Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-09 / 220. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. augusztus 9 Mit látott az angol parlament Jugoszláv szakértője Beogradban? beszélgetés Viktor Cazalet kapitánnyal Berlin, augusztus hó. Véletlenül összekerültem egy társaságban Victor Cazalet kapitánnyal, az angol ■alsóim tagjával, akire figyelmessé tettek, mint a britek egyik ismert jugoszláv szakértőjére. Kiváncsi voltam, hogyan látja egy angol képviselő, mint »jugoszláv szakértő« az StíS királyságot és anélkül, hogy közöltem volna vele, hogy egy jugoszláviai lap számára akarom meginterjúvolni, az iránt érdeklődtem elsősorban, járt-e már valaha Jugoszláviában? — Pár hónappal ezelőtt is lent voltam Beogradban — válaszolta Mr. Cazalet — Hogy tetszett Ünnek? Az angol képviselő grimászt vágott: — Nyugodtan mondhatom, hogy tahin a viliig legunalmasabb városa. Nincs egy épület Beogradban, amit érdemes fenne megnézni. A legrégibb épület egy százötvenéves török ház. Semmi látnivaló, az ember igazán nem tudja, mit kezdjen az idejével. —- Es a vidék? — A Ráris- -beogradi expressz egyhangú szántóföldeken megy keresztüli csupa zöldséget meg libát látni. Vannak azonban gyönyörű tájak is Jugoszláviában, északnyugaton, az olasz határ mentén és a dalmát partvidéken. De hogy kerülhet oda turista? A legkisebb reklámot se csinálnak külföldön. A szerbek a legrosszabb propagandistái u világnak és ugylátszik, nem akarnak idegenforgalmat. A háború alatt a szerb nép annyi bátorságról, annyi kitartásról, annyi keménységről tett tanúságot, mint egy más nép se. Ennek az országnak, ennyi természeti szépség és ilyen életrevaló lakosság mellett sokkal fontosabb szerepet kellene játszania Európában, mint aminőt játszik. Sok baja j van ennek a fiatal országnak. — Például? i — A politikusai. Különben mindegyik iitódáltamnák ez a baja. Jugoszláviának különösen. Erős kormányra lenne szükség, Pasics halála óta, 's-sa.k „növekedett a politikai zűrzavar. Perkzc, nagyok a nehézségek. Intellektuális osztály Jugoszláviában úgyszólván nincs. Nincs szerb arisztokrácia, nincs burzsoázia, nincs középosztály. Parasztország. Az államhivatalnokok parasztokból és egy pár ügyvédből rekrutálódnak. A háború előtt a szerbek nem ismerték a korrupciót most ez,másként.yan. A jugoszláv lakosság individualista és erősen antibolsevista. Nagyon érdeklődik a politika iránt, de bizalmatlan az összes politikusokkal szemben. Csak azt kívánja, hogy békében hagyják és hogy a termését jó áron eladhassa. — Alekszandar király kívül áll a poll- j Ilkái arénán. Fiatal, igen intelligens és: roppant népszerű. A hadsereg a végsőkig kitart mellette. A háború alatt együtt szenvedte végig népével a nehéz időket és Ugyanúgy, mint Albert belga király tiár ezért is nagy tiszteletnek örvend, j Ha befolyást gyakorol a kormányzásra, az mindig az állam érdekében történik. — Tájékozva van, képviselő ur, a kisebbségek helyzetéről is? — A német és magyar kisebbségek problémája nem játszik akkora szerepet Jugoszláviában, mint például Romániában, Vagy Csehszlovákiában. Az országnak nincs tulajdonképen olyan része, a melynek lakosai nemzetiségénél fogva, más országhoz kellene tartozni. Horvátországban él egy pár öreg magyar arisztokrata, akit Jugoszlávia kitünően felhasználhatna a diplomáciai szolgálatban, hogy az ország tekintélyét ezzel is ■ emelje