Bácsmegyei Napló, 1927. szeptember (28. évfolyam, 243-272. szám)

1927-09-13 / 255. szám

1927. szeptember 13 3. oldd fcÄCSMEGYEI NAPLÓ tásában, aki a deszkákról lelép az életbe magával vlvén a művészet fegyvereit őszinte meggyőződésem, hogy a világot a színész váltfa meg, a művészet bűvé­szeié. — Az emberiség szeretete követeli hogy az életet elszinbázasitsuk s álar­cokhoz folyamodjunk. Az álarcok a csa lást szolgálják. De ebben a csalásixm oly valóság reflik, mely egyenlő a lósággal — Az uj darabom címe: A rádió-csók s az élet gépiességéről szól. KB Ä kínai kommunisták hadsereget szerveznek Kanton és Nanking eilen Általános paraszt- és muakásfelke'és készül — D ^kitaában a forradalmi mozgalom élén a kommunisták állanak NOÉRÓL HOPRR Süketek a színházban. Milánóban fur­csa és érdekes újítást léptetnek életbe minden színházban. Az első széksorok néhány helyét fönntartják a süketeknek illetve a nagyothallóknak. Minden szék­re egy kis halfószerkezetet szerelnek föl mely a hangok erejét megsokszorozza úgyhogy a nagyothallók is élvezhetik az előadást A találmány a Sorietá Suvini Zorboni szolgáltatja s a kísérletek alap­ján. sokat várnak tőle. Szabadjegyek az ókorban. A nápolyi muzeum uj termeiben, melyet az olasz ki- Tály az idén avatott föl, ki vannak ál­lítva a legrégibb színházi jegyek közöt* azok a tantuszok is, melyek szabad be­menetelül szolgáltak a kiváltságosoknak. Ezek különböző alakú elefántcsont-la­pocskák, aszerint, hogy irodalmárok, ta­nácsosok, zenészek, vagy magasrangu katonák használták-e. Akkor is voltak olyanok, akik ?.z a j tón y 1 f o g a tó k n ak ezt mondták: — Szabadjegy! * i Filostratos, a hires görög retor és böl­csész megtudván, hogy barátnőjének :e­­vágták a haját, az alábbi valóban meg­indító költő levelet irja hozzá. — Kicsoda vágta le a hajadat ó én gyönyörűm? Kicsoda volt olyan őrült «lyan barbár, hogy nem kímélte meg IVénusz ajándékát? Valóban átszenvedtél mindent, amit egy éllenség szenvedhet. Íriszen csak a várak bevételekor áldoz­zák föl nők a hajukat. Ha a földet nem takarja be az avar — a föld haja — ak­kor éhínség lesz és drágaság. Nyár vé­gén a hasábfa, mely a kályhában ég, nsir, a haját siratja és mi vele együtt sí­runk. És te, miután levágták fejed dús lombozatát, nem sirsz? . . . A dolgok viszonylagosak: ma azok a kontyos nők, sírnak, akiknek zord ro­konaik nem engedik meg, hogy ékessé­güket lenyisszantsa a fodrász ollója. Evrejnoff az élet színházas-tilsáról. lEvrejnoff, az eredeti orosz rendező és költő már évekkel ezelőtt ismertté tette nevét rendezői újításával, mely a szín­padnak —- merészen megszerkesztett díszleteivel és kellékeivel — mintegy ön­álló életet adott s a darabot fölényesen alárendelte a játék céljainak. Párisban már több mint századszor adják A bol­dogság komédiája cimü játékát, mely­ben az iró — Pirandello nyomán, vagy attól függetlenül — a bennünk lakozó képzelet mindenhatóságát hirdeti. Ezt a munkáját Newyorkban is bemu­tatták a Gaőrf-szinházban. Amerikából hazatérve nyilatkozik, nem is annyira költői működéséről, mint inkább elmé­letéről, az élet szinházasitásáról. Nézete szerint a színpadon nem az életet kell ábrázolni, hanem ellenkezőleg a játék­nak ki kell