Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-07 / 218. szám

1027. augusztus 7,

bácsmegyei napló

21. oldal

Olaf Fjarő a hires filmszínész elmonőja Puffy Lydual ualó szerelme törféneféf

Beszélgetés ÍTlaurice Dekobra filmjeinek főszereplőiével

Paris, augusztus hó

Van abban valami misztikus, kísérteties és érthetetlen; egy óriási terem közepén ül egy kifestett arcú férfi, a feje fölött fényszórók öntik a súlyos, vakító fénynyaláboka/«, előtte, ingujjban, borzas hajjal, Szőrös karokkal hadonászik a rendelő, oldalt az operatőr gurblizik eszeveszetten, mig díszletek között egy szál muzsikus huzza az andalítót, zongorakisérettel, hogy az epedő pillantás minél élethiibben sikerüljön.

Olaf Fiord munkában. Egyszerre két filmet csinál. Dekobra világhírű regényeiben: »A szivem lassítva* és »A hálókocsik madonndjd*-bzM játsza a főszerepeket. A Natan stúdió Páris egyik legnagyobb filmateiierje. Amerikai méretek. A műterem sarkában egy nyomortanya-diszlet, füstös, szörnyű lebuj. Itt gurblizzák Josephine Bakerrel a Trópusi szirén cimü vígjátékot, (mert drámát azért mégse mernek csinálni a néger táncosnővel). Josephinenak úgyszólván semmit sem kell csinálnia. A rendező idomítja, akár egy majmot és a Folies Bergeres slágere engedelmesen utána csinál mindent. (Ez nem tréfa: de ezerszer mulatságosabb a rendező játéka, — ahogy elő játszik — mint a Jesephine ugrándozása. Tulajdonképen nem is őrá van szükség, hanem a népszerűségére, ami ennek a készülő filmnek a »világsikerét« előre biztosítja). A másik oldalon az »Vvette* készül, Maupassant hires novellájának filmváltozata Catherine Hesslinggel a főszerepben. A darab egyik mellékszerepét Mannheim párisi bankár magyar származású felesége, Lenkeffy Ica játsza.

Élet és munka lüktet minden szögletben. Palotarészletek, ódon várkastélyok és közben egy sereg munkás kopácsolja az újabb díszleteket: egy tengeri hajó fedélzetét.

Rostin, a Natan stúdió titkárja bemutat Olaf Flórának, aki Bemard Göetzfce-vel és Claude Francéval beszélgetve áll a hangulat-zongora előtt. Mig a díszleteket átrendezik, bőséges idő jut interjúra. Seliman herceg (ez a Dekobra darab hőse) felvezet az öltözőjébe, mert a következő felvételhez uj arcot kell csinálnia.

— Sok kislány cserélne most velem szívesen — mondom a színésznek, aki a tükör előtt ül, festékes dobozok, kenőcsök, pu derespamacsok és kölnivizes üvegek között, akár egy hiú asszony, az a mestersége.

Olaf Fjord nevet. Egy természetes mosoly.

— Sőt, azt hiszem itt ríbrándulndnak ki belőlem — válaszolja, miközben rúzst rak a szája szélére — ez nem lehet valami ideális látvány egy szerelmes nő számára: a bálvány a tükör előtt.

A diskurzus németül folyik. De Olaf Fjord hajlandó lenne velem törökül is beszélni.

— Kár, hogy ném érti — sajnálkozik — sokkal finomabb nyelv a franciánál.

Előbb egy-két banális kérdés:

— Mi volt a kedvenc filmje?

— A Monna Vanna és a Reichstadti herceg.

— Mit szeretne játszani?

— Attilát, a hunok királyát! Nyolc éve filmezek és nyolc év óta vágyom erre a szerepre.

— Amerikába nem hívják?

— De igen. Csak hívjanak. Nem megyek. Akik kimentek, mind visszajöttek. Kész öngyilkosság! A filmet amugyse tartom művészetnek, mesterség ez. robot, hát még Amerikában. Bábuk. Gépek. Jól fizetett masinák. Nem kérek belőle.

— Mi a kifogása az európai filmek ellen?

— Ezer. Elsősorban az, hogy nincsenek filmíróink. Ha lehet színdarab és regényíró, akkor mért ne lehetne direkt tilmszenáriumiró is? Amerikában ez már rendes egzisztencia. Nálunk? Regényeket dramatizálnak és operetteket kotyvasztanak filmre. Rémes! És ráadásul az unintelligens rendezők. Az enyém persze kivétel, de...

