Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)
1927-09-18 / 260. szám
1927. szeptember 18 > B4CSMEGYE1 NAPLÖ 3. oldal HRPRÓt HRPRR Sacco és Vanzetti a múlt században. A párisi Gazette des Tribunaux megírja, hogy a Sacco és Vanzetti esethez nagyon hasonló pör játszódott le a maliban, ha nem is olyan kimenetellel, mint az amerikai pör. ÍS33-ban Ranke Henriket a holstein-i legfelsőbb törvényszék gyilkosság és gyújtogatás miatt fővesztésre ítélte. Pont a kivégzés előtt pár perccel, mikor az elitéltet már a vesztőhelyre kísérték, egy udvaronc a király rendeletét hozta oda, mely a büntetés végrehajtását felfüggesztette. Az történt, hogy egy orvos — Ranke családjának barátja - megpillantotta a királyt, aki kocsijában Kartsbad-ból tért haza. megszólította öt s a király azonnal meghallgatta. Bebizonyította neki, hogy Ranke beszámíthatatlan, nem tekinthető felelősnek a rovására irt bűntények tekintetében. A királyt az orvos közbelépése anvnyira megindította, hogy uj orvosi vizsgálatot rendelt el. De az orvosi vélemény szerint Ranke beszámítható volt, azzal a hozzáadással, hogy nem mindig uralkodik magán. Erre az igazságügymiiiisztérium azt az indítványt tette a királynak, hogy hajtassa végre a halálos ítéletét. A király tekintetbe véve azt. hogy a halálos ítélet felfüggesztését nem Ranke kételmezte s hogy a halálraítélt a büntetés minden borzalmát elszenvedte már akkor, mikor a vesztőhelyre vezették, ugj7 dönött. hogy kegyetlenség volna mégegyszer meggyötörni s a halálos Ítéletet életfogytiglani fegyházra változtatta V * I n. a szomorú kínai dip! mats. Rég! szokás-mondás tartja, hogy az ember tudja, hogy' született, de sohase tudja, hogy hal majd meg. Például ki láthatta volna előre Lu-nak. a kínai diplomatának a sol'sát? Eu Klnánark egyik legnevezetesebb személyisége volt. Ragyogó pályafutása' harminc esztendővel ezelőtt kezdő* "előtt, mikor Szent PStérvárra •kínál nagy* követté nevezték ki, innen Hágába küldték, majd hazahívták s otthon külügyminiszter lett. Aztán a versaillesi béketanácskozáson a Mennyei Birodalmat képviselte s ö irta alá a békeszerződést. A világháború után Öenie-beil teljesített szolgálatot a népszövetségnél, mint meghatalmazott miniszter. Semmi kétség tehát, hogy jeles, mindenki által becsült férfiú lehetett Lu, a kinai diplomata. Utóbb azonban meghalt a felesége, egy belga hölgy, akit bálványozott, imádott. Az érzékeny kinai ekkor megvált hivatalától, nem kellett neki rang. kitüntetés, btiskomor lett. áttért a keresztény hitre s most belépett egy kolostorba. mint szerzetes; Annyi siker és nagyvilági elismerés Után rideg cellájában fog majd meghalni Lu, a kínai diplomata. * A paragrafus kacskaringója. Nemrégiben történt illeg az angol bíróság előtt. Egv kereskedőt, aki a vasárnapi munkaszünet alatt is nyitva tartotta boltját, tiz shilling pénzbüntetésre ítéltek. A kereskedő, aki tisztelte hazájának törvényeit, sietett kifizetni az összeget, de nem shillingekben adta át, hanem farthingokban mely a mi fillérünknek felel meg A bírák a sok aprópénzt nem fogadták el, mire a kereskedő nem okoskodott hanem magával vivén a bírságot, eltávozott Másnap azonban a törvénykönyvvel a kezében megjelent bírái előtt, kimutatta. hogy a pénzbírságot a törvény kifejezett rendelkezése szerint jogában van farthingokban fizetni, amennyiben a birság, nem haladja túl a két font sterlinget. A bírák kissé elámultak, de most már hajlandók lettek volna elfő gadni a kellemetlen aprópénzt. Csakhogy meglepetésük még mindig nem ért véget. A kereskedő, aki közben zsebébe gyömöszölte a fartbingokat. szemrebbenés nélkül, igazi angol hidegvérrel másik törvénycikket mutatott föl. mely «áriát »annak a polgárnak, aki 1 egy ízben már le akarta róni a oénz- i bírságot, de a hatóság nem fogadta tő* ! le cl, jogában van a fizetést megtn- 1 gadni.