a külföldön, de Beógrad tulságo- I san féltékeny és nacionalista ahhoz, hogy ezeket az elemeket alkalmazza. A beogradi külpolitikát egyébként az 1 táliától való rettegés diktálja. Az olasz befolyás egyre nyomasztóbb a Balkán-államokban, ennek az a következménye, hogy Jugoszlávia viszonya a többi Balkán-államhoz javul. A háborútól való félelem és az ezzel kapcsolatos fegyverkezési kiadások okozzák, hogy az ország pénzügyi helyzete leromlik. Most például egy repülőgépgyárat akarnak építeni, holott egyformán hiányzanak ehhez a pénz és a technikai előfeltételek. Sokkal többet érne, ha ehelyett vízvezetéket építenének Beogradban, mert vannak évszakok, amikor az ember a fővárosban rendesen meg se fitrödhet. Az angol politikus nem épen emelkedett szempontú s némileg tájékozatlan is felületes véleménye mégsem érdektelen, főleg pedig tanulságos. Kétségtelen, hegy a külföldi igy lát bennünket s ilyen hírünket költi mindenütt. A kulturtörekvéscink nem ötlenek mindjárt a szemébe. de — a beogradi kövezet igen. Mert, hogy arról mit mondott Mr. Ca zaiet, azt le sem merem írni... fy.) A Fellázadt egy francia ezred tartalékosok gyakorlata :ús közben hutgosan tünie'.t a kiíoru ellen k Parisból jelentik: A Humanité jelentése szerint Chalons-sur-Marne gyakorlóterén a katonák fellázadtak. Gyakorlat közben a 66. gyalogezredhez bevonult tartalékosok kiáltozni kezdtek: — Le a háborúval! Sohasem lesz többé háború! A tüntetők ezután kiálltak a sorból és az International«^ kezdték énekelni. Amikor egy tiszt kérdőre vonta őket és magatartásukért badbirósági eljárást helyezett kilátásba, a katonák ezt kiáltották: —• Üssétek ügyön! A lázadó katonák közül több embert letartóztattak és megindították ellenük az elbírást. Elsikkasztotta a kivándorolt magyarok pénzét a sao-pauloi román konzulátus titkára A román Korai nv ne n h jandó a károsultakat segilen’ Sao-Paulüból jelentik: A délamerikai hatóságok egy nagyszabású sikkasztás ügyében folytatnak nyomozást A san-pauloi román konzulátus titkára pár hónappal ezelőtt a lapokban közzétette. hogy 280—300 milreisért hajójegyet ad az Európába visszatérni szándékozó román állampolgároknak. Az ár olyan szokatlan olcsó volt, hogy erdélyi magyarok, akik csalódtak Délamerikában, tömegesen jelentkeztek Brakacescu titkárnál hajójegyért. Brakacescu mindenkitől átvette a pénzt és az útlevelet azzal, hogy pár napon belül értesíteni fogja őket, hogy hajójuk mikor Indul vissza Európába. Rövid pár nap alatt közel 300.000 milreist szedett össze a konzulátus élelmes titkára, aki — mikor esedékesek, .voltak a hajójegyek — hirtelen clt-iml Sao-Pauloból. A titkár megszökése óriási izgalmat keltett úgy a kifosztottak1 között, mint a román konzulátuson. George , Faira Mcira román tiszteletbeli konzul a »Délamerikai Magyar Hírlap« munkatársának a következőket mondotta: — A legnagyobb megdöbbenéssé! értesültem a felháborító eseményről, hogy Brakacescu visszaélt a román kormány beléje helyezett bizalmával. Már értesítettem Wrabek rio de janeiröi román főkonzult és megtettem már a feljele ítést a rendőrségen is a sikkasztott öszszeg pontos megállapítását kérve, mixel tudtommal Brakacescu a felvett összegekről sohasem adott nyugtát. A károsultak, számszerint 371 család, legnagyobb részt erdélyi magyarok, akiknek útleveleit egytől-egyig hiánytalanul megtalálták Brakacescu irodájának egy sarkában