— ön színpadokon is fellépett?

— Igen. Berlinben Hamletet játszottam.

— Moziba jár?

— Nem én. Sohase jártam moziba. A saját filmjeimet se nézem meg.

— Kedvenc partnernője?

— Putty Lya. De vele filmen még sohase játszottam.

— ?

— Csak az életben.

És most elmeséli ennek a világhírű szerelemnek a történetét.

— Három hónapig éltünk együtt. Nagyon szerettem Lyát, tudja, az nem olyan mozi-szerelem volt, ami filmszínészek között szokásos, inkább a reklám kedvéért, mint a szerelemért. Igaz, akkor én is fiatalabb voltam. Aki csak a filmjeiből ismeri Putty Lyát, el sem képzelheti, mennyire imádni való. okos teremtés ő a magánéletben. A drámák démona: egy naiv kislány, aki csokoládéért nyafogott és a nyakamba ugrott örömében, ha azzal leptem meg, hogy vasárnap délután kirándulunk a zöldbe. A publikum rendszerint »pikkel« a mozi-démonokra. Lyára főleg az asszonyok haragusznak az »erotikus« hatásokért. Ez az antipátia jobban megviselte az idegeit, mint maga a mesterség. Folyton tiltakozott a bestia-szerepek ellen, de hiába, a rendezők kimondták rá a szentenciát: magának ez a zsánere. A legnagyobb boldogságban éltünk, amikor egy napon rájöttem, hogy Lya morfiu mot szed. Egy este részegen jött haza. Akkor rögtön szakítani akartam vele, de Lya megesküdött, hogy felhagy a morfiummal. Azt hittem, hogy le tudom szoktatni erről a végzetes szenvedélyéről. De hiába. Két hét múlva kokaint találtam a toalett asztalán és aznap egész éjjel nem jött haza. Egy színésznő barátnője lakásán találtam rá. részegen. A földön üres pezsgősüvegek és a morfiumos fecskendő. Ennek a látványnak szörnyű emléke örökké kísérteni fog. Soha nőt még ennyire nem szerettem, de mégis szakitanom kellett vele, különben belepusztultam volna ebbe a szerelembe.

— Akkoriban történt ez, amikor Putty Lya leugrott egy bérház ötödik emeletéről?

Olaf Fjord nevet.

— Nézze, köztünk szólva, az csak egy földszintes ház volt. És nem is kellett kiugrani abból az ablakból, hiszen kényelmesen ki lehetett mászni rajta az uccára.

Honnan tudja Olaf Fjord ilyen pontosan. hogy Putty Lya ablakán keresztül mennyiben kényelmes a ki és a bejárás? Ezt tapintatosan elfelejtettem megkérdezni. Kopognak az ajtón. A társaság egvik hivatalnoka ion és kéri Fjord urat, szíveskedjék átvenni ötezer frankot. Ez a napi gázsija. Aztán aláfirkantja a nevét.

— Én is kérek egy autogramot — mondom, amikor a hivatalnok eltávozott és a színész kihúz egy fiókot: csordultig fényképekkel.

— A tisztelőim számára — magyarázza — a nőket muszáj kielégíteni.

Olaf Fjord aláírja az egyiket, majd összeténi és igy szól:

— Magyarul szeretnék irni. írja le ezt nekem: a kedves magyar közönségnek.

És ő is ezt irja a fényképére. Közben ismét kopognak az ajtón: a stúdióból keresik a művész urat, folytatni a felvételeket.

— Jöjjön nézze meg, hogy dolgozom én — invitál barátságosan és az utolsó simításokat végzi az arcán. Teljesen egy óra hosszat tartott. A feleségem azért mégse ül ilyen sokáig a tükör előtt.

A fényszórók kigyulnak. minden izzik és foszforeszkál. Olaf Fjord egy kis széken ül. int a diszletcsinálóknak és a kopácsolás elnémul. Felvétel! Az operatőr közel jön: premier plant készítenek róla. A hangulat-zenekar magyar nótába kezd. (lehullott a rezgőnyárfa levele...) és Olaf Fiord már játszik is: lesüti a szemét, sóhajt és epedve néz a rendezőre. aki az imádott hölgyet helyettesíti, az imádott hölgyet, aki most nincs is személyesen jelen, de majd — ha kész lesz a film — beleragas-’tfdk...