csapni az életbe is, hogy vi­selni tudjuk sorsunkat, terheifiket. — Azt kérdezik tőlem — mondja Evrejnoff — vájjon komolyan hiszek-e a boldogság kápr ázat óban, abban a káprázatban, melyet én az önmagáért való igazi színháznak nevezek. Ez a legkedvesebb elméletem. — A színház, ahol drágán fizetjük meg helyünket, mert arra vágyakozunk, hogy pár órára mégszabaduljunk az élet gondjaitól, ez a színház nagyon fon­­t és szükséges, de époly művészet, akár a szobrászat, festészet stb. Sok­kal fontosabb az >önmagáért való szín­­ház«, melyben szakadatlanul játszunk és nemcsak a földi, vagy szellemi javak kedvéért alakulunk át. vagy azért, hogy összeköttetéseket, gazdagságot, szerdaiét keressünk magunknak. Ha folytonosan játszunk és komédiázunk s más Szere­pet vállalunk, mint amit a sors kirótt számunkra, megkönnyitjiik azok terhét akik szenvednek Nem szabad elfelejte­nünk, hogy millió és millió ember öröm. telénül él, mert testileg, vagy .szellemi­leg nyomorék, mert csúnya, mert öreg beteg, millió és millió olyan ember van a föld hátán, akinek a szocialisták egyenlő­ség-álma keserű gúnynak tetszik. — Valami olyasmit kell tennünk, ami a legmagasabb erkölcsöt segíti elő. Ezt mondja az én hősöm; Parucletos, aki hi­vatalos színház, a káprázaíok-e labora­tóriuma mellé odakivánja a nemhivatalos színházat is, mely a káprázatok piaca. Föltétlenül hiszek a színésznek a liiva-Londonból jelentik: A lapok Sanghaj­ból egyértelmüleg azt a jelentést kap­ták, hogy Dél-Kirában küszöbön áll az általá­nos munkás- és parasztfelkelés, me­lyet a kommunisták szerveznek. A hankaui kormány területén a paraszt­ság több helyen fegyveresen foglalta el a földeket és a kiküldött kormánycsa-Párisból jelentik: De Monzié szená­tor, aki elnöke annak a delegációnak, mely a francia-orosz adósság ügyében folytat tárgyalásokat a szövi etk or­mánnyal, az Avenir-ben nyilatkozatot tett közzé, amelyben nyíltan állást foglal az eilen, hogy a kormány eltávolíttassa helyéről Rakovszky szovjeíköveíef. — Azt a bizonyos kiáltványt — mond­ja De Monzie — több szovjetkövet is aláírta, köztük Kamenev, római nagy­követ is és ezért Mussolininak mégsem jutott eszébe az a gondolat, hogy Ka­menev felváltását követelje Moszkvá­tól. A nyilatkozatban De Monzie hangsú­lyozza, hogy az 6 véleménye szerint patokat szétverte. Kvang-Tung tertományban a kom­munisták a parasztokból és munká­sokból hadsereget szerveznek, mely Nanking és Kanton megtámadására készül. A Honan tartományban egy másik kom­munista hadsereg áll szervezés alatt, mely egyelőre csak húszezer főből áll. a francia kormány arra törekszik, hogy végleg szakítson a szovjettel. De Monzie azért vette védelmébe Ra­­koVszkyt, mer attól tart, hogy ha Ra­­kovszkyt eltávolítják, megszakadnak az orosz-francia adósságtárgyalások is. A kommunista fíumaníté heves táma­dást intéz Sarraat belügyminiszter el­len abból az alkalomból, hogy a párisi rendőrség négy orosz, több olasz, ma­gyar és román állampolgárt őrizetbe vett és kitoloncoltatott a határon. A kommunista lapon kivüi a többi bal­oldali lapok is erősen kritlzá'ják « belügyminiszter akcióét, melyről azt írják, hogy kompromittálja a francia demokráciát. Turati orvosai tanácsára hagyta