Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-25 / 267. szám

rS?Z7. szeptember 23 %4, oldal B^uSMEGYEE NAi^ó VENEZIA ÜNNEPI HETE Venezia, szeptember 22. . A mindig ragyogó, örökszép és örök­ifjú Venezia most a szokottnál is szebb, mert ünnepi hétre készül, amelyhez Itália 'Összes nagyságát: a királyt, Mussolinit, d’Annunziót várják, sőt Margit királynő már napok óta a lagunák városában idő­zik és áHandó ünnepeltetés tárgya. A »Coppa Schneider«-rö 1 van szó, amelyről lépten-nyomon hallani, amely­nek öles falragaszaival vannak a sikáto­rok falai tele és amelyre az ország min­den részéből különvonatok, Triesztből ihat külön hajó, öntik majd a Coppa Schneidernez érkezett vendégeket. De a Grand Hotel Exelsior, Palace, Hotel des Bains, Hotel Danieli, Grand Hotel d’Ita­­lie, Hotel Villa Regina, Grand Hotel Lido, Hotel Regina, Hotel Vittoria, Hotel Bri­tannia, Hotel Bauer és Grünwald, Vene­zia legelőkelőbb szállóiban már hetekkel ezelőtt minden szobát lefoglaltak a szep­tember 25-ikén eldöntésre kerülő Coppa Schneiderhez, Az Exelsior Palaceban el­helyezett nagy rendezöbizottság sajtó­irodája szerint sok amerikai, angol, fran­cia vendég jelentette be érkezését. A Coppa Schneider nemzetközi repü­lőverseny azért a hatalmas arany serle­gért és embermagasságu szoborért, ame­lyeket 19lá-ban az angol király tűzött ki leggyorsabb repülőfeljesitményért. Ki nem mondott világbajnokságról van szó, amelyen bármelyik nemzet legfeljebb hd- Irom repülőgéppel vehet részt és amelyet [350 kilométeres távon rendeznek a kupa­verseny utolsó győztes országában. A iversenynek egyik főérdekessége, hogy nem hosszú távra történik, hanem ötven kilométeres körökben, a közönség szeme láttára hétszer teszik meg az 50—50 ki­lométeres köröket. A kiindulás, a start ;és a cél az Exelsior előtt van. A ver­senyzők az Excelsior előtt álló partról ^indulnak, megteszik a 13.86 kilométeres 'utat Chioccia szigetig, onnan a 24.74 ki­lométeres utat a Lidó felett a Lidó bejá­ratánál levő Grand Hotel Lidóig és visz­­sza körben a kiindulási helyig, az Exel­­siorig, amely 11.4 kilométerre van. Hét­szer kell ezt a kört megtenniük. A kör Malamocco szigete felett S. Nicolót •érintve halad; A rendezöbizottság 500.000 főnyi néző­­közönségre számit.' A I.idón Cbiocca szi­geten, Malatnóccon. S. Nikolón tribünök lesznek. A Lidón egy páholy 2000 lira, egy jó ülőhely 500 lira, a legolcsóbb tri­­bünjegy 50 lira. A versenyhez három olasz, három an­gol és egy amerikai gép van benevezve. Az amerikaiak másik két gépe tréning közben lezuhant és összetört és igy csak egy amerikai veszi fel a küzdelmet a nemzetek versenyében. A verseny diját képező serleget Ja­­qués Schncider-Martin-ról, a repülősport amerikai mecénásáról nevezték el. A kupaverseny győzelme egy an­gol pilóta: C. Howard Pixton nevéhez fűződött, aki 1914 április 20-án, mint azt a márványszoborba erősített réztáblán olvasni lehet, Monacóban győzött és 2 óra 16 másodperc alatt tette meg az időt. A háború alatt á kupaverseny szünetelt és a háború utáni első győzelem Olasz­országnak juttatta a pálmát. Comnian­­datore Luigi Bologna Veneziában 1920 szeptember 21-én 2 óra 1 másodperces idővel a versenyt megnyerte és megja­vította a háború előtti rekordot. 1921- ben Olaszország másodszor nyerte meg a versenyt, de 1922-ben Angliáé volt a győzelem, 1923-ban Amerikáé, 1924 és 1925-ben újból Anglia győzött és tavaly Norfolknái a sorozat harmadik és a ser­leg elnyeréséhez szükséges döntő győze­lem kicsúszott az angolok kezéből és az olaszoknak jut. A Schneider-serlegért folyó küzdelem alkalmából a versenyt megelőző hetet a veneziaiak ünnepi hétté avatták. Vasárnapra rendezték a nagy olasz regattát, amelyen Itália legjobb regat­­tistái vettek részt. Sok százezer főnyi nézőközönség tömte meg a Canale gran­de mentén levő ablakokat és a gondolák tízezreit. Az egész város ünnepi köntös­ben, zászló- és szőnyegdiszben. A Ca­nale grande ez alkalomból kirekesztette azt a hatalmas forgalmat, amelyet ezen a legfontosabb közlekedési útvonalon bonyolítanak különben le. A szállodák, Ezt a történelmi regattát, amelyet év­századok óta éppúgy Veneziában bonyo­lítanak le, mint'az angol Oxfordban, vagy Cambridgeben, eddig »Regatta reáléi­nak«, királyi regattának hívták, most két éve »Fasiszta regattára« kereszteltek át. A bergamói herceg képviselte a királyt és az egész római, milánói, nápolyi arisz­tokrácia volt a regatta szemtanúja. A versenyt megelőzőleg a király úgynevezett aranygondoláján vonult vé­gig a bergamói herceg, a két oldalt el­helyezett beláthatatlan embevtömeg so­rai közt. A versenyt a Canak Grandén Giordino publicotól a vasúti állomásig rendezték és azt a sok éven át győz­tes Arturo Cuchicro és társa Pietro Penso nyertek meg egy kétüléses csó­nakon százhatvan ellenféllel szemben Chuchiero a starttól a célig vezetve, fél csónakhosszal jött be elsőnek. Öruletes sebességgel száguldó motor­csónakokról megafonnal adták tudtri Cuchiero újabb és most tizenegyedik győzelmét. A verseny után gondolakofZó volt Ezer és ezer virágdiszes, lampionos zászlóval ékesített gondola siklott végig a Canale grandén, amelynek több pont- i ján elhelyezett zenekarok nemzeti dalo-Párisi futár. Mi okozza az idén azt a so]f esőt, mely nálunk is, de elsősor­ban Északeurópában eláztatja a földe­ket, megdagasztia a folyókat? Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a meteorológu­sok. Két magyarázat van. Az első szerint a napfoltok s könnyen kimutatható, hogy az 1927-es év rend­kívül nedves lesz. Mások szerint az esős és száraz évek sorozatosan, rend­szeresen váltakoznak egymással s ' mi most a nedves Időszakban vagyunk. Pigandon tanár a tudományos akadé­mián előadást tartott, melyben kifej­tette, hogy az utóbbi módszer szerint mindig majdnem hibátlanul megállapít­ható, melyik évtizedekben lesz szép ’dő, melyik évtizedekben növekednek a csa­padékok. A tudós úgy vélekedik, hogy a ned­ves időszak 1935-ig tart, ettől kezdje az esőzések fokozatosan csökkennek. 1910. és 1945. között beáll a száraz idő­szak, melyhez fogható csak 1866-b'in veit. Utána — 1950. körül — ismét az »esős időszakba« lépünk. Később pedig... De erről majd fiaink és unokáink gondolkozzanak. # Pantino ur, dúsgazdag bolíviai cink­bánya tulajdonos évek óta Párisban la­kik. A francia kincstár azonban, mely­nek évente több milliót sžurt le, állan­dóan kellemetlenkedett neki adóintéssk­­kel, adódetektivekkel, adónyomozások­kal, hogy még több frankot csikarjon ki tőle. A zaklatásra végül ráunt a derék Pan­tino. Fölfedezte, hogy mire jó a diplo­máciai pálya s hamarosan kineveztette magát Bolivia párisi követévé. Másnap megjelent hitellevelével á köztársaság elnökénél, aki, a szokásos, ünnepélyes szertartással fogadta. Pantino ur boldog ember. Diplomáciai sértetlenségénél íegva ezután egy ii­­tyinget se fizet a kincstárnak s rövid időn belül valószínűleg meg is kapja a — becsületrendet. Angol széliéin. Ne kérd a nőtől a szi­vét: történetesen lehet szive s még oda­adja neked.-#■ A csók — minden nyelven beszél.-&■ Kevés férfi tud ellenállni olyan nő­nek, aki egyáltalán nem törődik vele. A csók, ha idején adjuk, sok kézfogás­tól fölment bennünket. Csak kétféle nö van: az egyik fajtár elvenni őrültség, a másik fajtát elvenni bűn. Azok, akik jót mondanak a nőkről, kát játszottak és amelyeket a hatalmas tömeg énekszóval kisért. Százezer to­rokból hangzott fel a levegőt is meg­­reszkeítetö himnusz. Egyszerre, váratlanul és programon kívül, motorcsónakok siklottak végig a felvonulási utón és utat nyitottak a meg­lepetésszerűen és inkognitóban megérke­zett Margit királynőnek, aki az aosíai herceg kíséretében egy egyszerű, fekete gondolán kapcsolódott a végnélküli me­netbe, de a tömeg felismerte és ev viva kiáltásokkal hódoltak a királynénak, akit vasárnap este a San Marccn is ünnepel­tek, úgyhogy a királynő megjelent a pa­­lazzo reale sötét ablakában és meghaj­lással köszönte meg a szűnni nem akaró ovációt. A hét többi napjain ünnepi díszelő­adások a Fenicében, esténként ünnepi díszhangverseny — 250 lírás ülőhelyek­kel — a San Marcon, Lidón nagy ün­nepségek. Mindennapra jut valami a sok ünnepélyből. Kedden volt különben Garibaldi Ró­mába való menetelésének évfordulója. Nemzeti ünenp volt. Az egész város a Márkus-téren hullámzott. Életveszélyes volt a tolongás. Fascista feketeingesek zász'ókkal, dalolva járták be a várost di­csőítve Garibaldit és Mussolinit, aki a második római meneteléssel irta be a ne­vét az olasz história márványlapjaira.., Mayor József szat mondanak a nőkről, égyáltalán nem ismerik őket. ■& Hány ember vesztegeti el az idejét az­zal, hogy az elvesztett idő miatt sopán­kodik. Mondd egy nőnek, hogy neki van leg­szebb szeme az egész világon s azonnal sértődötten azt feleli, hogy neki van a .egszebb válla is az egész világon. * A szerelem minden nő szamára az a lélekharang, mely állandóan kong s meg­zavarja nyugalmát. ¥ Reggel gondolkozz, délben cselekedj, este egyél, éjszaka aludj. * A kritikusak, akár a többi emberek azt látják, amit kérésnek* nem pedig azt, ami maguk előtt van. •& Mens sana in corpore sano — buta közmondás. Az egészséges test az esés: séges szellem terméke. # Mikor megütsz egy gyermeket, vi­gyázz, hogy haragodban üsd meg. A hi­degvérrel adott • fenyítéket semmi a vi­lágon nem bocsátja meg. Magáníulajdon-e a whisky Ameriká­ban? Erre vonatkozólag érdekes dönt­vényt hozott a néwyorki fölebbviteli tör­vényszék, mégállapitván, hogy a whisky semmiféle értékkel nem bir a tulajdono­sára. Egy cég 1972-ben harminc hordó whis­­ky-t vett Franciaországban, leraktározta Newyorkban s Mexikóba akarta küldeni. Közben azonban a harminc hordót ellop­ták. A tulajdonos a törvényszékhez fordult, azt remélve, hogy megállapítják a lopást s kártérítést kérhet attól a társulattól, melynek őrizetére bizta a hordóit. De az amerikai biró, O’Brien úgy dön­tött, hogy »a panaszos semmiféle törvé­nyes kárt nem szenvedett és kártérítésre nem tarthat számot«. — whisky-nek nincs értéke a tulajdonosára nézve. En­nek az italnak benső értéke lehet és el is lophatják, de az amerikai törvények megtiltják árusítását, fölhasználását, to­vábbítását, ennélfogva a whisky jogilag teljesen értéktelen. A biró döntése alapján a panaszos vál­lalni tartozott a pör nem jelentéktelen költségét. Arra vonatkozólag azonban a törvény­szék nem nyilatkozott, hogy az a har­minc hordó whisky értéktelen-e a tolva­jok számára," akik ellopták, - forgalomba hozták sokkal magasabb áron s azok számára, akik megitták? Rádióhirek. Oroszországban most 56 leadóállomás működik ezek közül Moszkvában és Leningradon 5. A kölni székesegyházat nemsokára fölszerelik 22 hangosanbeszélővel, úgyhogy a pap szavát minden hive hallhassa. Európában 164 rádió leadóállomás van Az Egyesült-Államokban 733, Észak- Amerikában 85, Délamerikában 38, Ázsiá­ban 16, Ausztráliában 28, Afrikában 9. Tehát a világon összesen 1073 leadóál­lomás továbitja az emberi szót és mu­zsikát. Angliában 3000 iskola hallgatja a lon­doni leadóállomás előadásait. Litvániának egyik kis városkájában a rádió tulajdonosok szétrombolták az antennákat abban a hitben, hogy a rá­dió okozza a rossz időt. De az eső to­vább esett s meggyőződtek, hogy a rá­dió s a vihar között semmi összefüggés nincs. Az Ondas cimü rádióujság fölvetette a kérdést, ki találta föl a hangcsanbe­­szélőt, mely tudvalevőleg a régi hangtöl­csér uj alkalmazása. Ezért a babérért két ember verseng: Morland Sámuel an­gol báró és Kircher Jézus-társasági atya. Európában 1671-ben alkalmazták először a hangtö'csért. Számos utazó azonban arról tanús­kodik, hogy Kínában a kilencedik szá­zadban már voltak tölcsérek, melyek »messzire vitték a hangot«. Másrészt a történelem megemlékszik Nagy Sándor megafonjdról, ki ezzel a hangszerrel szó­­lógatta össze több mértföldre lévő csa­patait. A vita eldöntése meglehetősen nehéz. 2. Min nevet London? Londonban nem­régiben cifra eset történt, mely az egész várost derültségben tartotta. Egyik északi városrészben van egy kedves, dúsan fölszerelt polgári villács­ka, kerttel, a legelőkelőbb magánpalo­­tóktól környékezve. A villa el van látva mindenféle védőintézkedéssel, mely a rablók betörését lehetetlenné teszi. Aj­tóin, ablakain, redőnyein, ablaktábláin viílamosvezetékek futnak, meb'ek a leg­kisebb érin:4sre működésbe hozzák az elektromos csengőket, úgyhogy a lakóit nyomban föllármázzák. Ezenkívül kü­lönböző elmés csapdák teszik lehetetlen­né, hogy valamilyen gonosztevő beha­tolhasson. Mindezek ellenére mégis kifosztották a betörők, míg a házhír a takaros vil­lácskában nyugodtan aludt. A rablók be­hatoltak a Szobákba, elvitték az ezüst­­r.emüt, az ingaórát, a ruhákat, minden értékes tárgyat s. a rendőrség bottal ütötte a nyomukat. Ezen vajmi kevés neveínivaló van. Mi­ért kacagnak hát a londoniak? Azért, mert a villa tulajdonosa pont az a rend­őrkapitány, aki a londoni rendőrségen a betörők elleni hadjáratot vezeti. Ö az­zal védekezik, hogy villájában a betörés éjszakáján rövidzárlat keletkezett, ezért nem működtek azok a csapdák, melyeket ő is nagyban ajánlt a közönségnek. El kell ismerni, hogy a- londoni betö­rőkben van némi humor. Halálbüntetés és viviszekciő. G. Saint Paul francia orvos különös indítványt tett az igazságügyminisztériumnak. Azt ajánlja — és eszméjének propagandát csinál a képviselők körében is, — hogy minden halálraítéltet állítsanak ama vá­lasztás elé, hogy vagy a tönkre hajtsa a fejét s a nyaktiló vágja le, vagy ped:g szabad akaratából fölajánlja testét tudo­mányos célokra, úgyhogy a tudósok raj­ta szabadon viviszekciót végezhessenek. Az orvos szerint az elítélthez így kell szólni: — Barátom, most válassz: vagy meg­halsz a vesztőhelyen, vagy pedig jóvá­­teszed bűnöd azáltal, hogy testedet oda­adod annak a társadalomnak, melyet megsértettél. Ha választásod ez, akkor az utókor még hálás is lehet irányodban, mert előre viszed az emberiség ügyét s felebarátaid jóvoltát előmozdítod. Ezen­kívül van még egy reménységed is. Amennyiben túléled a kísérletezést — ami nincs kizárva — kegyelmet is kap­hatsz ... Saint Paul különös indítványát azzal okolja meg, hogy a mai orvosi búvárko­dásoknak okvetlen szükségük van élő embereken végrehajtott viviszekciókra. A rák gyógyulása, átültethptosége sze­rinte emberi testen tanulmányozható, / tnaeánnaloták yirágdiszben, *,yi* vih'y nem ismerik őket eléggé, azok, akik rósz-TERE-FEKE

Next

/
Oldalképek
Tartalom