Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-11 / 222. szám
A KÖZGAZDASÁGI BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Á fordizmus A londoni Ninetzeutli Centuryban jelent meg R. M. Fox tollából az alábbi kritikai szemlélődés a fordizinusról. Henry Ford a mai idők egyik legnagyobb alakja, megtestesítője korunknak egyesíti magában annak gyengéit, épugy mint jótulajdonságait. Könyvei: »Eleiem és müvem« és a »Nagy ma és a még nagyobb holnap« annál nagyobb jelentőségűek, mert a közgazdasági irodalom hasonló müvekkel nem dicsekedhetek. A hiányzó rendszerességet pótolja müveiben az alaposság. Ha valaki a müveit olvassa, azt kell hinnie, hogy a világon csak egy probléma van: a termelés problémája. Ford nagysága azonban nem könyvek Írásában, hanem az autógyártásban jut kifejezésre, fi az ipar költője, müvei epikus költemények a tömegprodukcióról könyve első oldalán már lírikus hangon ir: 1908 október l-én készült el az első kis tipusu kocsink, 1924 junius hó 4-ikén a tízmilliós számnál tartottunk és ma 1926-ban, a tizcnhárommilliós számot hagytuk el.« Vezető motívum, a kalapácsok hangja és a gépek zúgása. Az öntödék izzó tiizében és az olvasztók forróságában formálódik ki az ipari civilizáció. Egy uj ipari r evő tudó, a tömegprodukció, hatalmába kerítette Amerikát és Ford ennek a prófétája. Politikusok, reformátorok, pénzemberek, művészek mind kénytelenk az ipar nagy papja előtt meghajolni. Egyik prózai költeménye a táblaüvegipar fejlődése. Az eddigi körülményes és költséges eljárás helyébe a gépprodukciót al-i litotta, amely a kézimunkát ebben az iparágban teljesen feleslegessé teszi. Az összes többi anyagokat, amelyek az autó hoz szükségesek, uj eljárá szerint dói gozzák fel, amit azelőtt szaké: tők lehetetlennek tartottak. Nem csoda, hogy Ford, aki ezeket a hallatlan újításokat folyton látja, gépei között csak a saját vívmányainak nagyságát veszi észre és folyton uj sikerekről álmodik. mobil- és üveggyártáshoz. Mihelyt azonban kulturális problémákat érint a könyvében, tehetetlenül áll azokkal szemben, mint egy gyermek. Esztétikai dolgokkal egyáltalán nem törődik. Miért nem kísérli meg, hogy gyárainak kellemes ülsöt adjon? Mert véleménye szerint az architektúra és a művészet nem tartoznak a tömegprodukcióhoz. Milyen meggyőzően irta le egy német drámaíró Hermann Bahr, hogy az egyhangú munka az emberi lelket teljesen elfásitja. Ehhez Fordnak nincs semmi mondanivalója. Örömmel követi célját: a tömegprodukciót. Büszkén jelenti ki Ford: »Civilizációnk a hatalmon nyugszik.« Elfelejti azonban, hogy a hatalom bázisául csak az emberek szolgálhatnak. Ford említést tesz a könyvében egy munkatársáról, aki a legfetelősségteljesebb állást tölti be. Azonban egy szó val sem tesz említést azokról a fáradhatatlan pszichológusokról, akik az utolsó években azon dolgoztak, hogy a munka hatását az idegekre, a hangulatra és Beogradból jelentik: A német-jugoszláv kereskedelmi tárgyalások — mint a Bácsmegyei Naptó már jelentette — befejeződtek. A szerződés két esztendőre szól és hathónapos {elmondási határidő van kikötve. A beegradi illetékes körök a kereskedelmi tárgyalások eredményével nincsenek megelégedve, bár igaz, hogy a németek is rendkívül csekély engedményeket kaptak. A németek bizonyos iparcikkekre a vámtételek csökkentését kívánták, amit a jugoszláv kormány nem adott meg. Német részről kérték még azt az engedményt is, hogy német cégek akadálytaaz emberi szervezetre megállapítsák. A jövőben pedig ezeket a szakértőket épugy nem nélkülözheti az ipar, mint a mérnököket. Egyik oldalon folyton azt hangoztatja Ford, hogy a gyárosok ne nyereségre törekedjenek, hanem arra, hogy hasznos árukat olcsón' állítsanak