához. Sztankovlcs miniszter a miniszterelnöknél Sztankovics Szvetozár földmive­lési miniszter hétfőn este hosszas tanácskozást folytatott Vukicsevics Velja miniszterelnökkel. A megbe­szélésen általános politikai és gazda­sági kérdésekről, valamint a vajda­sági viszonyokról volt szó. A vajdasági radikális­­nárti képviselők kon­ferenciája A vajdasági radikális, képviselők kedden délután a Petrograd-szálló kijlön termében konferenciát tartot­tak. A konferencián resztvettek Szu­­hotics Dusán dr. igazságügy minisz­ter, Sztankovics Szvetozár íöldmi­­velési miniszter. Rajics Szvetiszláv, a B. B. B. osztályfőnöke, Alekszije­­vics Mita, beogradi tartományi főis­pán, Manojlovics Dusán, szuboticai főispán, továbbá a vajdasági radiká­lis képviselők — néhány kivétellel — valamennyien. A konferencián kizárólag a köz­ségi választások kérdésével foglal­kozták. Mint értesülünk, a vajdasági radikális képviselők nagyjából he­lyeslik a községi választásokról szóló szabályrendeletet, amelyet augusztus 25-ikén bocsátott ki a bel­ügyminiszter. Végleges döntést nem hoztak, hanem elhatározták, hogy október 3-ikán, amikor a klubülések lesznek, újabb konferenciát tartanak. Az értekezlet délután hat órakor fejeződött be és utána a .képviselők Sztankovics és- Szubofics miniszte­rek vezetése alátt felkerestek Vúiri­­csevics Velja miniszterelnököt. A vajdasági radikálisok a miniszterelnöknél A vajdasági radikális képviselők háromnegyed nyolcig maradtak a miniszterelnöknél. A megbeszélésen, amelyen a községi választásokról volt szó, résztvett Alexiievics Mitó beogradi főispán is. Indítványok merültek fel, hogy a községi vá­lasztásokról szóló szabályrendeletet módosítsák úgy, hogy állítsák visz­­sza a magyar törvény szerint háro­­mas jegyzői jelölési rendszert, de a képviselők többsége a szabad jegyzőválasztás mellett ioglalt állást. Végleges határozatot nem hoztak hanem hétfőn újabb konferenciára győrinek össze. Vukicsevics miniszterelnök ezal­­kalommal megismerkedett azokkal a vajdasági radikális képviselőkkel akiket eddig nem ismert személye­sen. Egy horváí falut elpusztított a tiiz Ogulinbój jelentik: Borzalmas tüzka­­tasztrófa pusztította el hétfőn délután az Ogulin melletti Szveti Petár-falu nagy részét. Egy'.Susak felé haladó személyvonat szikrájától kigyulladt Ri­­bies István parasztgazda udvarán egy szalmakazal. Mivel erős szél fújt, a tűz csakhamar elfogta Ribics házát és a gazdasági épületeket és néhány óra alatt elfogott vagy negyven környék­beli házat, melyek mind porrá égtek. Az Ogullnból és a környékbeli falvak­ból odaérkezőit tűzoltóság segéiykisér­­letei teljesen meddőek voltak, mert a vízhiány miatt tétlenül volt kénytelen nézni a katasztrófa tovaterjedését. A házakban levő összes bníorok és szer­számok tönkrementek és számos állat is belepusztult a lángokba, úgyhogy a kár milliókra rúg. Megkezdődött a vizsgálat Szentán a polgármester és a tanácstagok vi­szálya ügyében Dr. Markoviét belügyminiszteri inspektor folytatja le a vizsgálatot Szentáról jelentik: Hétfőn Szentára érkezett Markovics Ljuba dr. belügymi­niszteri inspektor, akit a belügyminisz­ter megbízott, hogy Cetinja Zsárkó polgármester és a városi tanács tagjai közötti ellentétek ügyében a vizsgálatot folytassa le. Cetinja Zsárkó polgármester — mint ismeretes — nemrég tért vissza sza­badságáról és hivatalbalépése után éles hangon megfenyegette a főtisztviselőket mert szerinte — távollétében ellene dol­goztak. A főtisztviselők emiatt nem je­lentek meg a polgármester áltaF össze­hívott tanácsülésen, majd amikor a pol­gármester valamennyi városi tisztviselőt összehívta, csak egy-két városi alkal­mazott tett eleget a polgármester fel' hívásának. A következő napon Szenta város rendkívüli közgyűlése egyhangú­lag bizalmatlanságot szavazott a polgár mester ellen. Cetinja polgármester a közgyűlés után Beogradba utazott, ahonnan vasárnap tért vissza, hétfőn, pedig Szentára ér­kezett dr. Markovics inspektor és azon i:al megkezdte a vizsgálatot. Markovics inspektor először a jegyzőkönyveket ta­nulmányozta át, ezután megkezdte a tisztviselők kihallgatását. A Bácsmcgyei Napló munkatársa be szélgctést folytatott a miniszteri inspek­torral, aki kijelentette, hogy a vizsgála­tot a legnagyobb lelkiismeretességgel folytatja le, de a vizsgálat eredményé­ről, minthogy az hivatalos titok, nem tájékoztathatja a közvéleményt. Az in­spektor a polgármesternek is megtiltotta, hogy a nyilvánosság számára bármi­lyen közlési tegyen. Nagy pusztítást okozott Ncviszad környékén a hétfő esti zivatar Több községben íe Jeten e pusztullak a telefon- és táviróvona-ak Noviszadról jelentik: A hétfő esti zi­vatar Noviszad környékén igen nagy ká­rokat. okozott. A jégeső nagy pusztítást vitt végbe az őszi termésben, az óriási szélvihar percek alatt ledöntötte a tele fon- és (ávirúpóznűkat. a telefonvonala kát pedig teljesen összeszaggatta. A Noviszadról este induló titeli sze­mélyvonat csak Szajlovóig juthatott, Sa.iloyó környékén legerősebb volt a szélvihar és a pályatestre döntötte a te­lefon- és távirópóznákat. A vonat nem folytathatta útját és visszatért a növi szadi pályaudvarra. A noviszadi gllonjá^ íőnökkége nagyszám^ munkást *Vi!d,ptt ki a vasúti pálya ki ti sztárra ...és ig.y, a titeli vonat csak több órai késéssel indul­hatott el Titel felé. A nagy szélvihar teljesen elpusztította a telefonvonalakat Zsabalj, Ternefih. Ja-Nébány hónappal ezelőtt Szuboticáról egy kis csoport indult el az ígérőt föld­je, Arperika felé. Az uj hazát és boldo­gulást kereső emberek csapatában volt Sild József kalaposmester is, aki Szubo­­ticárói világgá indult társaival együtt megérkezett Buenos Airesbe. Az első hó­napok keserves csalódásai, meddő har­cai, fájdalmas kiábrándulásai után Sild József kalaposmester levelet irt a Bács­mcgyei Napló szerkesztőségének. Leve­lében a higgadt, komoly ember hangján elmondja az ejmult néhány hónap keserű tapasztalatait és azokat a roppant csaló­dásokat, melyek az óhazából dagadó reményekkel elinduló szerencsétleneket várják: — Már útközben kedvezőtlen híreket hallottunk — írja Sild József — az ame­rikai viszonyokról, de mi bizalommal és reménységgel mentünk, mert azt hittük, hogy sorsunk ott sem lehet rosszabb, mint odahaza volt és csak a reménysé­gek földjén láttuk be, hogy a helyzet itt még rosszabb, az élet kibirhatatlanabb, mint odahaza volt. Első gondolatom, az első fájdalmas impressziók után az volt, hogy visszafordulok és kimenekülök eb­ből a pokolból, de nem adtam fel a re­ményt és keserves küzdelmek után sike­rült egy kalapgyárban