A szökést követő negyedik napon Wrabek főkomzul megérkezett Sao-Paiiloba. A károsultak nagy tömege kereste föl a román főkonzult, aki kijelentette nekik, hogy a kárt a román állam nem viselheti, de a sao-pauloi kormánnyal Igyekszik majd olyan megállapodást kötni, hogy ingyen visszatérhetnek Európába. Másnap Wrabek közhírré teke, hogy Sao-Paulo állam nem hajlandó a titkár által okozott károk megtérítésére, azzal a megokolással, hogy a román konzulátuson történő eseményekért úgy anyagilag,, mint-, erkölcsileg a bukaresti kormány felelős. A főkonzul közölte azt is, hogy a bukaresti kormányt táviratllag értesítette Brakacescu sikkasztásáról, de a román kormány nem hallandó a bflnös alkalmazott állal okozott ká't megtéríteni. A károsultak érdekeinek védelmé-e j Sao Paulo állam kormánya egy előkelő j ügyvédet rendelt ki, aki azzal a tervcel j foglalkozik, hogy pert indít a román j kormány ellen a kár megtérítése érdekében, mivel Brakacescu közhivatalnok, | román konzulátusi titkár volt és igy a 1 román kormány anyagi és erkölcsi felelőssége feltétlenül fennáll. mzmzmasmfsu Bulgária uj orientációja A Ljapcs vkormány vég-eg szakított a macedón szervezetekkel — Boris király európai kőrútján Beogradha Szófiából jelentik: Boris bolgár király hosszas készülődés után elutazott a külföldre. Az eddigi jelentések -szerint ljapcsev bolgár miniszterelnök szeptember havában szintén külföldre készül, hogy a királlyal egyetemben Európa egyes fővárosaiban bemutatkozó látogatást tegyenek. Róma, Paris és London lesznek a fontosabb állomások és a király még Bécsbe, Prágába és Budapestre is cl akar látogatni. Szófiai politikai körökben számolnak egy beogradi úttal is, amelynek a két ország jó viszonya szempontjából rendkívül nagy jelentősége volna. A bolgár fővárosban olyan hírek is hallatszanak, hogy Koroscc Antim szófiai látogatása alkalmával Alekszandar király nevében Boris bolgár királyt meghívta volna Beograd meglátogatására. Hogy mennyi igaz ezekből a hírekből, azt Szófiában természetesen nem tudják megállapítani. A bolgár sajtóban épugy, mint a külföldi lapokban állandóan jelennek meg olyan hírek, amelyek Boris király közeli házasságáról tudnak. Nem volt még olyan királyi ház, amely Boris házasig ellátogat ságával kapcsolatban forgalomba ne került volna. Most a külföldi sajtó az angol királyi család egy nő tagjával kapcsolatban tud bizonyos házassági előkészületeiről, azonban, hogy ki volna ez a hercegnő, arról nem tud senki sem semmit a bolgár fővárosban. Mindenesetre a sok kombináción kívül számítani lehet arra, hogy a bolgár király rövidesen megnősül, mert dinasztikus érdekei is megkövetelik a nősülcst. A bolgár parlament ebben a nagy kánikulában még mindig egviitt van és számos törvényt hoztak, az utóbbi napokban tető alá. Most készült el nz uj közoktatásügyi törvény és még számos kisebb törvényt szavazott meg a szohranje. Az ellenzék a nyári szünet előtt még le akarja tárgyaltatni az amnesztia törvényt, mert szerintük még mindig rengeteg ember sínylődik ártatlanul börtönben és ezeknek a sorsán már egyszer segíteni kellene. Bulgáriának és különösen a parlamentnek rendkívül nagy gondot okoz az állami költségvetés egyensúlya. Az idei gyenge terméseredmények után most. már világos, hogy az adóbevételek nem lesznek elégségesek az összes állami költségek fedezésére. Boris király kill-, földi utja a házassági szándékon kívül még pénzszerző ut is, mert a bolgár kormány cgv nagyobb külföldi kölcsön fölvételére gondol, azonkívül Angliában el akarják érni azt is, hogy csökkentsék a reparációs kiadásokat. A. bolgár Harlemem az utóbbi napokban tárgyalta egy rendkívül pikáns ügynek, az úgynevezett fíuclozier ügynek a kellemetlen következményeit. 