Tamás István

Műveltségi vizsga

Második

A Bácsmegyei Napló múlt vasárnapi számában megkezdett uj rovatunkat — úgy amint vártuk is — az olvasók igazi szeretettel fogadták. A rovatot most folytatjuk, csakhogy egyik olvasónk figyelmeztetésére MŰVELTSÉGI VIZSGA lett az intelligencia vizsgából s a rovat egy uj tantárggyal bővült.

Áttérünk az ismétlésre

ez az uj tárgy, amelyben szintén tizenkét kérdésre kell felelni. A kérdések mindig az elmúlt héten a Bácsmegyei Napló-ban megirt eseményekre vonatkoznak s arra nézve kívánnak tájékozást szerezni, hogy ki milyen figyelemmel olvassa az újságot. Természetesen azok, akik a Bácsmegyei Naplót legalább egy hétig megőrzik, sokkal könyíyebben tudnak az Áttérünk az ismétlésre rovat kérdéseire felelni; mint azok, akik átfutják, vagy legjobb esetben elolvassák a Bácsmegyei Naplót... De hát olyan nagy dolog volna megőrizni és nem csomagolópapírrá devalválni az újságot? Pár év alatt nemcsak érdekes, hanem gazdag könyvtárra is tenne szert mindenki, amibe a jelenkor históriája volna benne. Az ujságlapokat három hónaponként be lehetne köttetni.

A MŰVELTSÉGI VIZSGA tantárgyai a Ki tudja megmondani? a Folytassa kérem és az Áttérünk az ismétlésre kér déseivel nincs befejezve, a tantárgyak számát még szaporítani fogjuk.

A feleletek beküldésétől ne riasszon vissza senkit, ha nem is tud mind a tizenkét kérdésre megfelelni. A mi vizsgáinkon a szorgalom is számit s február ban, amikor a félévet lezárjuk, azok is megkapják a Geréb Klára iparmüvésznö tervezte díszes oklevelet, akik szorgal masok voltak a feleletek beküldésében.

Az első órán — julius 31-lkl számban feladott kérdésekre a helyes felelet a következő:

I. Ki tudja megmondani? (Általános kérdések).

1. A hinduk szent folyója a Gangesz (Genga, a szent folyó). Előindia legbővebb vizű folyója, a Himalájában ered és a Bengali öbölbe ömlik.

2. Kant Emanuel a szép fogalmát a

következőleg definiálta: Szép az, ami érdek nélkül tetszik. Hosszú ideig az estetikát ez a definíció uralta.

3. Bakócz Tamás (1442—1521) bibornok volt II. Gyula pápa halála után pápajelölt, 1513-ban, mikor a pápa meghalt Rómában tartózkodott, rengeteg pénzt költött arra, hogy megválasszák, nagy pompát fejtett ki, de nem kapott szavazatot s csak mint pápai legátus tért vissza Magyarországra.

4. Hans Sachs 1494—1576 közt élt, polgári foglalkozására nézve varga volt, egyike a 16-ik századbeli mesterdalnokoknak, verseket irt. Emlékét Wagner Richard örökítette meg a Nürnbergi Mesterdalnokok cimü dalműben.

5. Az utolsó vacsora cimü képet Leonardo da Vinci (1452—1519) festette, Milanó-ban a Santa Maria déllé Grazie kolostor refektóriumának falán látható, ma már pusztulásnak indult.

6. »A neandervölgyi ember«-nek az 1856-ban a Düsseldorf melletti Neander völgyében talált koponyát és a hozzátartozó csontokat nevezik, amelyről a tudomány megállapította, hogy egy, a kőkorszak elején élt erősen állatias embertípustól erednek.

7. A régi Athen-ben a népgyülések a piacon, az u. n. agora-n folytak le.

8. Goethe Faust-ját először Dóczy Lajos, újabban Kozma Andor fordította magyarra.

9. Anatole France a Pingvinek Szigete cimü regényben a pingvinekről, mint az emberhez hasonló madarakról ir.

10. Az irodalmi tolvajt, aki más szellemi termékét sajátja gyanánt adja ki, plagiator-nak, vagy plagizatornak nevezik.

11. Brankovics György cimü szomorujáték Írója Obernyik Károly (1815— 1855) a darab írása közben meghalt, a szomorujátékot nem is ö fejezte be s a darab előadása közben a főszereplő Egressy Gábor a budapesti Nemzeti Színház színpadán összeesett.