munkát kapni, ahol lehet annyit keresni, amennyi a mindennapi kenyérre elég. Akiknek ez nem sikerült — és a legtöbbnek nem si­került — azok rettenetes nyomorban él­nek. Erről szeretnék néhány sort Írni, hogy kedvét vegyem azoknak a honfi­társaimnak, akik ide akarnak jönni a gyors meggazdagodás reményében. Itt a kivándorlók 75%-a elpusztul, elztillik, rak, Futog, Begecs. Oajdobra és Ru.men­­ka községekben, úgyhogy ezekkel a köz ségekkel minden telefon- és távirati ősz szeköítetés megszűnt. A noviszadi posta­­igazgatóság kedden délelőtt nagyobb I számit munkást küldött ki az elpusztított telefon- és táviróvönalak kijavítására, I mivel azonban a kár igen nagv. valószi­­j nii, hogy a javítási munkálatok több na­­j pig is el fognak tartani. Petrovácon a zivatar, olyan erős volt, j hogy a petrováci komlótermelök szö- I vefkezeíének hatalmas raktárát össze- I (lönlölíc. A raktárban nagymennyiségű komló'volt f.elhalmózya, aminek jelen- Ujkeny... résíOiJtönkrciiUínt. A kár több mint százezer dinár. Kiszácson több ház tetejét elvitte a vihar. Qajdabrán az egyemeletes iskola összes ablakait be­zúzta az orkán. tönkremegy —- de vagyont egyse fog gyűjteni, még akkor se, ha éjjel-nappal dolgozik. Munkanélküliek százezrei Argentina fővárosában, Buenos Aires­ben százezer munkanélküli van. Elkép­zelhető, hogy ilyen hatalmas munkás­­többlet mellett milyenek a fizetések. A nagy gyárak, ipartelepek, vállalatok, építkezések naponként öt-hatszáz mun­kásnak adnak foglalkozást, de a munka­nélküliek száma igy sem csökken, mert helyükbe a világ minden tájáról beiutó hajók ezer újabb bevándorlót hoznak. A munkaadók természetesen kihasználják ezt a helyzetet és annyit fizetnek, ámény­­nyit akarnak, de sohasem fizetnek töb­bét, mint amennyi a megélhetéshez szük­séges, úgyhogy ilyen körülmények kö­zött gondolni sem lehet arra, hogy a ke­resetből félretegyen a munkás. Az újsá­gok tele vannak a munkátkeresők hirde­téseivel, pedig a hirdetés is roppant drá­ga, A legkisebb hirdetés spanyol újság­ban 3 peso, ami 73 dinárnak felel meg. Előfordult, hogy eg}- napon az újságban egy hír jelent meg, melyben egy cég háziszolgát keresett. Kora reggel már százával álltak a jelentkezők a cég iro­dája előtt és véres összeütközésre került köztük a sor. Foglalkozás tekintetében senki sem válogatós. Mindenki minden­féle munkát elvállal. Egy magyar mér­nök például szobainasnak ment, felesége takarítónőnek. Képzett tisztviselők kő­művesmunkát vállalnak, egy másik mér­nök kubikosmunkát végez, hogy megél­hessen. Ezek á szerencsésebbek közé tartoznak, de tizezrek nyomorognak munka és élelem nélkül a városokban. Rengeteg sok az iparos. Van kovács, cipész, szabó, pék, borbély, soffőr, asz­talos, mechanikus, de legnagyobb részük munkanélkül kóborol az uccákon, anél­kül, hogy a legcsekélyebb remény lenne rá, hogy álláshoz vagy munkához jut­nak. A földművesek helyzete még siral­masabb; őket, mint az állatcsordákat, ezrével viszik a mocsaras földekre, sok ezer kilométer távolságra a városoktól. de fizetést csak ritkán vagy keveset kapnak. Törvény nem védi őket, köve­telésüket nem haji hatják be, megszökni nem lehet, mert a vasat drága. Zsaroló ügynökségek A vasútvonaltól messzebb fekvő földek bérlőit a magas vasúti tarifa feszi tönk­re. Vannak