1914-ben Dnclozicr francia g a bonniig,-llök Bulgáriába jött, hogy a kis BulgJ- iának a háborúba való belépését propagálja. Dnclozicr az üzletei simább lebonvolitása érdekében több bolgár politikussal került összeköttetésbe és nćhnnv a központi hatalmak pártján álló politikusnak gabonavásárlás címén igen nagy előlegeket adott, de a gahonaszállitást nem kix'ánta. Ezek a politikusok Radoslavow volt bolgár miniszterelnök ellenfelei voltak, aki miután megtudta ezeket az üzleteket, könyörtelenül járt el ezek ellen a megvesztegetett politikusok ellen. Később a francia és az angol kormány, amikor Bulgária elhatározása a központi hatalmak mellett már kétségtelen volt, követelte a gabonaszállitások megindítását, azonban a szállítást akkor a háború lehetetlenné tette. A békeszerződés megkötése után a francia és az angol kormány ezt az egész kérdést szerette volna békésen elintézni, azonban Sztambolijszky a békés kiegyezésre irányuló akciókat elutasította és igy az egész kérdés angol, francia és bolgár választott bíróság elé került, A választott bíróság most hzta meg a döntést és az ítélet szerint a bolgár államnak százötven millió lévdt kell az cl nem intézett gabonaszáUitásokért visszafizetnie. így került ez az egész kérdés a bolgár parlament elé és a parlament azt a határozatot hozta, hogy ne az állam fizesse vissza ezeket az előlegeket, hanem azok a magánosok, akik ezeket az öszszegeket felvették. A bolgár nyári költségvetési vitának volt ezenkívül még egy rendkívül nagy szenzációja. Ljapcsev miniszterelnök ugyanis bejelentette a parlamentnek, hogy Bulgáriának ezentúl olyan politikát kell folytatnia, amely teljesen független a titkos alakulatoktól, sőt amint Ljapcsev mondottá, az is nagy hiba, hogy eddig a bolgár politikának bizonyos kérdéseiben meghallgatták a macedón szervezetek álláspontjait. Bár Ljapcsev egyelőre nem helyezett kilátásba rendszabályokat a macedón szervezetek ellen, fellépését mégis nagy haladásnak tekintik és nagyon biznak az ország további konszolidációjában. Miért utazott Párisba aromán külügyminiszter ? Tltulemi ös I rrt unu Vlntlla oárisl u azáta állítólag ö xzemggés’ en van Károly volt trónörökös 1* utóbbi falt'lnö nx ilatkozatáv 1 Bukarestből jelentik: Tit'descu külügyminiszter és Bnttianu VintHu pénzügyminiszter hétfőn Parisba utaztak. A két miniszter utazását úgy magyarázták, hogy Titulescti é? Brotlanu pénzügyminiszter Parisban a romárloi magyar rn'ün ok i irf-'kperügyében keretnek érintkező t az illetékes francia körökkel és ezenkívül Londonban kü'önf'.'ic külföldi hitelek ügyében kivárniuk tárgyalásokat folytatni. Ennék a magyarázatnak azonban ellentmond az a párisi jelentés, nuely szerint ottani diplomáciai körökben .nagy érdeklődéssel tárgyalják Bratianu Vintiüa és Titulcscu miniszterek Párisba érkezésének lőrét és a két miniszter útját összefüggésbe hozzák Károly volt trónörökösnek a napokban megjelent feltűnő nyilatkozatával, amelyben ktjelentet'e. lumv nemzete hivő szavára bármikor kész visszatérni Romániába.