12. Eppur si monve — és mégis morog t. 1. a föld. Állítólag Galilei mondta, amikor a föld forgásáról szóló tana miatt az inkvizíció elé idézték.

Mind a tizenkét kérdésre helyesen felelt:

Tibor Magda, (Szombor)

Tizenegy kérdésre helyesen feleltek a következők:

Guttmann Imre (Szombor) és Schlézinger Manó (Ada.

Hatnál több kérdésre megfeleltek: Ligeti Miklós (Novivrbasz), Börcsök Ferenc (Szécsány), B. Baba (Szombor), Kohn Géza (Szubotica), Inotai Győző (Szombor), Grün Juliska (Mól), Kucsera Gizella (Német-Crnja), Pozsárkóné Géczi Katalin (Szubotica), Wessely Herta (Becskerek), Zuha Miklósnó (Szombor), Szőllősy Jenő (Bogyán).

Hatnál kevesebb kérdésre megfeleltek: Simon Géza (Becsei), Engler Rózsi és ifjabb Ékes Sándor (Sztanisics), Pál Sándor (Szombor).

Két művészi könyvet nyert. Tibor Magda.

2. Folytassa kérem!

1. Bujt az üldözött s felé Kard nyúlt barlangjába i Szertenézett s nem leié Honját a hazában

Kötesey Ferenc: Hymnuszából.

2. Eljátszottad már kis játékidat Kedves fiú, hamar játszottad el, Végsőt mosolyga arcán, s a halál Leszedte róla szép rózsáidat

Vörösmarty Mihály: A kis gyermek halálára.

3. Egy Pharos lángol messze valahol Jöjj, édesem, lent a tenger dalol Jöjj, édesem, lent a tenger dalol

Ady Endre: Egyedül a tengerrel.

4. S mint mikor tavasszal, ha lágy idő

. [fordul

A házak ereszén a jégcsap meg[csordul

Úgy csordult ki a vér minden ujja

[végén

Elszörnyedt a bajnok Toldi erősségén Arany János: Toldi tizenegyedik ének

5. A húgomat a bánat eljegyezte

És most csak ül, szelíden csöndben ül Virágai közt, mindig egyedül, ö is virág. Hervadt virág a lelke A húgomat a bánat eljegyezte. Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai.

6. Korcsmárosné aranyvirág Ide a legjobbik borát,

Vén legyen, mint a nagyapám.

És tüzes, mint ifjú babám.

Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma.

7. Áll a hajsza, vége hossza Nincs vetélgő hetyke dicsnek; »Magyar a magyar« Zsigmondnak »Szerb a szerb« Lazarevicsnek.

Arany János: Szibinyáni Jdnk.

8. Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra Fölösleges dolog sütnie oly nagyon A juhásznak úgyis nagy melege va

[gyón

Petőfi: János vitéz.

9. Hiába inti őt Szentpéteri:

»Kari

Vigyázz!

Kedved majd követendi gyász Amint mondom, majd követendi gyász Petőfi: A tintásüveg.

10. Győztél felettem, mert az végzetem, Hogy harcaimban bukjam szüntelen De uj erővel felkelljek megint

Te anyagot szültél, én tért neéek Madách: Ember tragédiája (I. szín.}

11. Nagy rokkanásom kinek se fájjon Nem első hullás ezen a tájon

Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik Lalla, lalla

Rokkanva ér el az éjszakáig.

Ady Endre: Ének a porban.

12. Nyugszik a kedvem napja már,

A szél busán dúdolva jár

S megöl minden csirát.

Hová repül az ifjúság?

Feleljetek, bus lombu fák Űllői-uti fák.

Kosztolányi Dezső: Üllői-uti fák.

Mind a tizenkét idézetet senki sein tudta folytatni.

Tíz idézetet folytatott: Inotai Győző, Kohn Géza, Schlésinger Mang. Zuhan Mlklósné (Szombor). Hatnál többet tudott folytatni Tibor Magda. Hatnál kevesebbet tudottfolytatni Szőllősi Jenéj (Bogyán), Engler Rózsi, Wessely Herta és Kucsera iGzella, Ligeti Miklós, Si-