ei Olaszországot Fi milánói rendőrség nem tadta tátni az oiasz szőoiaüstamér élet­­biztonságát Savonából jelentik: A Turáti-pÖr tár­gyalásán több tanút hallgattak ki, köztük két rendörtisztviselőt, akik azt vallották, hogy a milánói rendőrfőnök a bolognai merénylet után azt tanácsolta Turatimk, hogy hagyja el a várost, mert nem tudja garantálni életbiztonságát. Turati, miután valóban veszélyben for­gott az élete, két orvosbarátjának laká­sán húzta meg magát. Ennék a két or­vosnak a tanácsára hagyta el Olaszor­szágot, miután barátai megállapították, hogy súlyos szívbajban szenved és fél­tették az állandó izgalmaktól. Az orvo­sokat szintén kihallgatta a bíróság, akik elmondották, hogy Turati súlyos szív­bajban szenvedett és ezért azt ajánlot­ták neki, hogy kérjen útlevelet és utaz­zon el egy németországi szanatóriumba, Turati meg is próbálta az utlevélszerzést, de mindenütt elutasították, úgyhogy kénytelen volt átszökni a határon. Alb'ni, aki szintén vádlott, elmondotta, hogy Turati szökése előtt néhány napig nála lakott és állandóan attól félt, hogy letartóztatják. Hipnotizált a kártgavető cig ngasszonij Kifosztotta áldozatát egy sztári­­hccscji jövendőmondo Sztaribecsejről jelentik: Szokatlan módon fosztot.a ki egy kártyavelő ci­gány,asszony l.aktttos Mária sztaríbe* cseji asszonyt. Kártyavetés közben hip­notizálta, majd minden értékes holmit elvett tőle és eltűnt. A rendőrségi nyomozás során meg­állapították, hogy egy fiatalabb cigány­­asszony azzal állított be Lakatos Má­riához, hogy megtudja jósolni a jövőt Lakatos Mária lépre ment, mire a ci­­gáítyasszony előbb kártyát vétett, majd levelet Íratott áldozatával. Lakatos Má­ria azután többre nem emlékszik. Ami­kor később rátaláltak, mélyen aludt, nem tudták felébreszteni, úgy hogy orvost kellett hivatni. Az orvos megállapította, hogy Lakatos Máriát hipnotizálták. La­katos Mária magához térve, ijedten ál­­lncitoíta meg, hogy a lábáról hiány-1 zik a cipő, a szekrényből pedig ruha-j neműek és háromezer dinár készpénz tűnt el. Levine is lemondott az óceáni útról Chambera n társa meg akarja javí­tani a távolsági világrekordot Londonból jelentik: Levine újságírók, eiőtt úgy nyilatkozott, hogy végleg le­mond, teladja az óceán átrepülésének tervét, miután az időjárás nem kedvező. Levine kijelentette azonban, hogy föl­tétlenül meg akarja dönteni a távol­sági és időtartami világrekordot és pró­­bautját szárazföld fölött, keleti irány­ban teszi meg. Ha az időjárás kedvező lesz, Levine már szerdán startol, hogy a világiékor dekát megdöntse. Mackntosh kapitány legújabb óceán­­repülő múlt héten Londonból Dub­linbe ment, ahol hosszabb próbaütat végzett. A kapitány újságíróknak kije­lentette, hogy valószínűleg kedden star­tol és Dublinből Newyorkig akar re­pülni. A Times értesülése szerint a spanyol­­országi Lacornaban tartózkodó Court­ney kapitány továbbra is ragaszkodik tervéhez és mindenáron meg akárja kí­sérelni az óceán átrepülését. Courtney ez Azori szigetekig akar mindenekelőtt eljutni és onnan Amerikába. A lapok uifoundlandi jelentése sze­rint a Sem-John kikötőbe befutott az az utolsó gőzös is, mely az Old Glory fel­kutatására vállalkozott. Ez az utolsó hajó Cyle volt, amelynek