elő. Másoldalról a magas munkabért Úgy álütja be, mint amely arra szolgál, hogy a munkásokból a legnagyobb teljesitményt préselje ki. Hogy tudja Ford ezt az ellentmondást megmagyarázni? A gyáros számára nem a nagy nyereség csábitó? A gyáros számára csak néni lehet az lealacsonyító és jogtalan, ami az alkalmczottaknál jogos? Itt világos Ford gon» dolkodásának hiányossága. Ford rokonszenves vonása az ő- decentralizációs ideája. Megállapította, hogy a nagy speciális gyárak, amelyek csak bizonyos részeket állítanak elő, magas adminisztrációs költségekkel dolgoznak. Ezért a vidéken kis gyárakat állított fel. Itt a munkásokat hetekig szalaitul dolgozhassanak és telepedhessenek jugoszláv területen, a» jugoszláv kormány azonban ehhez sem járult hozzá. A német delegáció azonkívül még számos kisbb ■ jelentőségű engedményt kívánt, de a jugoszláv delegáció ezeket sem honorálta. A német kívánságok meghallgatása után a jugoszláv kormány állott elő különféle kérésekkel, amire azután a németek mutattak rendkívüli szűkmarkúságot. így nem járultak hozzá a németek ahhoz sem, hogy a jugoszláv állatbevitelt speciális állategészségügyi konvencióval szabályozzák, ami továbbra is rendkívül módon megnehezíti a két hadságolja, hogy földjeiket megműveljék és az aratást elvégezzék. Milyen ellentét ez azoknak a gyáraknak metódusaival szemben, ahol a munkások évről-évre ugyanazt a lélekölő munkát végzik! Ford gyakran fejezi ki csodálkozását az első amerikai telepesek munkája felett. Ezek csodálatos teljesítményeiket nem a magas munkabérekért vitték keresztül. Nehéz volna őket elképzelni, mint a Ford-müvek munkásait, a ma ős a holnap feladata: változatosság és felelősség fegyelmezett munkánál. Joggal mondja Ford: a munka nemcsak az élet lehetőségeit adja, hanem az élet tartálmát hs. Az nem elég, ha valaki szabad idejében máshol keres szórakozást, szükséges, hogy maga a munka is érdeklődést és megelégedést keltisen a munkásban. Ford a munka pionírja. Talán a modern ipar jövő problémáját oldják majd meg az ő uj szisztémájával: a változatos foglalkoztatással. ország között az intenzivebb állatforga- Iojji kialakulását. Ennek folytán g jugoszláv-rémet kereskedelmi szerződésnek csak problematikus értéke van és a szerződéssel tulajdonképpen a régi állapot maradt fenn továbbra is, amiért igazán nem volt érdemes hoszszu tárgyalásokat folytatni. A beogradi gazdasági körök véleménye szerint ugyan ez az.eset fog megismétlődni a franeia-jugoszláv kereskedelmi tárgyalások alkalmával és nincsen kizárva az sem, hogy ez lesz az eset a többi kereskedelmi szerződéssel is. Az Idei vflágtermés kilátásai Nem tartalmaz komoly engedményeket az uj jugoszláv-német kereskedelmi szerződés Gazdasági kérdésiekben szintén irtörő az ő véleménye szerint a fenyegető krízist csak az árak leszállításával és a munkabérek emelésével akadályozhatják meg. A munkabérek leszállítása nem eszköz a fogyasztás emelésére, ellenke zöleg, megkisebbiti a fogyasztást azáltal hogy a vevők száma kisebb lesz. A Ford-rendszer, a standardizált produkció nagy teljesitményt követel a. munkástól. Az egész üzem az óra pontosságával működik. Öt napig egy héten. Ha egy munkás nem alkalmas a helyére, azonnal másikkal pótolják. A, munka olyan embereket kíván itt, akik az összes követelményeknek megfelelnek. A Ford-miivekben csak fiatal, erő? emberek dolgoznak. Nem mintha az idő> sebbek nem végezhetnék el ugyanazt a munkát, hanem azért, mert azok a tempót nem bírnák. Fordnak az az álláspontja, hogy a munkások minden to vábbi nélkül vessék alá magukat a vezetőség rendelkezéseinek. Komoly ember nem kívánja, hogy a munkásszervezetek az üzletvezetést minden részéber ellenőrizzék. Azonban feltétlenül szükséges, hogy a munkások képviselete a munkaorganizáció szabályozásával közreműködjék. Ford gyűlöli ezt a gondolatot, ő a szent célt abban látja, hogy az emberiséget jó és olcsó áruval lássa el. Ford az életnek csak a munkatechnikai oldalát látja, ö nagyszerűen ért auto-A nemzetközi mezögaz la-ságl intézet iuliusi becslése — A fontos gahonanem iek’ten nincs nagy e téréi a m iit évi terméseredménnyel szemben A római nemzetközi mezőgazdasági hivatal a világtermés állásáról a következőket jelenti: Junius hónap: Északeurópa nagyrészében általában Hideg és esős volt. Ezzel szemben Közép- és Dél európa időjárása napos és meleg volt. Egészében az időjárás nem volt kedvezőtlen a kenyérmagvak számára. Az északi termelő országokban a termelés érése hosszadalmas, rzcuban az eredmények, ép úgymint Középeurópábcn, nem: maradnak el a múlt évi mögött, sőt némely helyeii jobban, de a közepesnél mindenhol jobbak. A déleurópai országokban, ott ahol elegendő eső volt, igen kedvezőek a kilátások. más vidékeken azonban a szárazság miatt sokat szenved a termés. Búza. rozs, árpa és zab eredménye Európában csak igen kis különbséget mutat la múlt évi eredménnyel szemben, de a ibuza és rozs fölötte áli a legutóbbi öt év átlageredményének. Eszakamerikáhan az eredménybecslések téli búzánál junius elseje óta javultak, úgyhogy az eredmény az aggodalmak ellenére mindössze 13 millió dupla mázsával. lesz kevesebb, mint a múlt évben, másrészt az utóbecslés a tavaszi búzánál 19 millió duplamázsával rnegrsabb eredményt állapit meg. mint a múlt évben. Egészében az Északatnerikai Egyesült i Államokban 2.5 százalékkal jobb lesz a I búzaaratás, mint a múlt évben és 6.1 I százalékkal jobb, mint az elmúlt öt év átlaga. Kanadában ezzel szemben a múlt I évvel szemben 20.7 százalékos, az öt évi [átlaggal szemben pedig 13.1 százalékos csökkenés mutatkozik. Rczs. árpa és zab az Egyesült Államokban jobbak, mint a múlt évben, Kanadában a rozs ugyanaz, mint a múlt évben, de árpa csökkenést mutat, a zab pedig néhol emelkedést. Az egész ' világtermés összegezése a jelenlegi állás szerint búzából 528,300.000 1 métermázas (1926 : 540,500.000), rozsból 109,900.000 (94,900.000), árpából 156,100 ezer (151 millió), zabból 308,400.000 (295 i millió 300.000). Ez a kimutatás azonban icsak az európai és tengerentúli országok jegy-részét öleli fel, inig a világtermésnek körülbelül egyharmada még nem ikerült becslés alá. A tengeritermés délkelet Európa ter;melő országaiban julius első felében kielégítő volt, ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban a múlt évivel szemben csaknem 100 millió métermázsás csökkenés mutatkozik. Burgónya a legtöbb európai országban visszaesett, a fejlődésben azonban junius foly'amán és júliusban is behozták ezt a hiányt és ezidő szerint kielégítő. Az Északamerikai Egyesült Államokban a kilátások jobbak, mint a múlt évben voltak. A cukorrépa állása változó. Több európai országban a korai vetések normálisan fejlődtek, a későbbiek azonban nem mutatnak kedvező képet. A szölökulturák állása bár a szőlő betegségei ez évben csaknem teljesen kimaradtak, nem kedvező. Sem Olaszországban, sem Franciaországban nem volt kedvező időjárás, de Bulgáriában, Ausztriában, Magyarországon és Csehszlovákiában a heves jégesők ellenére magához tért a termés. Jugoszlávia egy'es vidékein sokat szenvedtek a szőlők a nagy hőségtől. Ugyanígy sokat ártott a szőlőnek Északafrikában is a forróság és a száraz szelek. A kender- és lenkulturálc a legtöbb európai országban kielégítők. Ezt a jelentést julius végén adták ki és természetesen nem vették még figyelembe az utolsó hetekben egyre katasztróíálisabbá való szárazságot.
