Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-05 / 185. szám
-927 julius 5 BÁCSMEGYE3 NAPLÓ 5. oldal. A nyolc esztendős árvalány tragédiája Télen virágot árult, nyáron koldult s halálba kergette a koldustarisznya A halott kislány, aki mostoháját vádolja A szuboticai rendőrség bűnügyi osztálya titokzatos öngyilkosság ügyében indított hétfőn széleskörű nyomozást. Vasárnap leora reggel a Majsai-uí 66-os számú házban, a nyitott kutban megtalálták Rónai Ilonka nyolc éves szuboticai kislány hulláját, aki nyolc nappal ezelőtt eltűnt szüleinek II. kör Istarszka-uccai házából. A kislány titokzatos eltűnése után az Istarszka-ucca lakói suttogni kezdtek, hogy a kislányt mostohája űzte el a háztól és az egész környék feszült figyelemmel várta, hogy a kislány, akit mostohája ütött-vert és akit koldulni küldött, mikor kerül elő. A rejtély vasárnap, julius harmadikán reggel oldódott meg a kislány tragikus halálával, amikor Csajkás Gyula kereskedelmi alkalmazott, aki a Majsai-ut 66. számú házban lakik, reggel négy órakor az udvar egy elkülönített részén levő kutban megtalálta a kislány holttestét. Amikor a vödröt leengedte, érezte, hogy nehéz és amikor a kútba nézett, egy felpüffedt arcot pillantott meg a viz felszínén. Rémülten visszaengedte a vödröt és fellármázta a házbelieket, akik azonnal értesítették a rend őrséget a leletről. Dr. Momirovics Veljkó rendőrkapitány szállt ki a helyszínre és azonnal megindiíota a nyomozást, a mely egy páratlanul álló tragédiára vet szomorú fényt. Megállapították, hogy Rónai Ilonka szombaton este kilenc óra tájban a kútba ugrott és belefulladt. A házbelick közölték a rendőrséggel, hogy az öngyilkosságot Rónai Ilonka, minden valószínűség szerint azért követte el, mert félt mostohájától, aki verte. A kis virágárus leány Rónai Ilonka nyolc éves és mostoha anyjának II. kör Istarszka-uccai házában lakott három testvérével, Mariskával, Istvánnal és Józseffel. Az apa. Rónai István 56 éves, másfél év óta beteg és kereset nélkül áll. Rónai nyolc évvel ezelőtt vette nőül mostani feleségét, akinek Rónai már a második férje. Rónainénak ebből a házasságból két gyereke származott, Mariska és István. Első urátöl, Bulyovcsics Józseftől egy gyermeke ./volt, a kis Ilonka pedig Rónai első házasságának volt a gyümölcse. A nyolctagú család már évek óta a legnagyobb nyomorban élt. A családfő betegsége miatt nem kapott munkát, a gyerekek kicsinyek és egyedül csak a nyolcéves Ilonka keresett pénzt. A kislány egész télen a legnagyobb hidegben, reggeltől-estig virágot árult a szuboticai uccákon. de amikor a rendőrség betiltotta az uccai virágárusítást, a kisleánynak is uj kereset után kellett néznie, hogy keresetével enyhítsen a család nyomorán. Mostohája hónapokkal ezelőtt egy koldustarisznyát varrt a kisleánynak és a tuberkulolikus, vézna, fejletlen leányt koldulni küldte. Amig a leány virágot árult, naponkint tizenöt-húsz dinárt keresett, amelyet átadott mostoha anyjának. Amióta koldult, azóta kin volt a kis Ilonka élete, mert volt olyan nap. hogy alig pár dinárt vitt csak haza a tarisznyában és a tanuk vallomása szerint mostohaanyja ilyenkor rátámadt és nagyon megverte. Junius 24-én. pénteki napon a kis Ilonka eltűnt és julius 3-án, vasárnap holtan találták meg a kutban. A rendőrség hétfőn délelőtt kihallgatta a kisleány szüleit és a szomszédokat, valamint Rónai Terézt, akihez a kisleány szökött. A vallomásokból kiderült, hogy Rónainét a múlt évben már a szomszédok ferelentették. hogy veri a kislányt. A rendőrség hétfőn őrizetbe vette Rónai Istvánt és feleségét, de később szabadoubocsátották őket. A nyomozást és a tanuk kihallgatását folytatja a rendőrség és bűnjelként lefoglalták azt a koldustarisznyát. mellyel a kisleány az utóbbi időben koldulni járt. «Jobban szerettem, mint a saját gyerekemet« A Bácsmcgyei Napló munkatársa felkereste a tragikus sorsú kisleány szüleit. Rónai József né munkatársunk előtt tiltakozott, hogy ő verte volna a gyereket és hogy a verés elöl menekült volna a kis Ilonka a halálba. Elmondotta, hogy Ilonka egész husvétig nagyon szófogadó volt. De husvét óta megváltozott, mert a kisleány nővére, aki KrSztics Nénádiioz mostanában ment férjhez, azt ígérte neki, hogy magához veszi és kisasszonyt nevel belőle. Ettől kezdve a kisleánnyal nem lehetett birni. Nem fogadott szót és visszafeleselt, nem akart dolgozni. Az nem igaz, hogy kínoztam és vertem az Ilonkát — mondotta Róna iné — jobban szerettem, mint a salát gyerekeimet, nem igaz, hogy üldöztem és ha szidtam is. ezt az enyémmel is megtettem. Dolgoznia azonban kellett neki, mert az uram munkaképtelen. Rendes ruházata, rendes kosztja és rendes fekvőhelye volt. Neveltem, mint a többieket. ele ö kisasszony akart lenni, amióta a nővére, a Teréz teleboszélte a fejét, 'v magához veszi. (— Mit csinált a kisleány idehaza? — A télen virágot árult és nagyon szépen keresett. Mostanában nedig idehaza tartózkodott és a kisebb gyerekekei dajkálta. Jó dolga volt neki, nem éhezett és nem fázott — feleli Rónainé és megmutatja a »tiszta-szobát« és az ágyat, ahol a kis Ilonka aludt. Rónainé a kisleány eltűnésének körülményeit a következőkép mondta el: — Junius 24-én. pénteken Ilonkával együtt mentem be a városba és a kisleányt a Városi Színház oszlopai alatt hagytam, hogy ott várion meg, mig visszatérek a piacról, fiz óra felé tértem vissza, a kisleányt már nem találtam. Mindenfelé kerestem és két kisgyerektől. akik az Ilonkát .ismerték, megtudtam. hogy egy elegáns ur és cgv hölgy magukkal vitték a vasútra Ilonkát. jegyet váltottak neki és vonatra ültél:. Hazamentem, de hiába vártam, estig a kisleányt. Szombaton egész napi kerestük és csak 26-án. vasárnap tudtuk j meg. hogy a kisleány a Majsai-uton la- j kő nővérénél tartózkodik. — Mikor ezt megtudtuk — mondotta a mostohaanya — megnyugodtunk és azt gondoltunk, ha megunja, majd hazajön, mert máskor is megtette ezt. Most vasárnap reggel az urammal együtt bementem a városba és mikor hazatértünk, már várt az udvarban a Széntai-nti temető csőszének a fia., aki közölte, hogy a hullaházban fekszik az Ilonka. Ekkor tudtuk meg, hogy a kisleány öngyilkos lett. A koldus leány Munkatársunk ezután felkereste Rónai Terézt, a kisleány nővérét a Majsai-uti házban, ahol a következőket tudta meg: Rónai Ilonka junius 24-én. pénteken délután egy idősebb leány kíséretében állított he nővéréhez, Krsztlcs Netiádnéhoz. A leánykán összetépett piszkos ujjnélkiili férfiing volt, derekán koldus tarisznya, benne néhány gyümölcs. A házban lakó Manojlövics Velimiriié, amikor a szánalmas állapotban levő kisleányt meglátta, megsajnálta és meghívta ebédre. A kisleány ebéd közben, de később is mindig sirt és panaszkodott mostohája ellen. Rónai Ilonka Manojlovicsnénak I könnyek között ihesélte el szomorú életét. Elmondotta, hogy a télen a rettenetes hidegben virágot árult, de mostohaanyja sohasem volt megelégedve a keresettel. Mindig verte, kinozta, úgy hegy a sok. veréstől a feje mindig zúgott. A könnyek pedig úgy felmurták egyik sze mét. hogy alig látott. — Mikor a virágszezon megszűnt — mesélte a kisleány — koidustariszn*. át varrtak nekem és kizavartak az uccura, mostoháin rámparaucsoii. hogy agy-miit. ha nem viszek haza pénzt. A kisleány junius 24-én. mikor nővé rébez érkezett, már három nap óta nein evett és az ebédnél a kiéhezett kisleány tizennyolc nagy barátfülét fogyasztott el. Rónai Ilonka nővére, aki ismerte a kisleány szenvedéseit, azt mondotta i-eki, maradjon nála. itt jobb jobb sorsa lesz. A kisleány egy-két napig nyugodt volt, szeretett dolgozni, csendesen és szófogadóan viselkedett, úgy hogy mindenki megszerette és Manojlovics Velirnirné. egy bureka sütő mester felesége pedig megígérte a kisleánynak, hogy gondoskodik ruházatáról és helyet adott a sorsüldözött kisleánynak. A múlt hét végén Rónai Ilonka nyugtalankodni kezdett. ha a kapu nyílt, összerezzent és mikor kérdezték, mitől fél. azt felelte: féiek. hogy eljönnek értem és visszavisznek. Nem akarok többé koldulni! így telt el két-három nap és a liázbeliek sokszor látták a kisleányt az udvar I egyik vagy másik sarkában, amint arcát kezeibe temetve sirt. Manojloviosné gyakran mondta neki. ne sírjon annyit, mert megvakul és ne féljen, nem jönnek el érte a 'szülei, liogy visszavigyék a második-köri házba. A kisleány utolsó órái Szombaton, julius 2-án este Rónai Ilonka még jókedvűen játszott az udvarban. Félkilenc fajban tért baza a városból Manojlovicsné. akinél a kis leány aludt és vacsorázni hivta Ilonkát. A leányka, mint már napok óta most is keveset evett és minden ok nélkül sirt. Kilenc óra után Manojl.r vicsék a szobában beszélgettek és látták. amikor a kisleány veszi papucsát, kimegy a ház elé, hogy megmossa a lábát. Sikkor látták utoljára. Rónai Ilonka a papucsot és a törülközőt cgv deszka hasadékába rejtette, hátrament az udvarba a kúthoz és belevetette magát. Manoilovicsék egy ideig várták a leánvt. de mielőtt lefeküdtek volna, keresni kezdték Ilonkát. Felkutatták az egész udvart és mikor sehol se találták, értesítették a sarkon posztoló rendőrt, hogy ha meglátja, vezesse haza. Vasárnap reggel Csajkás Gyula megtalálta a kisleány holttestét a vizben. Rónainé előadásával teljesen ellentétesen mesélte el a rendőrségen a kisleány eltűnését az a leány, aki a kis Ilonkát junius 24-én a Maisai-útra vezette. Ez a leány, aki Rónaiék házától nem messze lakik, elmondotta, hogy a kis!t niiyal az uecán találkozott össze. •• leányka sirt és elmesélte, hogy fél '«menni, mert mostoháia megveri, amiért nem koldult eleget. A leány vallatni kezdte Rónai Ilonkát és megtudta, hogy a vézna csöppség, aki habár nyolc éves volt, nem látszott többnek négy évesnél, három nap óla alig evett és mostohája nem engedte be r, házba, mert egy este üresen vitte luiza a koldustarisznyát. A kislány sirt és panaszkodott, bogi’ nem tud koldulni és inkább szeretne meghalni, mint tűrni a nyomort és a kint. Legjobban attól félt. hogy újra megveri a mostohája. Rónai Ilonka, ekkor arra kérte a leányt, hogy vezesse öt el a Majsai-utra a nővéréhez. Terézbez. de ne mondja meg senkinek hová ment. Így került Rónai Ilonka Teréz nővéréhez. Eltemették Rónai Ilonkát A szuboticai ügyészség hétfőn megadta az engedélyt a kislány holttestének eltemetésére, mivel bizonyos, bőgj- Rónai Ilonka öngyilkos lett. Hétfőn délután a Szentai-uti temető hullaházából nagy részvét mellett temették el Rónai Ilonkát. aki a nyomor kényszeritett, hogy nyolc éves korában megváljon áz élettől. Iskolai autonómiát kapnak a csehszlovákiai németek A közigazgatási reform megszavazásának feltételei Prágából jelentik: A Vecscrni Listi!klubjában azzal fenyegetőzött, hogy hirt ad arról, hogy a kormányt támogató német pártok azért a politikai szolgálatért. hogy megszavazzák a közigazgatási reformot, ígéretet kaptak a kormánytól, hogy a németlakta területen az oktatás terén megadja nekik a teljes autonómiát, a bajba jutott schlolenaui német takarékpénztárat államköltségen szanálni fogják és hogy egy német nemzetiségű magasrangú tisztet beosztanak a csehszlovák vezérkarba. A lap emiatt erősen támadja a kormányt és azt irja, hogy Spina német miniszter a német agrárpárt ha a német pártok nem szavazzák meg a közigazgatási reformot, akkor a mostani kormány kénytelen lesz lemondani, ideiglenesen hivatalnok-minisztérium alakul és ősszel egy újabb cseh koa-' lició háttérbe szorítja a német pártokat. A Pravo Lidu értesülése szerint a nemzeti demokraták, akik forma szerint eddig nem csatlakoztak a kormányhoz, most belépnek a kormánykoalícióba és ennek fejében Jeczek nemzeti demokrata képviselő lesz a vasutfigyí miniszter, mig Neumann, a mostani vasutügyi miniszter átveszi a kereskedelmi minisztérium vezetését Az olaszok francia területen tartanak hadgyakorlatot Az olasz katonaság harcszerü lövészete miatt a francia lakosságnak ki kellett üríteni Savoyá-ban a határmenti területet Parisból jelentik: A Matin jelenti a savoyai Lanclilebourból, bogy a junius 27-ike óta ott gyakorlatozó olasz katonaság többször átlépte a francia határt és hiábavaló volt a francia hatóságok tiltakozása. A lap szerint hét olasz zászlóalj harcszerü céllövési gyakorlatot tartott a Mont Cenis fensikián és evégböl az olasz parancsnokság a körülfekvő parasztházak irancia lakóit kényszeritette arra, hogy hagyják el házaikat és azóta a lakosság 2150 méteres magasságban a hegyek között tölti szabad ég alatt az éjszakákat és nappal is tilos visszamennie. A gyakori viharoktól sokat szenved a nép és ez az állapot állitólag julius 15-ig fog tartani. Római jelentések az esetet azzal magyarázzák, hogy Olaszországnak joga van ahhoz, hogy a Franciaországhoz csatolt Savoya területén hegyi csapatai hadgyakorlatot tartsanak és e célból a határt átlépjék. Az olasz kormány ezzel a jogával éveken át nem élt és ezért keltett most Párásban feltűnést, hogy az olaszok átlépték a francia határt. A határátlépés azonban teljesen szabályszerűen történt, mert Olaszország négy hét előtt bejelentette már diplomáciai utón a francia kormánynak a hadgyakorlatot és igyr a francia lakosságnak elég ideje lett volna a kérdéses területet kiüríteni. r