kapitánya '-őrölté a hatóságokkal, hogy az Old 1 Gloryaak teljesen nyoma veszett. A holland delegáció módosította leszerelési javü slatáí John D. Rockefeller adományozta a kétmillió dollárt a Népszövetség könj7vtárának Oenfből jelenük: A Népszövetség hét­fő délelőtti közgyűlésén Guani elnök be­jelentette, hogy a holland delegáció leszerelési ja­vaslatához módosítást nyújtott be. Az elnök közölte a közgyűléssel, hogy Amerikából kétmillió dolláros adomány érkezett a Népszövetség könyvtárának kibővítésére. A közgyűlés nagy lelkese­déssel fogadta a bejelentést és elhatároz­ta annak elfogadását. A határozat után Guani bejelentette, hogy a kétmillió dollárt John D. Rocke­feller adományozta a Népszövetség­nek. Az általános vita folyamán Motta, a svájci szövetségtanács elnöke hosszabb beszédet mondott, amelyben részletesen foglalkozott Stresemann népszövetségi nyilatkozatával. Motta szerint nagy je­lentőségű a német külügyminiszter be­széde, mert azt mutatja, hogy Németor­szág még a közgyűlés alatt aláirja a nemzetközi döntőbíráskodásról Szóló zá­radékot. A nyilatkozatnak annál nagyobb jelentősége van, mert Franciaország is kilátásba helyezte a záradék aláírását. Motta kifejtette, hogy Stresemann és Sokai lengyel delegátus Nyilatkozatai és maga a lengyel javaslat azt a reményt keltik, hogy a támadó háború elhárítá­sára összefognak a nemzetek. A svájci delegáció ezért támogatni fogja úgy a holland, mint a lengyel javaslatot. Több felszólaló után Villegas Chile képviselő emelkedett szólásra és kifejlet­té, hogy mint a kanadai francia kisebb­ség képviselője, tapasztalatból tudja, milyen értéke van annak, ha a nem­zeti kisebbségekkel jól és igazságo­san bánnak. Az általános vita ezután befejeződött és Guani elnök a Népszövetség teljes ülését csütörtök délelőttre hívta össze. Scialoja olasz delegátus szakértői véleménye alap­ján dönt a Népszövetség a román-magyar birtok­­pörben Géniből jelentik: A román-magyar bir­­tokpör letárgyalására kiküldött hár­mas bíróság, melynek elnöke Cham­berlain, szombaton több Ízben is ülést tartatt. Chamberlain eleinte kompro­misszumos megoldást keresett olyan­formán, hogy a tanács hívja fel úgy Romániát, mint Magyarországot ujahb engedményekre, később azónbn belátta, hogy a Népszövetség érdemleges dön­tést nem hozhat, ezért az angol kül­ügyminiszter Scialoja olasz delegátushoz fordult, aki nemzetközi pörökben is­mert szaktekintély. Scialoja azt a vá­laszt adta Chamberlainnek, hogy előbb néhány jogi szakértővel konferál és csak aztán teszi meg szakértői jelen­tését. Az angol külügyminiszter azt szeretné, hogy a Népszövetség mini! előbb hozzon döntést ebben a kényes kérdésben és beavatottak úgy tudják, hogy a hirtokpőr még ezen a héten a tanács elé kerül. Románia kedvező döntést remél Bukarestből jelentik: A miniszterta­nácson Dúca belügyminiszter ismertette a genfi tárgyalásokról érkezett jelen­téseket. Dúca szerint a jelentések alap­ján remény van arra, hogy a Népszö­vetség döntése kedvező lesz Romániá­ra nézve. De Monzie szenátor tiltakozik Rakovszky eltávolítása ellen A baloldali lapok támadják Sarraut belügyminiszteri idegenellenes akciója miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom