Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-11 / 222. szám
TO. Gidai SÉTA A SZTARIBECSEJ1 GYÓGYFÜRDŐBEN Barátságos beszélgetés a belesekkel — Hiteles írások a fürdő csodálatos gyógyerejérő! BÁCSMEGYEI NAPLÓ T527. augusztus 11 A Bácstnesryei Napló minapi számában *gy érdekes cikk jelent meg a jugoszláv liifdők ezévi szezonjáról. A cikkíró a fürdőhelyek felsorolásánál inkább szemlélődő és kritikai szemmel foglalkozik az egyes fürdőhelyeken tapasztaltakkal. Joggal, mert az üdülőhelyek és a fürdők legnagyobb része a mindennapi munkában kifáradt közönség üdülési céljait szolgálja. Természetes dolog az, hogy a munkában kifáradt szervezet számára a végcél a kényelem, míg a beteg emberi szervezet számára a lehető legnagyobb kényelem között — a teljes felgyógyulás lehet csak a végcél. A sztaribecseji gyógyfürdő csodálatos erejéről a nép száján, szavahihető, komoly emberek által irt elismerő leveleken és orvosi megállapításokon keresztül Sok bizonyíték beszél. Szinte érthetetlennek tetszik, hogy a Vajdaság szivében fekvő gyógyfürdő kiválóságáról vajmi kevés hir látott napvilágot a sajtóban. Pedig a sztaribecseji bennszülött egyformán büszke a fásitott párhuzamos sugár útjaira, amikhez hasonló az egész Vajdaságban nincs és a fürdőjére, amelyben télen-nyár on üdülést és gyógyulást nyer az a sokszáz idegen is, aki évente megjelenik itt egy-két hétre, még az 'ország legtávolabbi részéből is. »A jó bornak nem kell cégér«, mondja a közmondás. Ezt bátran úgy lehetne variálni, hogy a jó víznek sem kell cégér. Nincs szándékunkban tehát hangos reklámot csapni, csupán a látottakról és a hallottakról egyet-mást feljegyezni. Ki tudja, hány embertársunk szerzi viszsza egészségét e sorok révén. Maga a fürdő monumentális épület s közvetlenül a város szivében fekszik. Szándékosan irom a város kifejezést, bár Sztaribecsej közigazgatásilag nagyközség, a bennszülöttek azonban minden alkalommal súlyt helyeznek a város kifejezésre, amire Sztaribecsej a huszonhatezer lakosságával joggal rá is szolgál. A fürdőben az első pillanatban meglep a télen-nyáron zöldelő fák és bokrok sokasága, a kapubejárattól a fürdőbejárathoz vivő diadalives virágfolyosó természeti szépsége. Amerre tekintünk, a színek és illatok: az Illatos rózsabokrok alján, a szivárványt játszó szökőkutak körül játszó pöttömnyi gyermeksereg egészséges kacagása és a hüs fák alján, tábori nyugágyakon meghúzódó betegek halk beszélgetése köti le figyelmünket. A fürdő berendezése a lehető legkényelmesebben van ellátva, a berendezésnél különös gondot fordítottak arra, hogy az időjárás a gyógyfolyamatra befolyással ne legyen. Ezért a fürdő egész éven át, tehát télen is, nyitva van. Nagy meleg és hideg társasmedence áll a közönség rendelkezésére. A kényelmes kádfürdők világos és szellős fülkékben vannak elhelyezve. A pihenőben körös-körül öltözőfülkék vannak s igy öltözés alkalmával nem kell a közönségnek messze fáradnia. Külön termekben tanult masszőr, masszírozó nő, bo/bé’.y és segédszemélyzet szolgálatait veheti igénybe a közönség. Van a fürdőnek férfi, női és gyermek-osztályokra oszló nyári szabad uszodája napfürdővel kapcsolatban. A fürdő forrásvize ivókúrára is használható és a budapesti egyetemi vegyészeti állomás iíll. évben megejtett vegyvizsgálata szerint alkalikus sós ásványvíz, amelynek tetemes jódtartalma van. Mint fürdővíz eredményesen használható reuma, izom- és izületcsuz, köszvény, csontfájdalmak, görvély, női bajok, idegesség és vérszegénység ellen. Amikor végigjárom a fürdő nevezetességeit, kalauzom az örökvidám kedélyű Molnár ur, a sztaribecseji gyógyfürdő, malom és hajózási vállalat társtulajdonosa. ö a vállalatnál a fürdőügyeket illető dolgokban a legfőbb intéző. Valamennyi beteg meg van elégedve s elragadtatással beszél a fürdőről, az ellátásról s a vezetésről. A beszélgetés befejezése után mégegyszer betérünk a fogadóterembe, ahol az íróasztal fiókjából tüneményes gyorsasággal előkerülnek a féltve őrzött, sárgálló és friss keletű elismerő levelek. A tárgyhoz tartozik, ide irhatok tehát egynéhányat. Az első, amely kezembe kerül, egy 1911-ből keltezett levél: »Az igazságnak megfelelőleg készséggel bizonyítom, hogy< az 1909-ik évben karós hátizomcsuz fájdalmas bajomtól — miután más fürdőket és gyógymódokat eredménytelenül használtam, csakis az ön fürdőjének használata folytán gyógyultam ki, miért is minden felebarátomnak jóakarattal ajánlom. Dr. Milkó Ignác megyei tb. főorvos, stb.« Salgó Antalné adai lakos igy ir: »Bizonyítvány, mely szerint én alulírott kijelentem, hogy a becsei ártézi fürdőben lábfájásomtól háromheti használat után teljesen megszabadultam, amiért ezen fürdőt a reumában szenvedőknek a legmelegebben ajánlhatom.« Úgy találomra kiveszek még két levelet a csomóból, az egyik Szentáról keltezett, 1936-ból, Írója Bukovetz Ferenc volt ál|ampénztári tanácsos, a másik szombori tilevél, szintén 1926-ból, írója Szabó Sándor nyug. városi főszámvevő, aki felesége nevében mond áradozó köszönetét. így tovább a levelek garmadán át. Amint a kijárat felé tartok, egy pillanatra megállók a szivárványszinben játszó szökőkút előtt, a kút medencéjében apró kácsafiókák bukdácsolnak fcl-alá a vizben. Valahonnan, a park túlsó széléről, selypitős gyermekdal hangzik ide: »Kis kacsa fürdik fekete tóba, anyjához készül messze, Lengyelországba...« Tovább megyek. Amint kijutok a kapun, zongora hang üti meg a fülemet. Egy fiatal szombori uriasszony, aki fürdőkúráját befejezve, elutazás előtt, mintegy búcsúképpen játsza a jövő remények divatos dalát: »Lesz maga juszt is az enyém... csak az enyém ... az enyém... juszt... is...« Mintha nemcsak a maga, hanem az óbecseiek érzését is kifejezné, azt mondják, hogy lesz még juszt is fürdőváros Becse. Társaság alakult Bácskában nemesített vetőmag termelésére Tornyospusztán lesz a nemesítő és kísérleti tslep A mezőgazdasági többtermelés előmozdítása érdekében rendkívül nagy fontosságú mozgalom indult meg néhány lelkes felsöbácskai földbirtokos részvételével. Elhatározták, hogy társasággá alakulnak nemesitett vetőmagtermelésére és értékesítésére, olyan formán, hogy minden társult gazdaság külön-külön, más és más gazdasági nemesitett magvat termelne egy központi anyatelepröl. A forgalombahozatalt is egy központi iroda végezné szakember vezetésével. A társult gazdaságok központi anyanövénynemesitő és kísérleti telepe Tornyospusztán volna Puskás Sándor növénynemesitő vezetése alatt. Erről a telepről kerülne ki a főszaporitó gazdaságokba a már kinemesitctt, a mi éghajlati viszonyaink éveken keresztül megfigyelt és legbőtermőbb fajtái és egyedei. A terv keresztülvitele nem ütközik akadályokba, mert a legnehezebb rész már át van hidalva, mivel Puskás Sándor kilenc éves lankadatlan buzgalommal, számos kísérlettel, kitenyésztéssel és keresztezéssel, majdnem az összes gazdasági növényeinket bőterjedelemben kinemesitette. Buzagyüjteménye százötven típus körül mozog és mind az itt honos, régi idők óta! itt termelt, asszimilálódott, bácskai, tfszavidéki, mezőhegyesi, diószegi stb. fajok nagyértékü fajta-elemei, keresztezett variációi, őszi, tavaszi és járó fajtulajdonságokkal. Őszi, tavaszi, valamint sörárpákból is szép és értékes számú egyedeket termelt ki. A Puskás-féle burgonya kollekció, kétszáz féle általa keresztezett teljesen újfajtáival egyedül álló az országban, magában foglalja államunk minden vidékére megfelelő étkezési és gyári bőtermő, betegségeknek ellenálló egyedeit. Más gazdasági növények, zab, mák, bab, tengeri alapanyaga szintén meg Van, úgyhogy a társult gazdaságokra most már csák a főszaporitás könnyebb formája vár. Tekintve azt, hogy a vetömagnemesités sikere, az anyatelep szakszerű vezetését, szakszerű felszerelését, valamint megfelelő üzemi költségek kellő időben való befektetését kívánja, a társulni óhajtó gazdák a Bácskái Gazdasági Egyesülettel karöltve, küldöttségileg keresték föl a kormányt, a földművelésügyi minisztert, kérve tőle azt, hogy a tornyospusztai anyatelep üzemi költségét, ha másképen nem, hoszszabb lejáratú kamatmentes kölcsönnel biztosítsa. Ha erre komoly biztató Ígéretet kapnak, akkor ez a közgazdaságunkra oly fontos és eddig károsan nélkülözött szerv pár héten belül megalakul, mint égy kétezer hold érdekeltséggel. A mozgalom élén Wámoscher Károly földbirtokos, ismert gazdasági szakiró áll. Világkrizis az autóiparban Olcsóbb lesz az automobil — Megindul a harc a balkáni piacért — A Gece al Motors fojtogatja Fontat Berlin, augusztus hó. A nagy amerikai autógyárak harca átcsap Európára is, egészen természetszerűen, mert a küzdelem azon a ponton fog eldőlni, hogy az egymással szembenálló konkurrens cégek közül melyik tudja az export-lehetőségeket job ban khasználni. Az ugyanis körülbelül már bizonyos, hogy az amerikai belföldi piac már telítve van. A múlt évben négy és félmillió gépkocsit állítottak eh5 az amerikai gyárak és a statisztikai adatok szerint az Egyesült-Államokba* minden ötödik lakosra jut egy automobil. (Kanadában minden tizenkettedikre Ausztráliában minden 20-dikra, Franciaroszágban minden 21-ikre, Németországban minden 248-ikra, Olaszországban minden 366-ikra). Az amerkal autógyárakban és a velük kapcsolatos üzemekben hárommillió munkás dolgozik és az amerikai ipari problémák közül ezért egyike a legfontosabbaknak, hogy lehet-e az autóiparban a termelést, ha nem is fokozni, de legalább az eddigi szinvo-Nem mindegy ha jó vagy rossz könyvet olvas-e! Vigyázzon a könyvbevásárlásnál! Jó — olcsó — szép könyvet kaphat a BÁCSMEGYEI NAPLÓ könyv - osztályánál nalon megtartani. Az optimisták arra hi vatkoznak, hogy a múlt évi termelés fele a tönkrement belföldi autók pótlására szolgált s remélik, hogy ilyen alapon r jövőben is el lehet évi kétmillió autó mobilt helyezni. 1925-ben még csaknem felét, 46 százalékát Fúrd gyártotta az Egyesült-Államokban készült autóknak. Ez a szám 1926-ban leolivadt 36 százalékra, az idei év áprilisában pedig 24 százalékra. Fordot tönkretették « Fordviccek. Amerikában és az európai világ városokban gúny tárgya a Ford-kocsi, Az amerikai belső piacon a General motors Co. tört fel Ford rovására és az utolsó két évben 20 százalékról 39.4, százalékra emelte produkcióját. Mind a két autó-tröszt főként a kivitel felé gravitál. 1925-ben az amerikai autóknak mindössze öt százalékát exportálták, az idén ez a szám már idáig is a kétszeresére emelkedett, tehát több autót exportáltak az Egyesült-Államokból, mint amennyi az egész európai produkció. Az igazi jelentősége ennek csak akkor mérhető fel, ha figyelembe vesszük, hogy úgy a Ford-gyár, mint a General Motor nyakralöre állítja tel a külföldön is üzemeit, amelyek helyben gyártják amerikai alkatrészekből, a kocsikat hogy kijátszák a kész autókra kivetett magas vámokat. Franciaországban, amelynek egész autóparkja négyszázötvenezer személykocsiból áll, a grevilliersi Ford üzem huszonötezer autót állított elő a mu!t évben és harmadik helyre került a Citroen-müvek (hetvenezer) és a Renauitmüvek (45 000) mögött. Amíg a frarttia frank nem stabilizálódott, az olcsó munkaerővel dolgozó francia autógyárak hatalmas arányban exportáltak és 1926- ban az Egyesült-Államok mögött második helyre kerültek a világversenyben, ötvenhéteezer exportált autóval. A frank stabilizálása azonban halálos csapást mért az autóiparra, megszűnt az olcsó produkció lehetősége. A kisebb márkák sorban megszüntették üzemüket, sőt olyan világcégek is, mint a De Dión Bouton csődbe mentek. A Citroen-müvek éppúgy elvesztették függetlenségüket a bankoktól, mint a Renault-cég, amit egy nagybank szanált és vont teljesen érdekkörébe. A General Motors Co., amely a Peugeot-\&\ dolgozik' együtt, egymásután olvasztja be az olyan, kisebb gyárakat, mint a Chenard, Delahaye, Unic és a többi. A francia autógyárak most kezdenek újból exportra gondolni s főleg a Balkánon akarnak piacot teremtem maguknak. A óeneral Motors, a Ford és a Chrysler Németországban is létesítettek fiókgyárakat és elviselhetetlen konkurenciát csinálnak a német gyáraknak. A német autóprodukció jelentékenyen kisebb akár a franciánál is, de úgyszólván az egyetlen, amély emelkedő tendenciát mutat. 1923-ban — kerek számokban — százezer személyautó futott Németországban, 1925-ben már százhetvenötezer, mig az idén junius végéig kétszázhetvenkétezer. Az export ezzel szemben teljesen jelentéktelen, a múlt évben mindössze 1267 német kocsit vitték ki,' főként Magyarországba és Romániába. Kétségtelen, hogy Németország belső piaca még egyáltalán nincs kimerítve s minthogy az erős verseny következtében az árak állandóan mennék lefelé — legutóbb huszonöt százalékos árredukciót vittek a nagy cégek keresztül — a német gyártmányok meg fogják a külföld felé is találni az utat. Anglia az 1925-ös Mc. Kenna vámok óta ura belföldi piacának. Autó-állaga 668.000 személykocsi, minden negyvenötödik lakosára jut egy autó. Múlt évi produkciója 160.000 darab. A dominionők piacának meghódítása azonban nem sikerült. Az amerikai autótöke ugyanis felvásárolta a kanadai autógyárakkat és onnan árasztja el autóival — vámmentesen — a brit domionokat, elsősorban Ausztráliát. amely a világ egyik legjobb autóvásárlója. Az angol autóipar ennek ellensúlyozására Melbournéban egy nagy autógyárat állitot fel, amelyben azt öt vezető angol márka tömörült, hogy felvegyék a harcot az amerikaiakkal. Indiát teljesen az amerikai autóipar uralja A behozatal 32 százaléka amerikai. 37 százaléka kanadai (tehát szihtén amerikai érdekeltség által előállított) kocsi és csak 19 százalékot importál az anyaországból. Í-)