« Csak egy dókán kérek! Nemrégiben több newyo.ki újságban vastag, feltűnő hetükkel ez a hirdetés jelent meg; I — Csak egy dollárt kérek.' X. uccu I Y. dinére; Mr, H. ! Másnap ugyanezen a helyen az alábbi hirdetés volt olvasható: — Holnapig még befizetheti a dollárját. Az utána következő napon pedig ennyi; — Ha ma nem fizeti be a dollárját, akkor tartsa meg magának, holnap már minden késő. Egy kíváncsiskodó újságíró — amint mestersége követeli — elment az újságban jelzett lakásra. Itt egy sépirókisasszonyt talált, aki kijelentette hogy átvesz minden dollárt, I melyet Mr. fi. címére hoznak. Ellenben a dollárok rendeltetésére vonatkozókig minden felvilágosítást megtagadott. Az újságíró kíváncsisága nőttön-nött Kiterjesztette nyomozását s végül meg; tudta, Mr. H. newyorki nagykereskedő i fogadott barátjaival, hogy Newyorkban I legalább ezer olyan »palit« talál, aki egy dollárt befizet, anélkül, hogy tudná, j mire. Fogadását fölényesen megnyerte, mert I három napon belül 1200 dollárt vett be, I melyet jótékonycélra fordított. A demokraták és a Ratlics-pári: megegyeztek a szubo’icai községi választásokon való együttműködésről A többi ellenzéki pirtot is felhívják a blokkhoz való csatlakozásra Jelentette már a Rácsmegyei Napió, Irogy az országos Választások után a szubotieai politikai élet vezető tényezői azonnal megkezdték a községi választásokra irányuló agitáció előkészítését. A községi választásokat tudvalevőleg november hatodikén tartják meg a Vajdaságban és a törvény értelmében a jé öiö listákat legkésőbb Október 2l-!kéig ké.i benyújtani a törvényszékeknél, Így mindössze égy hónap áll rendelkezésre a jelölések megei .őséhez és az agitáció ideje sem terjed tovább hat Hétnél. Ezt az időt minél eredményesebben igyekeznek kihasználni a pártok és már valamennyi pártszervezetben intenzív munka folyik, hogy az országos választások tanulságait leszűrve kezdjék meg ag’titciójilkat Az előkészítő munkát legintenzívebben az ellenzéki pártok és a demokrata párt kezdték meg és már korábban felmerült az a lehetőség, hogy az ellenzék! pártok polgári blokkban szövetkezve veszik ff»! a küzdelmet a községi választásokon a radikálisok ellen. Az erre vonatkozó tárgyalásokat a radikális-magyar párt Után legnagyobb két szubotieai pártszervezet, a demokrata párt és a liorvát parasztpárt vezetői kezdték meg. A tárgyalásokon a demokrata párt részéről dr. Dinvtrijevics Drágó, Udicskt SzvetoZár, dr. SkuUjet L.ovro I.endvai József és dr. Havas Emil vettek részt, míg a Radlcs-párt szubotieai szervezetét / vhovtcs-tvanddkiCs Iván mérnök, dr. Katafiec Mihovll ügyvéd és Vnkicsevlcs Djldo József földbirtokos képviselték. A két politikai párt delegátusai között szombat este elvi megegyezés jött létre, amelynek értelmében a horvát parasztpárt és a demokrata párt közös listával vesznek részt a szuboticaí községi választásokon. A delegátusok megállapodást hoztak létre abban is. hogy a választási szövetséget lehetőleg minél jobban szélesítsék és felszólítást Intéznek a többi ellenzéki pártokhoz, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. A blokkba egyesült pártok remélik, hogy az ellenzéknek sikerülni fog megszerezni a többséget a községi választásokon, aminek annál nagyobb jelentősége volna, mert a november 6-ikán megválasztandó városi képviselőtestület fogja majd a városi tisztviselőket megválasztani: A magyar-román biriokporben Magyarország nem fogadja ff a. hármas bizottság jelentését Apponyi Albert gróf és Tiiulescu román külügyminiszter beszéde a népszövetségi tanács ülésén — A magyar álláspont: a döntést a nemzetközi bíróság e é kell terjeszteni Románia elfogadja a hármas-bizottság javaslatát Cetliből jelentik: A Népszövetség tanácsa szombaton délelőtt megtartotta negyvenhatodlk üléséi, melynek elnökévé Villegast választották meg. Az ülésen az elnök röviden üdvözölte a tanács három tagját, majd áttértek a magyar-román birtoknör tárgyalására. Chamberlain a konfliktus elintézésével megbízott hármas bizottság előadója, ismertette a bizottság jelentését, melynek szövege megegyezik a jogügyi bizottságnak azzal a javaslatával, amelyet a Búcsmegyei Napló már ismertetett, A 'elöntés felolvasása után Villegas elnök bejelentette Hogy a szokástól eltérően ezúttal elő* sz.ör a tanács tagjai szóinak a javaslat hoz és csak azután az érdekelt államok képviselői. Az, elnök javaslata ellen gróf Apponyi Albert energikusan tiltakozott és azt kívánta, hogy elsőnek az érdekelt államokat hallgassák meg Apponyi felfogását támogatta Raul Bóncourt Scinloja, Dotidurent kanadai delegátus, akik a régi rendszer fenntartását követelték. Chamberlaint szemmel láthatólag idegesítette a vita. meri ront később kiderült, ö kérte iel Villegast, hogy térjen el a régi rendszertől. A brit külügyminisztert annyira kihozta a sodrából a tanács több tagjának nyílt fellépése az elnök Javaslatával szemben hogy ingerülten fé'beszakltot.a Don- Jnrent-t ezzel a kijelentéssel! — Hát akkor maradjon u régi rend! Apponyi és Tiiulescu román külügyminiszter egyszerre emelkedtek szólás a és miután udvariasan üdvözöl lék egymást. elsőnek Apponyi* Albert' lépett a szónoki emelvényre. Apponyi francia nye'ven mondott beszédében kijeién tétté. hogy a hármasbizottság javaslatához Magyarország abban az esetben sem járul hozzá, ha a javaslatot a tanács határozattá is emelné. Beszéde . további részében felszólitotta ntulescut csatlakozzék a magyar ál iásponthoz legalább abban, hogy 5 is utasítsa el a hármas bizottság javas latát, majd részletesen kifejtette és megindokolta, a magyar indítványt. — I" agyarország — mondotta Apun i.y — azt kívánja, hogy terjesszék a nemzetközi döntöbiróság elé ezt a kérdést: követelheti*# és ha igen, milyen mértékben Magyarország és Románia a hármasbizottság által felállított alapeivek elfogadását a trianoni szerződés szövegének értelmezése szempontjából. A hármas bizottság első alapelvit, hogy a békeszerződések nem zárják ki eg\ olyan általános agrárreform Végrehajtását, amely magyar földbirtokosokra is vonatkozik, elismerte Apponyi, de hozzátette. hogy a magyar birtokosok érdekeit hathatósan védelmezni kell. A második és a harmadik alapelvet kereken visszautasította és álláspontjának Indokolása során felemlítette a nemzetközi ií éh" széknek döntését is. Apponyi. idézte az 19?4. évi genfi jegyzőkönyvvel kapcsolatos tárgyalásokat és hangsúlyozta, hogy a Népszövetség mindig a legszigorúbban ügyelt arra, hogy elválassza a politikai és birói kérdéseket A dön'öblróság a Népszövetség vezérgondolata és ezen a gondolaton súlyos csorba esnék, ha a tanács magáévá tenné a bármasblzottság Három alapélvét. item Is szólva arról, bogy a tanácsnak nincs is joga kivonni magát az.ók alól a kötelességek alól, amelyeket a Népszövetség ráruházott. Apponyi végül felszólitotta a tanácsot, bogy a döntőbírósági intézmény fensége érdekében vesse el a hármas bizottság javaslatát. Apponyi beszéde után az ülést berekesztették s a vita folytatását délutánra halasztották A délutáni ülésen, mely négy órakor kezdődött. Titulescu román külügyminiszter közel egy órás beszédben fejtette ki Románia álláspontját. Titulescu Apponyi beszédéből indult ki és kijelentette. helytelen Apponytnak az az álláspontja. hogy Magyarország nem fogadhatja el a hármas bizottság jelentését. Az álláspont indokolása is hamis, mert hiszen éppen’ a hármas bizottság jelentése az, mely előfeltétele a döntőbíróság megalakulásának. A román agrárreformot -** mondotta-— végre kellett hajtani, mert abban az időben egész Középaürópát a bolsevizmns veszélye teíiysgette. Ha a földet elvennék a parasztoktól, akkor nemcsak Románia, de egétt Középetirópa kerülne veszedelembe. Románia nem mehet abba bele. Hogy Magyarország kívánságához képest a pürt a nemzetközi döntőbíróság elé terjesszék. Románia részére ez nem iogi kérdés, 'miiem elsősorban politikai kérdés. A román álláspont szerint egy döntőbíróságról lehet csak szó és ez: a Népszövetség tanácsa. Titulescu végül a hármas bizottság javaslatának elfogadását ajánlotta. I