ugyanis' bevándorlók, akik a, magukkal hozott pénzen földét bérelnek.! A föld megmunkálása lánconként száz pesoba, háromezer dinárba kerül. Ha a termést a termelő a városba akarja szál­lítani, ez úgy megdrágítja az árát. hogy képtelen túladni rajta. Ezt a helyzetet használják ki egyes ügynökségek. A tá­volabb fekvő földeken időnként ügynö­kök jelennek meg, akik a megszorult termelőtől hihetetlen alacsony áron ve­szik meg termésüket. Vannak személyek, akik azzal foglal­koznak, hogy csábitó leveleket írnak is­merőseiknek és azt Írják, hogy könnyen vagyont gyűjthetnek Délatnerikában. Akik ilyen leveleket írnak, azok csatók és megzsarolják a hiszékeny kivan dor­­lókat, akik a csalódás földjére érkezve szerelnének visszafordulni. Ekkor jelen­nek meg az ilyen lelketlen kalandorok és ajánlkoznak, hogy lehetővé teszik a visszatérést és előleget kérnek a tudat­lan és viszonyokkal járatlan emberektől. Nem úgy van itt, amint azt odahaza gondoltuk és ahogyan azt az ügynökök lefestették. Itt nem hiányzik sem. mun­kás, sem iparos, sem ipari cikk. mert az angolok, franciák, az olaszok és a néme­tek ezrével vándoroltak ki előttünk és minden alkalmat megragadtak, az összes gyárak és vállalatok csaknem kivétel nélkül kezeikben vannak: Ali odahaza azt gondoltuk, hogy Délamerika egy elmara­dott vidék és hogy a modern európai ember könnyűszerrel és kévés fáradság­gal bófdoifülhat, de ebben csalódtunk, mert itt is az európaiak vezetnek ifi in­dent. ", Eddig tart Sild József levéle a délame­rikai pokolról. Végül azt írja, hogy csak az induljon neki az útnak, akinek kint biztos állása van, nagy akit régebben ott tartózkodó rokonai vagy ismerősei hív­nak. A íenorista kalandja Tréfából megszöktették Agard O ystürget, a bécsi operaház művészét Becsből jelentik: Carl Agard Oestwig tenorista, a bécsi állami opera világhírű művésze különös kalandon esett át. Az elmult este a Holdváros című ope­rát játszották az állami operában. Agard Oestwig az előadás után az épület kis­kapuján távozott. Amint kiért az uccára, többen nekiestek, vállukra kapták és be­­gyömöszö'.ték egy autóba. A tenorista semmi rosszat nem sejtett, mert többször megesett vele, hogy lelkes tisztelői az előadás után vállukra kapták és autón hazaszállították. Azt hitte, hogy fanati­kus tisztelői részéről kell ezúttal is el­szenvedni egy kis ünneplést, de csak­hamar rájött, hogy tévedett. Az autó egyre nagyobb sebességgel haladt, már elhagyta Bécset is, amikor Agard Oest­­w ig dörömbölni kezdett a csukott autó­ban és a sofíőrt felszólította, hogy azon­nal álljon meg. A soffőr azonban szóra sem méltatta a kétségbeesett művészt akit négy óra múlva végre letett egy ki­világított vidéki kastély előtt. A tenoris­tát itt lakájok fogadták, bevezették egy fényesen feldíszített étterembe, ahol frak­­kos urak és estélyi ruhás hölgyek voltak együtt. Agard Oestwig a társaságból senkit sem ismert, valaki felvilágosította azonban, hogy tréfából szöktették meg és szeretnék, ha énekelne nekik. De a művészt annyira megvisellek a kaland izgultnak hogy a társaság kérését nem tudta teljesíteni és rövid ott tartózkodás után autón visszatért Bécsbe. A délamerikai pokol Szuboticai ka'cposmesier levele a kivándorlók wjomoras igáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom