Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-22 / 264. szám
1927 szeptember 22 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal Ankét a mezőgazdaság fejlesztéséért Vrsacon Az ankét programja A dunamelléki tartománygyülés legutóbbi ülésén hozott határozat értelmében Vrsacon, Szmederevón és Mladenovacon ankétot fognak rendezni a mezőgazdaság fejlesztése érdekében .Morgan Vladimir dr„ a tartománygyülés elnöke meghívókat bocsájtott ki a délbánáti mezőgazdasági élet vezetőihez, amelyben felszólítja őket, hogy Írásban terjesszék elő véleményüket. A vrsaci nagygyűlést október 2-án fogják megtartani a városháza nagytermében és az iránt Délbánátban nagy érdeklődés mutatkozik. Az ankét programja a következő: A földművelés terén. A termelés fokozása és az intenzív gazdálkodás. A vetőmag megválasztása időjárási viszonyaink figyelembevételével. Kertészkedés és szőlőtermelés. Állattenyésztés. A szarvasmarha tenyésztés. Ló, sertés és szárnyasállatok tenyésztése. Az állatbetegségek elleni védekezés. Közgazdasági szervezetek. Szövetkezetek. Földműves, szőlészeti stb. szervezetek alakulása. Meliorizáció. Vizszabályozás. Folyamszabályozási szövetkezetek alakítása. Védekezés az árviz ellen. Műtrágyázás. Az agrárreform kérdése. Földműves hitel. Az elemi csapás elleni biztosítás. Tartományi takarékpénztár létesítése. Valorizáció. Kivitel-behozatal. A malomipar kérdése. Gabonakereskedelem. Vaspti és hajóforgalom. Föhlmiivelésügyi oktatás. Földműves szakiskolák kérdése. Nyilvános előadások. Népegyetemek és tanfolyamok létesítése. Földmunkások. Munkahivatal és a munka megszervezése. A munkás és a munkaadó közötti viszony rendezése. Esetleges indítványok. A délbánáti mezőgazdasági élet mczetői az ankéton határozati javaslatba fogják foglalni a követeléseket és azt »ószint a tartománygyüléshez, részben az ffictékes minisztériumokhoz terjesztik. Jugoszlávia bányaipara Bllimorvlcs tanár könyvének adatból Az SHS. királyság területének nagyrészén már a középkorban hires bányaipar fejlődött ki. Szerbia arany-, ezüst-, réz- és ólombányáin kívül, Boszniában és Szlovéniában is a bányaipar nyomai találhatók a középkorból. A bányaipart teljesen tönkretette azután a török uralom és az uj fejlődés Szerbia felszabadításával vette kezdetét. Ma a jugoszláv bányaipar a kezdet kezdetén áll, kivéve a szénprodukciót, azonban kétségtelenül megállapíthatók a fejlődés jelei. Az ország olyan természeti kincsekkel rendelkezik, amelyeknek kiaknázása nem fog sok halasztást szenvedni. Az invesztíciók a legmesszebbmenőbb rentabilitást biztosítják és a háború után megindult fejlődés 1925-ig igen kedvező képet mutat a bányaipar helyzetéről. Az 1925-ben kezdődő gazdasági krizis azonban sajnos itt is éreztette hatását és a szén, valamint a vasprodukció egyszerre visszaesést mutatott. A szénbányászat háború utáni helyzete a következő statisztikai adatokból, amely a szénbányákban foglalkoztatott munkások számát mutatja, könnyen megállapítható: év munkások száma 1919 22.100 1920 28.100 1921 ■ 29.000 1922 32.200 1923 30.700 1924 32.800 1925 28.200 Megjegyzendő, hogy egy munkás átlagos produkciója hat év alatt 113.2 tonnáról 144.2 tonnára emelkedett, úgyhogy mennyiségileg nem mutat jelentős csökkenést 1925-ben sem a produkció A háború előtti termelést már 1920-ban elértük a szénbányászatban és azóta a tőbbtermelés egyes vidékeken 14 %— 150%-ot tesz ki. A szén minősége vidékek szerint különböző, legnagyobb jelentőségű mégis a barnaszén, amely a szénkon tin gens legnagyobb részét teszi ki. Vasérc fíoszniában van jelentősebb mennyiségben, réz pedig Szerbiában. Az ólombányászattal Szlovéniában egy angol társaság foglalkozik, mig a régi szerbiai bányák üzeme szünetel. Arany és higany Szerbiában van elég jelentős mennyiségben, (különösen az utóbbi), a termelés azonban egyenlőre nem folyik. Aluminiuméreet és aszfaltot Dalmáciában bányásznak, sót pedig Boszniában. Petrolcumforrdsokat Szlavóniában találtak és a Standard Oil Co. további kutatásokat folytat, azonban eddig kevés eredménnyel.; Elsőrangú cement található Dalmáciában, ahol ennek folytán jelentős cementáruipar ie.rlo Jött ki. A fenti adatok a fejlődés lehetőségeit mutatják. Az ország egyes részei kti lönböző bányatermékeket rejtenek ma gukbatl és a lassú fejlődés kizárólagos oka a tőkehiány, mert Jugoszláviában könnyű volna a rationalis termelés, hiszen a bányák nagyrészt még úgyszólván érintetlen. Hogy a külföld logia-e bányaiparunkat megfelelően kiépíteni, vagy a gazdasági helyzet javulása éneikül is meghozza a kívánt feliendü lést csak idő kérdése. A jövő csak fellendülés lehet! (hős) Jugoszlávia és Magyarország gazdasági forgalmának megkönnyítése A GyOSx válasza a jugoszláv kereskedelmi képviselet felhívására Budapestről jelentik: A jugoszláv kereskedelmi képviselet arra kérte a GyOSz-t. hogy közölje a képviselettel azokat a kívánságokat és észrevételeket, amelyek a Jugoszlávia területén ezidőszerint érvényes közlekedési rendre, valamint ez országnak a helyi és nemzetközi forgalomban fennálló összeköttetéseire vonatkoznak. A gyáripar a következőkben szövegezte meg kívánságait: — A forgalom megkönyitése érdekében szaporítani kell Jugoszláviának a Szeged—Szubotica, illetve a Horgos között közlekedő személyvonatokat. Lehetővé kell tenni a Baja—Szeged közötti áruforgalomnak Szuboticári át való lebonyolítását. Lényegesen meg kell továbá rövidteni a budapesfc- beogradi gyorsvonatoknak a határállomásokon való tartózkodását. Újból meg kell nyitni a csikéria--szuboticai, valamint a szentlőrin—slatina—nasici vonalakat. A teherforglom kifogástalan lebonyolítása érdekében le kell. szállítani a jugoszláv vasutak szállítási határidejét. Igen fontos ezenkívül a Rédics—AIsólendva között megszakított vasúti összeköttetés helyreállítása is. mert ennek a vonalnak forgalombalielyezését nemnemcsak a Dunántúl, hanem Jugoszlávia fontos közgazdasági és közlekedéspoliti kaj érdekei is szükségessé teszik. A jelenlegi helyzet mellett ugyanis a Nagykanizsai-székesfehérvári vonaltól nyugatra fekvő egész érdekeltségi területnek a Varasd--Zagreb— fiumei vonallal való forgalmát csak nagy kerülővel Nagykanizsán át — tehát jóval drágább fuvardíjak mellett —- lehet lebonyolítani. A GyÓSz ennek a vasúti összeköttetésnek jelentőségét és a jugoszláv gazdasági érdekek szempontjából való jelentőségét Zalaegerszeg' város polgármesterétő kapott fórgalmi adatokkal is alátámasztotta. Hírek a nagyvilágból Francia megbízás a Krnpp-müvek számára. A Krupp-müvek vezetősége megerősíti azt a hirt, hogy a francia kormány 4% milliós rendelést juttatott a vállalathoz. Főleg vaskónstrukciókat és hidalkatrészeket rendelt a francia kormány Indo-China szükségleteinek fedezésére. A német jégbiztositótársaságok súlyos veszteségei. A német jégbiztositó társaságok ez évi veszteségei olyan jelentékenyek voltak, hogy a szövetségben tömörült részvénytársaságok erre az üzletévre nem fizethetnek osztalékot. Az ország legnagyobb részében május elejétől augusztus végéig gyakran fordult elő jégkár és a késői aratás a rizikó idejét is meghosszabbította, ami szintén jelentős károkat eredményezett. Egységes vámtarifa bevezetésével kísérletezik a Népszövetség, Tudvalevő, hogy a genfi világgazdasági konferencián a legkiválóbb szakértők egységes nemzetközi vámtarifa bevezetése mellett foglaltak állást. Ennek alapián a Népszövetség gazdasági bizottsága néhány szakértőt bízott meg a tervezet elkészítésével, akik az uj nemzetközi vámtarifát tudományos alapon a lehetőségig leegyszerűsítve kísérlik meg elkészíteni. A tervezetbe azután beleillesztenék próbaképpen 4—5 európai ország mostani vámtarifáját, hogy ezzel eldöntsék: Tehetséges-e ilyen alapon megoldani a közös vámtarifa kérdését. Töbszörösen túljegyezték Amerikában a Deutsche Bank huszonötmilliós kölcsönét. A »Wall Street Journal« jelentése szerint a Deutsche Bank 25 millió dolláros kölcsönére 57 milliós jegyzés érkezett be, úgyhogy az igényeknek csak cca 50%-át tudiák kielégíteni. Egyedül Amerikában 47 millió volt a jegyzések összege, ezenkívül Hollandiában, Svédországban. Svájcban és Angliában volt nagyobb érdeklődés. A német középipar kitűnő helyzetére enged í következtetni, hogy ezt a kölcsönt, amely kimondottan a középiparé, Amerikában fél óra alatt túljegyezték. Japán gyufagyárai Is a svéd tröszt kezébe kerültek. A svéd gyufatröszt legújabban ügyes trankzakcióval Japán iparában is döntő befolyást hlzto-itott magának. A svédek patronátus« alatt 6 millió yen alaptőkével megalakult a. »Daido Matsch Company Ltd.«, amely a gyufagyárak legnagyobb részét átvette és ig.v a termelés 60—70%-a a svéd tröszt ellenőrzése alá került. Ily módon a svéd kontinentális gyutatröszt legjobb utón halad a viiágtröszt megvalósulása felé. Ausztriában javul a vasipai helyzete. Az Alpina Montangescbellschaft, amely Ausztria vasiparában az első helyet foglalja el, a belföldi dekonjunktúra következtében nem tudta elhelyezni a katteüben biztosított kvótát. A legújabb hírek szerint végre az osztrák vasipar is lábra kapott és az Alpine a teljes kvótát kitermeli. Aktuális Lengyelország belépése a nemzetközi acélkartellhe. Luxemburgi jelentés szerint Lengyelország delegátusa Kiedron. aki a tárgyalásokat Marion badban és Berlinben lengyel részről vezette, úgy nyilatkozott, hogy a kvótakérdésben megállapodás jött létre és igy Lengyelország belépésé elé nem gördülnek komoly akadályok. A lengyel optimizmusnak kétségtelenül komoly alapja van. azonban illetékes helyen nem bíznak abban, hogv a kartellmegállapodást minden további nélkül megköthetik. A végleges döntés még a luxemburgi tárgyalások fogják megelőzni. A nemzetközi giroforgalom kiterjesztése BTgUinira. A német és b"*'ga jegybank között folyó tárgyalások eredményesen befejeződtek és ennek folytán a két ország közötti giroforgalom azonnal megindul. A jövőben a Relcb$V,nk kő1* földi csekkjeivel közvetlen átutalások történhetnek belga valutában a Banque Nationale de Belgique-hez és viszont Brüsszelből márkatéritésék a Reiclisbanklioz. Az európai konszolidáció karakterizálására és a gazdasági élet követelményeinek engedve, remélhető, hogy a nemzetközi giroforgalom rövidesen az összes jegybankok között megindul. Oroszország indusztrializálási kölcsöne külföldön. A moszkvai állami bank elnöke kijelentette, hogy az indusztriá-' lizációs kölcsön, amely belföldön kerül jegyzésre, külön engedély nélkül kivihető lesz külföldre. Minthogy a feltételek igen kedvezőek, 10—12% kamat és nyereménylehetőségek sorsolás utján, valószínűleg nagy kereslet lesz külföldön az uj orosz kölcsönkötvényekben. Különös előny még. Jiogy az orosz állam bármikor visszavásárolja a küllőidön kihelyezett darabokat börzekurzason. A kölcsön jegyzése már megkezdődött és valószinüleg a tervezett kétszáz milliós összege többszörösen Uiljegyzik. Az oroszok nagy reményeket fűznek ehhez a tranzakcióhoz, amely az első ut volna ahhoz, hogy az eddig) rövidlejáratu áruhiteleken kivül invesztíciós kölcsön formájában segíthetné a külföld az orosz gazdasági újjáépítést. Elsőrangú konjunktúra a német gépiparban. A német belföldi konjunktúra következtében a gépipar igen jól van foglalkoztatva, de több oldalról hallatszottak olyan megállapítások, mintha ezzel szemben az export csökkenést mutatna. Ezzel szemben a Német Gépgyárak Egyesülete augusztusi jelentésében a német gépexport nagyszerű fejlődéséről számol be. Az export ez év júliusában elérte a 83 millió márkát, amely legmagasabb szám a háború befejezése óta. A múlt év hasonló időszakában a gépexport értéke 55 millió márka volt. Az érdeklődés külföldről változatlan, ugv szintén a megrendelések száma további konjunktúrára enged következtetni. Különösen nagy a kereslet textil és mezőgazdasági gépekben, úgyszintén motorokban, emelődarukban és különféle szállítóeszközökben. Vámkoníliktus Franciaország és Amerika között. Az Egyesült Államokban kínos meglepetést keltett Franciaország magatartása, amely lényegében nem hajlandó Amerika számára a »legtöbb kedvezményt« nyújtani. Az Egyesült államok kormánya előkészíti a közvéleményt a Eranciaországelleni vámháborura. Minthogy a németek számára Franciaország sok importcikknél a minimáltarifát biztoTtotta, amely az általános vámtételeknél 75 százalékkal alacsonyabb. Amerika legalább is ilyen elbánásra számított. Franciaország a kedélyek lecsillapítására egyenlőre ideiglenes tarifát hoz javaslatba, amelyben egyes amerikai exportárukra 50 százalékos vámengedményt nyújt az általános tarifából. Newyorki hírek szerint ez a javaslat visszautasításra fog találni, mert igy ?z amerikai ipar kedvezőtlenebb helyzetben volna, mint a német. Amerikai körökben tudni vélik, hogy Franciaország magatartása ebben a kérdésben egy közös európai akció bevezető része, amelynek éle az Egyesült Államok ellen irányul. Ilyen eszközökkel készítik elő azt a mozgalmat, amely az amerikai adósságok eltörléséi célozza. Ezt a véleményt különösen Bonah szenátor igyekszik érthetővé tenni a közvélemény számára és megjegyzi, hogy az adósságok törlése egyet jelentene a német jóvátételi fizetések eltörlésével is. A valóságban persze nem igy áll a dolog: Európában senki nem gondol komolyan arra. hogy Amerika az összes európai követeléséről lemond, annak csak a .leszállítását látnák szívesen az európai adósok. Ami pedig Amerika vámpolitikáját illeti, az kevés szimpátiára talál az egész világon. Ezért az Egyesült Államoknak nem kellene anynyira megbotránkozni Franciaország magatartásán. cleü Hinni az összes is oa pu;o • a! és viFaBeui'orá’u'. svá’cl minin szerint > tt-es vlUaae-yedéhé i. <i*m B. Frevlers IVe^fja;., Wien i I.. K i w a reg 9 és XtU.. W ■ r.r »sí 19 Tel. i fi-%50 S3 6-2 i ér -n I-érte, -roin«H uV* 4« r-f - ■ e’á-r*! T
